Nem jár dicséret a jól viselkedő raboknak

Hosszabb séták a szabad levegőn, látogatás zuhanyzóval, ággyal felszerelt privát szobában, internetezési lehetőség, a rabruha eltörlése a fogházakban - több ponton is könnyítené a rabok életét a büntetés-végrehajtási intézetekről készülő új törvény. Jogvédők szerint azonban az új kódexnek is sok a hiányossága: a hagyományos látogatás minimum idejét túl rövidre szabták, a visszadobott panaszok ellen nincs jogorvoslat, és akár a rabok papucsát is tiltott tárgynak minősíthetik.

Átfogó törvényt készül a parlament elé terjeszteni a kormány a büntetés-végrehajtásról. A tervezet egy törvényben rendezné azokat a területeket, amelyekkel eddig különféle, alacsonyabb szintű jogszabályok, rendeletek szétaprózva foglalkoztak.

A tervezet előírja, hogy a fogvatartottaknak legalább napi másfél órát kell biztosítani a szabad levegőn, ez napi fél órával több, mint amit a jelenlegi jogszabály kiköt. Az új kódex azt is rögzítené, hogy ha egy napon az időjárás nem teszi lehetővé a friss levegőn tartózkodást, az elveszett időt még azon a héten pótolni kell.

Több levegőt és teret juttatna az új törvény a raboknak a bv-intézetek falain belül is. Minden elítéltnek a jelenlegi hat helyett, legalább tíz köbméter légtér járna, a férfiaknak jutó mozgástér háromról négy négyzetméterre nőne, a nők és a fiatalkorúak mozgástere pedig három és fél helyett öt négyzetméter lenne. A tervezetet véleményező Helsinki Bizottság jogvédő szervezet szerint ezzel az újítással az a gond, hogy már a jelenlegi szintet sem lehet a gyakorlatban biztosítani, hiszen a börtönök túlzsúfoltak.

A fogvatartottak körülményein javítana az is a tervezetben, hogy a legenyhébb, fogház fokozatban többé nem kellene rabruhát viselnie a fogvatartottaknak, hanem hordhatnák a saját holmijukat.

Dicséret többé nem járna a raboknak

Megnyirbálná az új törvény a fogvatartottak jutalmazási formáit: kikerülne a jutalmak felsorolásából a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése, a tárgy- és pénzjutalom, illetve a dicséret. A dicséreteknek pedig van jelentősége: azokat most nyilván tartják, és figyelembe veszik, amikor fokozatváltásról, feltételes szabadlábra bocsátásról döntenek. Ráadásul a gyakorlatban rendszerint csak dicséretet kapnak a fogvatartottak a lehetséges jutalmak közül a Helsinki Bizottság szerint, és ha ezt eltörlik, azzal vélhetően maga a jutalmazás fog visszaszorulni.

A jutalmak listájába viszont új elemek is kerültek: soron kívüli telefonbeszélgetés, rendkívüli internetezési, valamint videótelefonálási lehetőség. Az internethasználat és a videótelefonálás bevezetése a büntetés-végrehajtási intézetekben önmagában is újdonság lenne. Internetezésre letétbe helyezett pénz fejében adna lehetőséget az új kódex. Kizárólag az intézet parancsnoka által meghatározott tartalmat nézegethetnének a rabok. A gyakoriság és a netezéssel tölthető idő a fogvatartás szigorúsági fokától függne: a legenyhébb körülmények között élő rabok heti kétszer használhatnák az internetet, de az általános a havi egy alkalom, a gép előtt tölthető idő pedig húsz perc és egy óra között változna.

Privát látogatás zuhanyzóval és ággyal

Az új kódex bevezetné a közvetlen ellenőrzés nélküli, családi látogatás intézményét. A speciális látogatási forma lényege, hogy figyelő őrök nélkül elvonulhatna az elítélt egy külön helyiségbe közeli rokonával, házastársával, élettársával alkalmanként legalább két, legfeljebb négy órára, amit külön kérelemre plusz két órával meg is lehetne toldani. Az erre a célra szolgáló helyiséget a tervezet szerint úgy kellene kialakítani, hogy "az lehetőség szerint a legnagyobb mértékben hasonlítson egy, az intézeten kívüli lakóhelyiség berendezéséhez" és ágy, valamint melegvizes zuhanyozó is legyen benne. A közvetlen ellenőrzés nélküli látogatás gyakorisága is változna aszerint, mennyire szigorú az elítélt büntetése: a fogházasoknak például évi öt, a fegyházasoknak évi két alkalmat engedélyeznének.

Korábban is többször felvetődött, hogy szükség lenne hasonló szobákra. A két új büntetés-végrehajtási intézetben - a tiszalökiben és a szombathelyiben - ki is alakítottak ilyen helyiségeket, de használatba még nem vették azokat, mivel a jelenlegi jogszabályok nem adnak lehetőséget ilyen speciális látogatásra.

A hagyományos látogatás minimális időtartamát azonban túl szűkre szabnák az új kódexben, a Helsinki Bizottság szerint. Jelenleg az az általános szabály, hogy az elítélt minimum havonta fogadhat látogatót, a találkozás időtartamát pedig a parancsnok határozza meg, de az legalább fél óra. Az új kódex szerint a látogatás gyakorisága és maximális időtartama büntetési fokozatonként változna, de a minimum továbbra is harminc perc lenne minden fogvatartott esetében. A Helsinki Bizottság ezt kifogásolta: "elfogadhatatlan a látogatásra szánható időtartam havi egy óra alá csökkentése általános jelleggel". Még a havi egy óra is kevés ahhoz, hogy a fogvatartottak megfelelő kapcsolatot tarthassanak fenn barátaikkal és családtagjaikkal az Európa Tanács kínzás megelőzésére létrehozott bizottságának 2005-ös országjelentése szerint.

A papucsból is tiltott tárgy lehet

Bírálta a jogvédő szervezet azt is, hogy szerintük túl tágan határozza meg a tervezet a tiltott tárgyak körét. Az új kódex kikötné többek között, hogy az elítélt nem tarthat az intézetben olyan tárgyat, "amely alkalmas arra, hogy használatával az elítélt önállóan vagy másokkal közösen bűncselekményt kövessen el". A Helsinki Bizottság szerint testi sértést például szinte bármivel el lehet követni, akár tollal, könyvvel, papuccsal vagy törülközővel is, és a kódex alapján, elméletben akár ezeket is el lehetne venni a raboktól.

A tárgyakat érintő szigorítás lenne az is, hogy az elítélt az intézetben tartott holmiját más elítéltre nem ruházhatná át. A Helsinki Bizottság ezt a tulajdon feletti rendelkezéshez való, alkotmányos jog szükségtelen és indokolatlan korlátozásának tartja, szerintük finomabban kéne megfogalmazni ezt a szabályt, például úgy, hogy "az intézet tárgyak átruházását indokolt esetben megtilthatja, illetve szükséges mértékben korlátozhatja". Ha a cél az, hogy a kereskedést vagy a tárgyak erőszakkal, fenyegetéssel kikényszerítését tiltsák, ezt a szabályt könnyen meg tudják kerülni a fogvatartottak azzal, hogy a tárgyat kiküldik az intézetből és aztán azt másnak küldik vissza - jegyezte meg írásos véleményében a Helsinki Bizottság.

A házirendre is lehet panaszkodni

A jogvédők véleménye a tervezetről alapvetően azért elismerő, a koncepcionális újítások irányával egyetértenek. Örömmel fogadták például azt az újítást, hogy a tervezet szerint a házirend ellen is kérhetnének jogorvoslatot a fogvatartottak. Az igazságügyért felelős miniszternél tehetnének kifogást, és ha az indokoltnak bizonyulna, a miniszter kezdeményezhetné a módosítást a parancsnoknál. A Helsinki Bizottság szerint ez azért nagyon fontos, mert a börtönparancsnokoknak számos kérdésben mérlegelési joguk van, és ha ezzel nem megfelelően élnek, az a rabok jogainak sérelméhez vezethet.

Az elítéltek jogait védené a kibővített hatáskörű Független Rendészeti Panasztestület mellett egy új szerv, a fogvatartás-vizsgálati bizottság is. Ennek tagjai rendszeresen látogatnák a bv-intézeteket, bármikor bemehetnének oda, betekinthetnének az intézet papírjaiba, négyszemközt beszélhetnének az elítéltekkel, és éves jelentést készítenének. A bizottság kilenc tagú lenne: három embert delegálna a panasztestület, négyet civil szervezetek, egyet-egyet pedig a kisebbségi és az általános ombudsman.

Szabad név helyett, számon szólítani az elítélteket

A Helsinki Bizottság azonban még így is kevesli a garanciát az elítéltek jogainak védelmére, ugyanis az új kódex nem biztosít a büntetés-végrehajtási rendszeren kívüli jogorvoslati lehetőséget az elítéltek panaszairól hozott döntésekkel szemben. Ha például a panasztestület igazat ad a panaszt tevő elítéltnek, az országos parancsnok viszont nem, az elítélt nem fordulhat bírósághoz a parancsnoki döntéssel szemben. Emiatt a panasztestület szerepe "teljesen formálissá válhat" a jogvédők szerint.

A Helsinki Bizottság szerint fontos lenne előírni azt is, hogy ha az elítélten, befogadáskor bántalmazás nyomait észlelik, az orvosi vizsgálatot ne a bv-intézet, hanem civil kórház végezze el. A jogvédők hiányolják továbbá a kódexből annak a kikötését, hogy a fogvatartottak nem szólíthatók számmal, csak a nevükön. "A szám használata önmagában sérti a méltóságot, és rendkívül rossz történelmi korokat idéz" - írták.

Egyelőre hiányzik a tervezetből az is, hogy a bv-intézet az elítélt befogadásáról ne csak a különféle hatóságokat, hanem az illető hozzátartozóját is értesítse. A jogvédők szerint haladéktalanul, de legkésőbb 12 órán belül értesíteni kellene az elítélt által megjelölt embert, hogy ne telhessenek el napok, mire a hozzátartozó megtudja, hogy az elítélt melyik intézetbe került.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztálya szerint a tárca honlapján olvasható tervezet még nem a végleges verzió, a szakmai egyeztetés, a társadalmi véleményezéskor beérkezett észrevételek feldolgozása még tart. Az új kódex ,a tervezet szerint 2011. január 1-jén lépne hatályba, de egyelőre még az sem dőlt el, mikor terjesztik a parlament elé. Erről az észrevételek feldolgozása után fognak dönteni.