Az MSZP-sek óvták Dávid és Herényi mentelmi jogát

Nem javasolja az Országgyűlésnek Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztését a mentelmi bizottság. A fideszes tagok felfüggesztették volna a politikusok mentelmi jogát, a szocialisták azonban a két MDF-es politikus védelmében szavaztak. Dávidot és Herényit a Legfőbb Ügyészség gyanúsítottként akarja meghallgatni az adatgyűjtési ügyben.

Az Országgyűlés mentelmi bizottsága keddi ülésén nem javasolta a parlamentnek, hogy felfüggessze Dávid Ibolya MDF-elnök és Herényi Károly, a párt korábbi frakcióvezetpője mentelmi jogát - jelentette be az ülés után Géczi József Alajos, a testület szocialista elnöke. Négy képviselő szavazott a mentelmi jog felfüggesztése mellett, négy pedig ellene. A végső szót az Országgyűlés plenáris ülésének kell kimondania, a mentelmi jog felfüggesztéséhez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A két politikust gyanúsítottként akarta kihallgatni a Legfőbb Ügyészség az úgynevezett adatgyűjtési ügyben.

Géczi József Alajos az [origo]-nak azt mondta, az ülésen a fideszes képviselők szavazatuk szerint felfüggesztették volna a két politikus mentelmi jogát, a szocialisták viszont ellene szavaztak. (Az ülésen a tagok közül nem vett részt az SZDSZ-es Bőhm András és Dávid Ibolya - előbbi kimentette magát, utóbbi pedig külföldön van - saját ügyében nem is szavazhatott volna).

Géczi azt mondta, azért szavazott Dávid és Herényi védelmében, mert ebben az ügyben túl soknak találta a politikát és a koncepciós elemet, és túl kevésnek a jogot. A kérdésre, hogy a szocialista szavazatokat motiválta-e, hogy a kisebbségben kormányzó MSZP-nek szüksége lehet akár MDF-es szavazatokra is, Géczi azt mondta: részéről erről nincs szó. A Fidesz érdeke, hogy azt kommunikálja, összefolyik egymással az MSZP és az MDF - tette hozzá.

"Szervusz, elnök úr!"

Dávid Ibolya és Herényi Károly a vádhatóság szerint az adatgyűjtési ügyben arra akartak felhasználni egy, a birtokukba került hangfelvételt, hogy lemondassák Almássy Kornélt, aki elindult a párt elnöki posztjáért. Géczi azt mondta: bár korábban kérték, az ügyészség nem adott át iratokat arról, hogy mire alapozzák Dávid Ibolyával és Herényi Károllyal szemben a kényszerítés és a személyes adattal való visszaélés bűncselekményének gyanúját.

A tavaly augusztus 1-jén, valószínűleg a titkosszolgálatok által rögzített, és szeptemberben nyilvánosságra hozott felvételen Tóth János, az UD Zrt. ügyvezetője és Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója hallható. A beszélgetés során Tóth azt mondta: valakik azt szeretnék, ha a cég "Dávid Ibolyára keresne terhelőket", mert "meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet" és ebben az akkori alelnök Almássy Kornél, a párt elnökjelöltje "van benne".

Az ügyészség szerint Dávid és Herényi a hangfelvételt arra akarta felhasználni, hogy kikényszerítse Almássy visszalépését a pártelnök-jelöltségtől. Ennek érdekében a pártelnök felkereste Csányit is, hogy a bankvezér gyakoroljon nyomást Almássyra. Mivel nem járt sikerrel, Dávid sajtótájékoztatón játszotta le a felvételt, illetve osztotta ki annak leiratát (a legfőbb ügyész leveléről részleteket itt olvashat).

Elhúzódó eljárás

Dávid és Herényi mentelmi jogának felfüggesztését még június végén kérték, de az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága nyáron már nem ült össze, hogy megvizsgálja a kérést. A testület végül a szeptemberi ülésen sem hozott döntést, mert a többség úgy határozott, további iratokat kérnek a legfőbb ügyésztől, amellyel a vádhatóság pontosabban meghatározná, mire alapozzák a kényszerítés és a személyes adattal visszaélés gyanúját.

A Fidesz szerint a testület csak az időt húzta, míg Géczi József Alajos, a bizottság szocialista elnöke az MTI-nek azt mondta: a lelkiismeretes döntés érdekében kértek még több, "államtitkot nem képező" iratot a legfőbb ügyésztől. Kovács Tamás legfőbb ügyész válaszlevélében elhárította, hogy további iratokat küldjön a bizottságnak. Júniusban az MDF még azt közölte, hogy Dávid és Herényi kész az Ügyészség elé állni, de követelik, de azzal a feltétellel, hogy a nyilvános kihallgatáson részt vehet a média is.