Hangoskodó romákat emleget a rendőrség

Vágólapra másolva!
A szokásos rendőrségi gyakorlatnak ellentmondva a Komárom-Esztergom megyei rendőrség egy csütörtöki közleményében többször is leírta, hogy romák voltak azok az emberek, akikhez csendháborítás miatt kivonultak a rendőrök. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint a törvények alapján nem lett volna szabad nyilvánosságra hozni az érintettek etnikai hovatartozását. Az ORFK szerint nem volt jogsértő a közlemény, de a főkapitány felhívta telefonon az eset miatt az esztergomi rendőri vezetőt.
Vágólapra másolva!

Csendháborításos esetekről beszámoló közleményt adott ki csütörtök délelőtt a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, amelyben négyszer is leírták, hogy roma emberekkel szemben intézkedtek a rendőrök. A közleménynek azt a címet adták, hogy "Nekünk mindent szabad!"... Vagy mégsem?".

Az utolsó eset szerda éjjel történt Esztergom-Kertváros egyik családi házánál, ahol körülbelül ötven fős társaság gyűlt össze, és hangoskodásukkal zavarták a szomszédokat. A kiérkező járőröket a közlemény szerint a házigazda kérdőre vonta, hogy milyen jogon mentek oda, és megfenyegette őket. Budapestről erősítést hívtak a rendőrök a Készenléti Rendőrségtől, végül körülbelül 40 rendőr vonult ki intézkedni. Szabálysértések miatt eljárás indult az egyik férfi ellen, akit a közlemény "a romák hangadójának" nevez, és azt írják róla, hogy a rendőrök ellen uszította a társaságot.

A rendőrségi közlemény megemlít két másik hasonló augusztusi esetet is: Nyergesújfalun zajongott egy 40-50 fős társaság, Esztergom belvárosában pedig egy házassági évfordulót ünnepeltek túl hangosan. A közlemény mindkét esetnél kitért arra, hogy a nyergesújfalui társaság és az évfordulós házaspár is roma volt. A közlemény azzal zárul, hogy a sorozatos problémák miatt Esztergom rendőrkapitánya találkozóra hívja az esztergomi és környékbeli cigány kisebbségi vezetőket a hasonló helyzetek megelőzése, az esetleges incidensek elkerülése érdekében.

A jogvédők szerint indulatokat szít a közlemény

A rendőrségi közleményekben rendszerint nem szerepel, hogy milyen az etnikai hovatartozása annak, akivel szemben a rendőrök intézkedtek. Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet munkatársa az [origo]-nak azt mondta: a rendőrség jogszerűtlenül járt el, mind a rendőrségi, mind az adatvédelmi törvényből következik, hogy ilyen esetekben a rendőrség nem tájékoztathatja a nyilvánosságot - a rendőrség által feltételezett - etnikai hovatartozásról, amely különleges személyes adatnak minősül.

A rendőrségi törvény szerint a rendőrség nem hozhatja nyilvánosságra az elkövetők származását, csak abban az esetben, ha ehhez az érintett írásban hozzájárult. Simon szerint ez a fenti esetekben feltehetően nem történt meg, életszerűtlen lenne, hogy ötven ember írásban nyilatkozott volna etnikai hovatartozásáról és az adatok kezeléséről. A törvény szerint pedig adatkezelésnek számít, ha az adatot továbbítják a sajtónak, azaz nyilvánosságra hozzák. A törvényben az is szerepel, hogy személyes adatok kezelését bűnüldözési célra azokra az adatokra kell korlátozni, amelyek "tényleges veszély elhárításához, illetőleg meghatározott bűncselekmény megelőzéséhez, felderítéséhez, bizonyításához szükségesek".

A rendőrség honlapján olvasható Csendes László rendőr alezredes 2005-ös, A rendőrség és a cigányság című írása. Ebben is az áll: "hatályos adat- és személyiségvédelmi szabályaink nem teszik lehetővé, hogy az intézkedés alá vont személy etnikai hovatartozásáról regisztráció készüljön".

A TASZ felháborítónak tartja az esztergomi közleményt. "Álláspontunk szerint nagyon veszélyes és különösen a rendőrség részéről elfogadhatatlan az ilyen sajtónyilatozat, amely a romák elleni indulatokat szítja" - írta az [origo]-nak a jogvédő szervezet munkatársa.

"Tényeket közöltünk"

"Tényeket közöltünk a közleményben" - válaszolta Léber Gabriella, a megyei rendőrkapitányság szóvivője az [origo]-nak arra a kérdésre, miért írták bele a közleménybe, hogy romákról van szó. A szóvivő szerint ezzel sem adatvédelmi, sem személyiségi jogi szempontokat nem sértettek, mivel a közleményben nincsenek nevek, címek, amelyek alapján beazonosíthatók lennének az érintettek. Léber hozzátette: példátlan a megyei rendőrkapitányság elmúlt közel húsz évében, hogy egy hónapon belül háromszor kellett ilyen esetek miatt erősítést kérniük.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivői irodájának főosztályvezető helyettese szintén azt mondta az [origo]-nak: álláspontjuk szerint az adatvédelmi előírásokat a közlemény nem sértette meg, mert a szövegből egyetlen személyt sem lehet beazonosítani. Megkérdeztük az ORFK-t arról is: illeszkedik-e a közlemény az ORFK kommunikációs stratégiájába és megfelel-e a rendőrség belső normáinak.

Az ORFK csütörtök délután közleményt adott ki, és a következőt írta : "az Országos Rendőr-főkapitányság a korábbiakban és a későbbiekben sem tett, illetve tesz utalást a jogsértés gyanúsítottainak, elkövetőinek, illetve áldozatainak származásával összefüggésben. Mindemellett az eseményről beszámoló közlemény utolsó soraiban lévő utalás egyértelművé teszi, hogy az eset kapcsán a későbbi jogsértések megelőzése érdekében melyik társadalmi csoport képviselőitől várja a rendőrség a szoros együttműködést".

A közlemény szerint az ORFK vezetője telefonon kért tájékoztatást a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjétől, és felhívta a figyelmét, hogy "a demokrácia rendőrségének egyik alapvető célja: továbbra is elkötelezett módon, megkülönböztetés nélkül harcolni a jogsértések ellen, védve ezzel a jogszabályok betartóit". Az esettel kapcsolatban az országos főkapitány vizsgálat elrendelését nem tartotta indokoltnak - áll a közleményben.