Hetedikig nem gyalulnák a gyerekek agyát

Vágólapra másolva!
Hetedik osztályig természetismeretet, nyelvismeretet és hasonló, az alapkészségeket fejlesztő témaköröket oktathatnának a gyerekeknek az iskolák - ez a lényege annak a törvényjavaslatnak, amelyet kedden nyújtott be az Országgyűlésnek Magyar Bálint, Sándor Klára szabad demokrata és Szabó Zoltán, valamint Deák Istvánné szocialista képviselő. Magyar szerint a mostani rendszer rossz, mert elveszi a gyerekek kedvét a tanulástól.
Vágólapra másolva!

Tantárgyak és szakismeretek helyett műveltségi területeket oktathatnának hetedik osztályig a 12 évfolyamos és az olyan 8 évfolyamos általános iskolák, amelyek együttműködnek valamilyen középiskolával - ez a lényege annak a törvényjavaslatnak, amelyet kedden nyújtott be az Országgyűlésnek Magyar Bálint, Sándor Klára szabad demokrata és Szabó Zoltán, valamint Deák Istvánné szocialista képviselő.

A javaslat az előterjesztők szerint lehetővé tenné, hogy "egységes oktatási folyamatban" adják át az ismereteket, és ne kelljen ugyanazt kétszer - egyszer az általános, egyszer a középiskolában - tanítani. A felszabaduló idő a képviselők szerint lehetőséget ad az alapkészségek megszilárdítására. Ha a törvényjavaslatot megszavazza az Országgyűlés, akkor az iskolák első hat évfolyamán olyan témaköröket tanulnának a diákok, mint a természetismeret vagy a nyelvismeret.

"Mintha homokot ennének"

Az új rendszer szerint nem az első négy, hanem az ötödik és hatodik évfolyamon hozna igazi változást - mondta az [origo]-nak Magyar Bálint. A jelenlegi oktatási rendszer legbetegebb szakasza a felső tagozat, mivel ott hatalmas mennyiségű szakismeretet akarnak átadni a gyerekeknek, pedig erre nem készíti fel őket az első négy évfolyam - mondta Magyar, aki szerint értelmetlen az ilyen korai tantárgyi bontás. Nem érdemes például kémiai képletekkel terhelni a diákokat, amíg az alapvető kommunikációs készségekkel sem rendelkeznek. Ez "kiöli a motivációt és az érdeklődést a diákokból [...] olyan mintha homokot ennének" - fogalmazott.

Magyar szerint a nemzetközi PISA-felmérések azt mutatják, hogy azokban az országokban teljesítenek legjobban a diákok, ahol hasonló az oktatási rendszer, az első hat osztály csak alapozó időszak. A rendszer átalakítása mellett szól az is, hogy amikor bevezették a 8 év általános iskolai és 4 év középiskolai oktatásból álló rendszert, akkor sok gyerek már általános iskola után befejezte tanulmányait, így volt értelme felsőtagozaton átvenni az egész ismeretanyagot. Most viszont a többség 18 éves koráig jár iskolába, így több időt lehetne fordítani az úgynevezett kulcskompetenciák fejlesztésére.

Magyar Bálint és Sándor Klára már májusban javasolták, hogy a 12 évfolyamos iskolákban az első hat osztályban kötelezően vezessék be a nem szakrendszerű oktatást, de a javaslatot végül visszavonták. A képviselők ugyanakkor megszüntették volna a 8 osztályos gimnáziumokat, mert azok szerintük lefölözik a jobb teljesítményű diákokat, tovább mélyítve az iskolák közötti különbségeket (Az elképzelésről részletesen korábbi cikkünkben olvashat).

Magyar szerint az új javaslat annyiban tér el ettől, hogy a rendszer átvétele nem kötelező, viszont nyitva állna a középiskolákkal együttműködő általános iskolák előtt is. Bár az 5500 iskolából csak 200-ban van 12 osztályos oktatás, így is fontos lépés lenne a törvényjavaslat elfogadása - állította Magyar. Szerinte ezzel elindulna egy természetes átalakulási folyamat és 10-15 év alatt ehhez a logikához igazodhatna az egész közoktatási rendszer.

A módosítás mellett szóló érv az is - mondta Magyar -, hogy a politikai, társadalmi elit gyerekei már most is ilyen rendszerben működő iskákba járnak. A rendszerváltás után kialakultak azok az alternatív tantervű iskolák, ahol hasonló rendszerben tanítanak, de ezek a kezdeményezések elszigeteltek maradtak. A törvényjavaslat több ember előtt nyitná meg azt a lehetőséget, hogy ilyen rendszerben taníttassa gyerekét. Magyar szerint az új javaslatot az MSZP oktatási munkacsoportja is támogatja.