A rosszkedvű SZDSZ utolsó csatája jöhet

Vannak, akik már szégyellik a pártot, vannak, akik még a hatalmi harcokkal vannak elfoglalva, és vannak, akik már nem is 2010-re gondolnak - rossz hangulatban választ elnököt vasárnap az SZDSZ. Az elnökjelöltek az ellentétek feloldásáról beszélnek ugyan, de az ő szavaikból is kiderül, a feszültségek szinte feloldhatatlanok. Ha a legesélyesebb jelölt nyer, még problémásabb lesz a párt és a frakció viszonya.

Három ismeretlen jelölt és egymással összebékíthetetlennek tűnő szekértáborok küzdenek meg egy talán szabálytalan küldöttgyűlésen egy olyan párt elnöki posztjáért, amely országosan 2,16 százalékot szerzett a legutóbbi EP-választáson. Az 1994 és 1998, illetve 2002 és 2007 között koalícióban kormányzó párt nem a legdicsőségesebb napjait éli.

Az [origo] által megkérdezett szabad demokrata politikusok egyetértettek abban, hogy sötét a hangulat az SZDSZ-en belül. Szentkuti Károly, az SZDSZ győri elnöke szerint a vidéki szabad demokraták közül sokan már szégyellik magukat a párt miatt. Egy volt SZDSZ-es képviselő úgy jellemezte a párton belüli hangulatot, mint egy kihűlt, boldogságot már nem nyújtó házasság, amit a megszokás tart össze. Weinek Leonárd, az egyik elnökjelölt azt a kérdést tette fel, nyílhat-e még rózsa a SZDSZ sírján. Az SZDSZ olyan ismert parlamenti képviselői, mint Gulyás József vagy Gusztos Péter nem vállalták az elnökjelöltséget, az Új Generáció elnöksége pedig lemondott.

Fodor Gábor pártelnök a választási eredmények kihirdetése után rögtön felajánlotta lemondását, amit végül június 13-án jelentett be. A párttagok szerint a vasárnapi választás tétje az SZDSZ jövője.

Az ismeretlen jelöltek

A legnagyobb támogatása Retkes Attila zenetörténész, közgazdász, újságírónak van, akit az SZDSZ budapesti választmánya nagy többséggel jelölt az elnöki posztra, ezen kívül Heves, Zala és Baranya megye, valamint több mint tíz helyi szervezet is támogatta. Badacsonyi Szabolcsot, a Budai Gyermekkórház volt vezetőjét Komárom-Esztergom és Somogy megye támogatja, Weinek Leonárdot, Zugló polgármesterét pedig Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok.

Retkes Attila Demszky Gáborhoz és a fővárosi körökhöz, Badacsonyi Szabolcs pedig Kóka Jánoshoz áll közel - magyarázza az [origo]-nak a törésvonalakat Bőhm András, az SZDSZ képviselője. A párt korábbi vezető tisztségviselője, aki a mostani kampányban már nem vesz részt, azt mondja: az ellentét lényege szerinte nagyjából az, hogy kik azok, akik érdekeltek a kormány hatalmon tartásában - ez a Kóka-tábor -, illetve kik azok, akik egy előre hozott választással sem járnának rosszul. Utóbbi a fővárosi tábor, ez a logika pedig azon alapul, hogy ha hamarabb történnek az országgyűlési választások, akkor a Fidesz már elkophat annyira a jövő őszi önkormányzati választásig, hogy ne nyerjenek túl nagy arányban.

Igaz, előre hozott választásokat Retkes hivatalosan nem akar: bár először azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy nem szabad támogatni a Bajnai-kormányt, később finomított, és azt mondta, a válságkezelés támogatása szükséges. A törésvonalat illusztrálja a vagyonadóról szóló szavazás: a 19 tagú SZDSZ-frakcióból 10 igen, 7 nem és 2 tartózkodó szavazat született. A szavazás után Kóka János az [origo]-nak azt mondta, a továbbiakban csak a saját szavazatát tudja garantálni.

Az elnökjelöltek első nekifutásból visszautasítják a címkézést. Retkes Attila az [origo]-nak azt mondta, szekértáborok nélküli SZDSZ-t akar, ahol nincs olyan kifejezés, hogy "fodorista" és "kókista". Badacsonyi Szabolcs az [origo]-nak arról beszélt, mindenkivel jó viszonya van a párton belül, Weinek Leonárd pedig arról, hogy ő maga soha nem vette ki a részét a harcokból.

Más kijelentéseikből azonban világosan kiolvashatók a párton belüli feszültségek. Retkes Attila előre bejelentette, hogy megválasztása esetén új frakcióvezetőt akar választani, az [origo]-nak pedig azt mondta, hogy Kóka Jánossal nem tud további együttműködést elképzelni. Retkes szerint az SZDSZ-nek a jövőben nem a frakcióra kell építenie, és nem fogadható el, hogy a frakció "mint állam az államban" elszívja a médiafelületet a párt többi része elől. Ha Retkes Attilát választják meg elnöknek, valószínűleg problémásabb lesz a párt és a frakció viszonya - ismerte el Bőhm András is.

Nem volt elég agyafúrt

Badacsonyi Szabolcs nyílt levében fordult Demszky Gáborhoz, melyben azzal vádolta a főpolgármestert, hogy megbízottjain keresztül igyekezett elérni, hogy az SZDSZ hátráljon ki a válságkezelő kormány támogatása mögül. Weinek Leonárd az [origo]-nak azt mondta, sokan a párton belül nem a problémákkal való szembenézéssel, hanem ócska hatalmi harcokkal vannak elfoglalva.

Bár a párt egy korábbi vezető tisztségviselője szerint a jelöltek személyisége élesen eltér egymástól, politikailag egyikük sem karakteres. Retkes Attilára szerinte azért esett a választás, mert bár "becsületes, rendes ember", a nála tapasztaltabbak és agyafúrtabbak átlátták, hogy úgysem tudnak majd hatni a frakcióra, ezért nem vállalták a felkérést. "Attila azt hiszi, elég, ha azt mondja Kókának, hogy mondjon le a frakcióról, de ez nem lesz elég."

Az ismeretlenek (Weinek, Badacsonyi, Retkes)

Badacsonyi ezzel szemben azért kerülhetett képbe, mert nem egyértelmű Kóka-támogatónak van elkönyvelve. Komoly megütközést keltett, amikor szabad demokrata politikusként a budai gyermekkórház élén kritizálta az egészségügyi reformot. A zenetörténész Retkessel szemben Badacsonyi inkább a színtelen menedzsertípust testesíti meg. Weinek Leonárdot ugyanakkor a megkérdezettek esélytelenebbnek tartják. Nem lehet tudni, ki áll mögötte - ő maga épp arra büszke, hogy egyik táborhoz sem tartozik -, és szavazatot sem kapott az elnökválasztó küldöttgyűlésre legtöbb embert delegáló budapesti választmányban.

Lélektanilag gyenge eredmény

A vasárnapi rendkívüli küldöttgyűlést a párt jószolgálati és etikai bizottsága (JEB) szerint ráadásul szabálytalanul hívták össze. A testület szerint így a vasárnapi küldöttgyűlésen hozott döntések és határozatok is szabálytalanok lesznek. A bizottság szerint azzal, hogy az SZDSZ országos tanácsa (ot) a küldöttgyűlés összehívásakor nem döntött a küldöttválasztás időrendjéről, sőt a tavalyi küldötteket tekintette újra küldöttnek, megsértette a párt alapszabályát. Ha egy tag vagy az ügyészség megtámadja a tisztújítási határozatot bíróság előtt, a bíróság a szabálytalanság megállapítása mellett azt megsemmisítheti - írja a jelentés.

Szerdán az SZDSZ ügyvivői testülete (üt) megvizsgálta a küldöttgyűléssel kapcsolatos kétségeket, végül arra jutottak, hogy azt változatlan formában meg kell tartani. A JEB szerint ez önmagában csak egy politikai vélemény, jogilag nem teszi szabályossá a küldöttgyűlés összehívását és megtartását. Hankó-Faragó Miklós, a bizottság elnöke nem akart nyilatkozni a döntésről. Bőhm András SZDSZ-es képviselő az [origo]-nak azt mondta, a küldöttgyűlést megtartják, de a bizottsági eredmény gyengíti annak eredményét, lélektanilag mindenképp.

Fodor Gábor a héten levelet írt a küldötteknek, melyben arra kéri őket, hogy a jogi bizonytalanság ellenére menjenek el a küldöttgyűlésre. "Tudjuk, milyen politikai következményekkel, milyen hónapokig tartó vergődéssel járna az, ha most vasárnap nem lennénk képesek lezárni az EP-választás óta tartó bizonytalanságot." - írta a levelében Fodor. Az SZDSZ tizenhat megyei elnöke szintén levelet írt a küldötteknek, amiben azt írták, "az agónia minden egyes nappal való meghosszabbítása az SZDSZ túlélésének esélyét csökkenti".

Nem kell elsietni az újjáépítést

Gulyás József szerint Kóka támogatói belső kampányt folytatnak, és igyekeznek meggyőzni a küldötteket, hogy ne menjenek el a gyűlésre. "Kóka érdeke, hogy az elnökválasztás érvénytelen legyen, és továbbra is azt tudja demonstrálni, hogy a párt egyetlen működő szerve a frakció. Ha nincs legitim vezetés, Kóka olyan feltételekkel tárgyal a kormánnyal a költségvetésről, amilyennel akar." Kóka Jánost többször kerestük ezzel kapcsolatban, de nem kaptunk visszahívást.

Ettől függetlenül azonban vannak, akik még reménykednek. Az elnökjelöltek mind azt gondolják, hogy el lehet indulni felfelé. Gulyás József az [origo]-nak azt mondta, hullámzik a hangulat az SZDSZ-en belül. Sokan vannak, akik akár azt is vállalnák - számolva a 2010-es újabb gyenge szerepléssel -, hogy hosszútávra építik újra a pártot, míg másokat már csak a maradék infrastruktúra, a kiszedhető források és a lenyúlható lehetőségek érdekelnek.