Aki elsötítené az RTL Klubot

A befolyásos kereskedelmi csatornákkal és rádiókkal is kemény konfliktusokba ment bele a médiahatóság, mióta a testület élén Majtényi László áll. Ha rajta múlna, egy napig egyáltalán nem lenne RTL Klub, és valószínűleg nem zárták szívükbe a Sláger és a Danubius rádió vezetői sem. A keménykedésben társai is vannak, és érdekes módon kezére játszik még az is, hogy megszűnés fenyegeti az általa vezetett testületet.

A szolgálati Audit egy "középkategóriás alacsony felszereltségű" Ford Mondeóra cserélte, az első osztályú repülőjegyek - amelyekre jogszabály szerint jogosult lenne - helyett pedig csak turistaosztályra vált jegyet. Ezekkel a PR-szempontból könnyen eladható, az ORTT egyik korábbi közleményében hangsúlyozott intézkedésekkel kezdte médiahatósági elnöki munkáját Majtényi László.

Az egykor adatvédelmi biztosként is több kemény konfliktust vállaló, az ORTT élére 2008 márciusában megválasztott jogász azonban nemcsak magával szemben szigorú. Az utóbbi hónapokban az általa vezetett testület több olyan lépéssel is felhívta magára a figyelmet, amelyekkel a médiapiac befolyásos szereplőinek léptek rá a tyúkszemére.

A legutóbbi és egyben leglátványosabb ezek közül az volt, hogy az ORTT elrendelte, hogy az RTL Klubnak 12 órára el kell sötétülnie. A példátlanul szigorú büntetést Mónika Show egy márciusi adása miatt szabták ki, amelyben a pedofíliáról volt szó. A műsorban két 15 éves kislány egymást vádolva arról vitatkozott, hogy az egyikük nevelőapja mindkettejüket megerőszakolta-e vagy csak az egyikőjüket és egy közös barátnőjüket. Egyiküket a stúdióban felpofozta a másik lány édesanyja, a nevelőapa akkori élettársa.

"Nincs az az erkölcsi érzék"

"Nincs az az erkölcsi érzék, ami ezt elviselhetőnek tartja délután műsorként" - mondja Majtényi, aki eredetileg 24 órás elsötétítést akart, míg a többi tag 1-et. Az egyik ORTT-tag, Tirts Tamás ötlete volt a félnapos kompromisszum.

Majtényi szerint "viszonylagos dolog a szigorúság", ahhoz képest tényleg érezhető, hogy a testület két órás büntetésig ment el korábban, másfelől a törvény 30 nap elsötétítésre is jogot ad a hatóságnak. Az elnök azt mondja, azért akart szigorú szankciót, mert a kisebb büntetések nem érték el a kívánt hatást. Szerinte a csatorna eddig "beárazta" a saját jogsértését, és úgy okoskodott, hogy a kifogásolható műsor nézettsége megéri az egy-két órára kieső reklámidőt.

Majtényi elnöksége alatt amúgy is megszaporodtak és súlyosabbá váltak az RTL Klubot sújtó, ilyen jellegű büntetések. 2008-ben 6 ilyen határozata volt az ORTT-nek, összesen 85 percnyi felfüggesztésről, idén már 9 határozat született, és 1369 percre született adásfelfüggesztési határozat.

Majtényi szerint a fokozódó szigort az váltotta ki, hogy a kisebb büntetéseket hatástalannak érezték, másrészt a műsorok is durvultak. Az elnök és több ORTT tag egyetért abban, hogy mióta megjelent a konkurens tévécsatornán, a TV2-n is egy kibeszélő show, "nagyon rossz verseny indult meg a két tévé között" a nézettségért. Az ORTT tavaly átfogó ellenőrzést is indított emiatt az adatvédelmi biztossal együttműködve a kibeszélőshow-k vizsgálatára.

Ennek az ügynek kapcsán sokat szerepelt az ORTT a hírekben, de az elmúlt egy évben egyébként is megszaporodtak a médiahatósággal kapcsolatos híradások. A távirati iroda például 2006-ben 232, 2007-ben 201 hírt közölt az ORTT-ről, tavaly ez a szám 351 volt, és idén is 240-nél jár már. "Karakteres elnök, szeret szerepelni, és ez mindenképpen jó, mert sok félreértés van az ORTT működése körül" - mondja Tirts.

A nyilvánossággal és a sajtóval való bánásmód változására utal az is, hogy tavaly november óta nyilvánosak a testületi ülések szó szerinti jegyzőkönyvei. Szalai Annamária testületi tag szerint ennek az ötlete nem volt új, ő már évekkel ezelőtt felvetetette, de tény, hogy Majtényi előrelépést hozott ebben az ügyben is. "Majtényi az előző életéből hozta ezt a típusú dolgot. A nyilvánosság az ő előéletéhez és személyiségéhez kapcsolódik" - mondja Tímár János, aki 1996 óta tagja a testületnek.

Tímár szerint "az ORTT működése nem lett jobb" pusztán a nyilvánosság növelése miatt, és Szalai Annamária is úgy fogalmaz, hogy "továbbra is következetlenek, kiszámíthatatlanok a testület döntései", és szerinte az ORTT jellemzően nem a közösségi érdekeket tartja szem előtt, gyakran még mindig enged a nagyobb piaci szereplők nyomásának.

Majtényi maga is önkritikusan értékelte saját munkáját: "Nem mindent értem el, amit szerettem volna. Amikor hivatalba iktattak, a legfontosabb célom az volt, hogy - mint többször hangsúlyoztam - az ORTT-t távol szeretném tartani a pártpolitikától és közel vinni a közpolitikához. Hát ez a törekvésem nem járt teljes sikerrel."

Elúszó díjcsökkentés

Elnöksége alatt azonban az elsötétítés mellett is voltak kemény konfliktusai a testületnek olyan piaci szereplőkkel, amelyek különböző előnyökhöz akartak jutni. Az egyik ismert eset az volt, hogy TV2 és az RTL Klub is kérte koncessziós díjának csökkentését a megváltozott piaci helyzetre hivatkozva. Végül arra kényszerültek, hogy befizessék a teljes összeget, az ORTT ugyanis a fizetési határidőig nem döntött díjcsökkentési kérelemről.

A testület megosztott volt az ügyben. Majtényi mindvégig ellenezte a díjcsökkentést, úgy fogalmazott, hogy az ORTT "erkölcsi halálával lenne egyenlő" annak elfogadása. "A két csatorna megjelent egy indokolatlan igénnyel. Egy olyan közpénzzel gazdálkodó intézmény, amelynek a közpénzek védelme kifejezett feladata, nem engedhetett a kérelemnek" - magyarázza az [origo]-nak elnök.

Jelenet az egyik délutáni Mónika Show-ból

Semmiképpen nem akart engedni a tévéknek két másik tag, Szalai Annamária és Tirts Tamás sem. Mindkettejük szerint volt rá az esély azonban, hogy az ORTT az ő ellenszavazatuk dacára megszavazza a díjcsökkentést. Szalai szerint nyilvánvaló volt, hogy a szocialisták által jelölt két tag és az SZDSZ jelölésére megválasztott Tímár János támogatta volna a díjcsökkentést, hiszen eleve ők indítványozták, és így meg lehetett volna az egyszerű többségük. "Volt olyan ülésnap, hogy ha akkor előkerül, akkor átment volna a díjcsökkentés" - mondja az [origo]-nak Tirts is.

Tirts szerint tudatos taktika volt részükről a szavazás halogatása. "Mindent megtettünk, hogy a kisebbség által igénybe vehető demokratikus eszközökkel megakadályozzunk egy rossz döntést" - közli Szalai is, aki szerint ebben "nem kezdeményező, de partner volt Majtényi". Az elnök viszont azt mondja: nem játszott szándékosan időhúzásra. Ő maga nem is volt ott az egyik díjcsökkentést tárgyaló ülésen, és nem kérte, hogy távollétében ne döntsenek, noha erre kifejezetten joga van. "Egyetlenegy alkalommal halasztottam el a döntés, mikor már órák óta tárgyaltunk, alkonyodott, és még mindig nem kaptam választ a kérdéseimre" - mondja Majtényi.

"Egy idő után kitűnt, hogy a dolog nincs olyan finomsággal kidolgozva, és egyre közelített a határidő, amikor be kellett fizetni az esedékes díjat. Az idő oldotta meg, az idő keresztülhúzta az elképzelést, ami hordozott volna veszélyeket" - fogalmaz Gyuricza Péter, az egyik, MSZP által jelölt tag, aki kezdetben hajlott a díjazási rendszer - díjrendszert is magába foglaló átalakítására. A rendszer újragondolásáról szóló javaslatot Tímár János dolgozta ki, aki végül azért vonta vissza azt, mert "az adott viszonyulások" alapján úgy látta: nem lesz megvalósítható.

A szavazást végül csak a befizetési határidő május végi lejárta után tartották meg, június 3-án, amikor mindkét csatorna kérelmét elutasították azzal az érvvel, hogy a beadványhoz csatolt szakértői elemzésben megfogalmazottak nem alkalmasak egy esetleges díjcsökkentés megalapozására. Az RTL Klub álláspontja egyébként az, hogy a tévés piac gyökeres átalakulása - a sokcsatornás háztartások aránya több mint 80 százalékos, és 80-nál is több magyarul beszélő csatorna fogható Magyarországon - indokolja a kérelmüket, és ezért be fogják nyújtani ismét.

"Ki van téve a portéka, és a vevő drágállja"

Valószínűleg nem lopta be magát az ORTT annak a két kereskedelmi rádiónak a szívébe sem, amelyek tavaly egy ideig abban reménykedhettek, hogy a testület pályázat nélkül megújítja majd az idén novemberben lejáró műsorszolgáltatási jogosultságukat. Erre egy, az Országgyűlés által elfogadott médiatörvény-módosítás adott volna lehetőséget a hatóságnak.

A köztársasági elnök azonban az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a módosítás miatt, és az ORTT úgy döntött, megvárja a bírák döntését a pályázat kiírásával a Sláger és a Danubius rádió frekvenciájára. Az Ab idén június 30-án kimondta, hogy alkotmányellenes a rádióknak kedvező törvénymódosítás, az ORTT pedig már június elejére elkészült a pályázati kiírás tervezetével. Eszerint a döntésnél a legnagyobb súllyal az számítana, hogy mely szolgáltató hajlandó a legtöbbet fizetni a frekvenciáért, a tapasztalat csak 10 százalékos súllyal esik latba.

A lehetséges pályázóknak nem tetszenek túlzottan a tervezett pályázati feltételek - bizonyosodott be a hétfőn rendezett közmeghallgatáson. "Az érdekeltek mindenféle érveket hoztak fel arra, hogy az ORTT pályázati tervezetében lévő díjstruktuúra nekik túlságosan drága. De ez olyan, mint egy vásár, ahol ki van téve a portéka, és a vevő drágállja" - mondja Majtényi, aki szerint azért az írásos észrevételek közt volt sok megfontolandó szempont, és elképzelhető, hogy ezeket figyelembe véve akár több ponton is változatnak majd a kiíráson. Az ügyben még lehet komoly vitákra számítani az ORTT-ben. Van olyan tag is - Szalai Annamária - aki szerint a hatályos médiatörvény egyszerűen nem alkalmas arra, hogy tisztán, törvényesen le lehessen folytatni a pályáztatást.

"Ott volt a damoklészi kard"

Ebből a rádiópályázati vitából is úgy tűnik, hogy Majtényi vállalja a további konfliktusokat. Az ORTT-tagokkal folytatott beszélgetésekből azonban kiderül az is, hogy nemcsak az ő személye vezérli a keménykedést. "Mivel az elnöknek nem több joga, hanem több kötelezettsége van, mint a többi tagnak, önmagában kevés ahhoz, hogy érdemi változásokat hozzon" - mondja Szalai Annamária.

Tirts szerint pedig az ORTT működésének megváltozásában az új elnöknél fontosabb lehetett az, hogy a készülő médiatörvény-tervezetek megszűnéssel fenyegették a testületet. "Ott volt a damoklészi kard a fejünk felett, hogy megszűnhet a hatóság, és ez az egész hivatalra, az osztályvezetőkre, főigazgatókra is kihatott. Az emberek jobban összeszedték magukat, naprakészebb lett és jobban helytállt az ORTT" - magyarázza Tirts. Majtényi csak annyit mond:"Kicsit paradox, de én nagyon boldog lennék, ha végre a magyar parlament el tudna fogadni egy színvonalas médiatörvényt, még akkor is, ha az az ORTT megszűnésével jár".