Megbukott az Ab szerint zavaros távoltartási törvény

Megsemmisítette a távoltartásról szóló törvényt az Alkotmánybíróság. A testület szerint a családtagokat bántalmazó emberek távoltartása nem ütközne az alaptörvénybe, de a tavaly decemberben elfogadott törvény túl tág, és lehetőséget ad visszaélésekre. A törvényt Sólyom László köztársasági elnök küldte a testülethez, aki szerint a parlamentnek új, alkotmányos megoldást kell találnia a problémára.

Alkotmányellenes a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény - mondta ki kedden az Alkotmánybíróság (Ab). A parlament által december 15-én elfogadott törvényt aláírás előtt, idén januárban küldte meg az Ab-nek Sólyom László köztársasági elnök.

Az Ab határozata szerint a távoltartás intézménye elfogadható, alkalmazását szükségessé teheti az a cél, hogy megvédjék a családon belüli erőszak áldozatainak testi-lelki épségét, méltóságát. Ugyanakkor a testület szerint a távoltartás korlátozza az érintett személyi szabadságát, mozgását, ezért bevezetéséhez garanciális szabályok is szükségesek. Sereg András, az Ab szóvivője az [origo]-nak azt mondta, a testület az erőszak, illetve a hozzátartozó fogalmát találta túlságosan szélesnek a törvényben, ami az alkotmánybírák szerint önkényes jogértelmezésre adott volna lehetőséget.

A határozat indoklása szerint például nem értelmezhető, hogy mit jelent a "szexuális önrendelkezési jogot sértő mulasztás", ami a törvény szerint okot adhatott volna a távoltartásra. A jogszabály emellett a polgári törvénykönyvben leírt kapcsolatoknál tágabbra terjesztette a hozzátartozó fogalmát, így annak számított volna "az együttélés nélkül bensőséges kapcsolatban álló személy" is, ráadásul még a kapcsolat megszűnése után is.

A határozathoz két alkotmánybíró, Bragyova András és Kiss László fűzött különvéleményt. Szerintük nem kellett volna megsemmisíteni a törvényt, hiszen a jogalkalmazó - vagyis a rendőrség és a bíróság - képes lett volna helyesen értelmezni azt, és biztosítani, hogy ne történjenek visszaélések. "Nem bizonyítható, hogy fennállhatna az önkényes jogalkalmazás veszélye" - írta Kiss László.

Sólyom szerint új törvény kell

A köztársasági elnök szerint fontos, hogy a parlament sürgősen hatékony eszközöket találjon a családon belüli erőszak elleni fellépésre - mondta az MTI-nek a határozat kihirdetése után Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke. Az államfő biztos benne, hogy ennek a nagyon súlyos problémának a kezelése az alkotmányosság keretein belül is megoldható, és sajnálja, hogy ez nem sikerült decemberben az Országgyűlésnek.

Januári indítványában az államfő is azzal érvelt, hogy a törvény túlságosan tágan határozza meg a hozzátartozó és az erőszak fogalmát. Sólyom szerint a törvény így részben értelmezhetetlen, részben pedig aránytalanul korlátozza a tartózkodási hely szabad megválasztását. A köztársasági elnök szerint a távoltartás "jelentős súlyú szankció", még akkor is, ha a célja nem elsősorban a büntetés, hanem a megelőzés. Az ilyen beavatkozást csak komoly értékek, elsősorban a testi épség védelme indokolhat, bűncselekményeknek nem minősülő magatartások azonban nem. A távoltartás alkalmazása ilyen tág fogalmak esetén ellentétes az arányosság elvével - írta akkor Sólyom.