Három éven át pengeélen táncolt Gyurcsány

Vágólapra másolva!
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tulajdonképpen teljesen váratlanul ajánlotta fel szombaton lemondását. Nem ez az első olyan alkalom, amikor hasonlóval próbálkozik, igaz, ennyire még sosem volt közel ahhoz, hogy megszűnjön kormányfői megbízatása. Magyarország miniszterelnöke, aki három éven át pengeélen táncol.
Vágólapra másolva!

Az MSZP több mint öt évvel ezelőtt, 2004. augusztusi pártkongresszusán döntött úgy, hogy a távozó Medgyessy Péter helyett Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter - a lemondott kormányfő egykori főtanácsadója - álljon az MSZP-SZDSZ kormány élére. Gyurcsány 2004 szeptemberétől vette át a kormányzást.

Vezetésével a 2006-os parlamenti választáson az MSZP győzött, és így az első párt lett a rendszerváltás óta, amelyet újraválasztottak. 2006. júniusában így megalakult a második Gyurcsány-kormány.

Őszöd óta nem volt megállás

Kormányzásának első, és máig legkomolyabb krízise már pár hónappal később, szeptember 17-én ütött be: nyilvánosságra került annak a beszédnek a hangfelvétele, amelyet Gyurcsány Ferenc még 2006 májusában, a balatonőszödi frakcióülésen mondott. Gyurcsány Ferenc hevesen - trágár szavakat használva - kritizálta saját kormányának addigi tevékenységét. Elismerte, hogy a korábbi kabinet a közelgő választásokig hátralévő másfél évben csak az időt húzta. "Végighazudtuk az utolsó másfél-két évet" - hangzott Gyurcsány mondata, amivel kezdetét vette a kormány máig húzódó bizalmi válsága.

Bár az ellenzék, és több közéleti személyiség is azonnal lemondásra szólították fel, Gyurcsány - aki hónapokig nem volt hajlandó bocsánatot kérni szavaiért - azzal magyarázta kijelentéseit, hogy az elmúlt 16 év politikai hazugságaira gondolt beszédében, amely a "legszenvedélyesebb igazságbeszéd volt a rendszerváltozás óta". A beszéd nyilvánosságra kerülése után tüntetések kezdődtek a fővárosban és több vidéki városban. A tiltakozások a rendőrség és a demonstrálók közötti erőszakos összecsapásokba torkolltak, egy nappal később a tüntetők megtámadták az MTV székházát, a Parlament előtt, a Kossuth téren pedig hónapokig tartó tiltakozás kezdődött, a téren sátrat verő demonstrálók követelték nap mint nap a kormányfő lemondását. A Reuters-nek adott interjújában Gyurcsány elismerte: három percig elgondolkodott azon, hogy lemondjon-e, vagy van-e olyan ok, ami miatt le kellene mondania, ám arra a következtetésre jutott, hogy "abszolúte nem".

Elbukott önkormányzati választások

Az őszi önkormányzati választásokon a Fidesz-KDNP elsöprő győzelmet aratott. Gyurcsány ehhez gratulált, de visszautasította a Fidesz 72 órás ultimátumát - ennyi időt adott az ellenzéki párt a kormányfőnek a távozásra.

Gyurcsány ehelyett kezdeményezte október elejére a parlament rendkívüli ülésének összehívását, és bizalmi szavazást kért a kormány programjáról. A szavazás simán megerősítette Gyurcsány hatalmát, hiszen a jelenlévő 206 kormánypárti képviselő - köztük maga a miniszterelnök is - igennel szavazott. Az ellenzék ettől kezdve tiltakozásul kivonult az általuk illegitimnek tartott Gyurcsány Ferenc parlamenti felszólalásai alatt.

Eldurvult tiltakozás, megzsarolt MSZP

A Fidesz először 2006-ban vetette fel, hogy szakértői kormánynak kell átvennie az ország irányítását, majd egy ideig minden nap nagygyűlést tartottak a Parlament előtt. Az MSZP erre bejelentette, hogy kormányátalakítás nem lesz, de változtatni fognak a kormányzáson, jobban kommunikálja a kabinet a döntéseit, melyek előkészítésébe jobban bevonják majd a képviselőket. Sólyom László köztársasági elnök nyíltan bírált Gyurcsányt, mert szerinte lelepleződése óta megrendült a demokráciába vetett bizalom, és ezt utólag sem sikerült helyreállítania.

Gyurcsány Ferenc és a szocialista párt népszerűsége drasztikusan visszaesett. Ennek ellenére 2007 februárjában, az MSZP tisztújító kongresszusán végül 89 százalékos többséggel választották meg pártelnöknek Gyurcsányt. A voksolás előtt - Reform vagy bukás című beszédében - ultimátumot adott a pártnak: csak akkor vállalja a párt, illetve a kormány irányítását, ha legalább a küldöttek 75 százaléka támogatja.

Kényszerből visszacsinált reformok, felrúgott koalíció

A közvélemény-kutatások szerint egyre népszerűtlenebb Gyurcsány közben nagy hévvel próbált belevágni programjának megvalósításába, az oktatás, az egészségügy és az államigazgatás rendszerének átalakítását is megígérte. 2008 március 9-én azonban jött az újabb kudarc: a Fidesz kezdeményezésére népszavazást tartottak a Gyurcsány-kormány által bevezetett vizitdíjról, kórházi napidíjról és tandíjról, és a választók több mint 80 százaléka a díjak megszüntetésére voksolt.

A népszavazási vereség után Gyurcsány - a koalíciós partner tiltakozása ellenére - menesztette az SZDSZ-es egészségügyi minisztert, Horváth Ágnest. Az SZDSZ erre április 30-i hatállyal visszahívta kormánytagjait, és kilépett a koalícióból. Többször jelezték, hogy a miniszterelnök személye az akadálya a további együttműködésnek. Ettől kezdve az MSZP parlamenti kisebbségbe szorult, és folyamatosan küzdenie kellett a jogszabályok elfogadásához szükséges többség biztosításáért. Gyurcsány az újabb válságra a kormány teljes átalakításával reagált, hét új minisztert nevezett ki, de kötötte magát ahhoz, hogy kormány programja, annak iránya nem változik.

Egyre újabb javaslatok

2008. augusztus végén Gyurcsány Ferenc Megegyezés című adóátalakítási javaslatával akarta ismét magához ragadni a kezdeményezést. Azt ígérte: lemond, ha az őszi parlamenti ülésszakban nem mennek át az adótörvények, illetve a költségvetést. A reformterv után azonban hónapokig tartó huzakodás kezdődött a saját hangját kereső SZDSZ-szel, amely - a megismételt elnökválasztáson győzedelmeskedő Fodor Gábor irányításával - nem bólintott rá az egykori koalíciós partner terveire, sőt, bedobta egy szakértői kormány ötletét.

Gyurcsány eleinte szép szóval próbálta rávenni a szabad demokratákat az együttműködésre, majd később már nyers hangnemben szólt oda az SZDSZ-nek a parlamentben, ami a két párt együttműködését hosszú időre kizárta. Az MDF ekkor javasolta az országgyűlés feloszlatását. Gyurcsány felkarolta az ötletet, és maga is támogatta a voksolást. A 2008 őszi ülésszak első napján a javaslat elbukott, hiszen sem az egyedül maradt kormánypárt, sem az SZDSZ-nek nem állt mellé.

Sorozatos elszólások, botrányok

Gyurcsányt kormányzása alatt többször támadták üzleti érdekeltségei miatt is, firtatták vagyonának eredetét, és több eljárás is indult - eredménytelenül - a 100 leggazdagabb magyar közé sorolt kormányfő több cége ellen.

Többször kavartak botrányt szerencsétlen elszólásai is, 2004-ben például az "öregecskedő feleségek" lecserélésére tett megjegyzést, máskor egy pártrendezvényen elmesélt viccben terroristának nevezte a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait, ami diplomácia feszültséget keltett a két ország között. Az is rosszul sült el, mikor - a résztvevők kifejezett tiltakozása ellenére - vett részt a kirekesztés és az erőszak ellen tartott civil demonstráción.

Gyurcsány 2008 szeptemberében döntött rekordot: ő a leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfő a rendszerváltás óta. A jövőjére vonatkozó kérdésre ekkor mondta azt, hogy nem hat évben, hanem nyolcban, vagy akár tízben gondolkodik.