Visszarepült négy évet az időben a rendőrség

Az elmúlt hetek látványos bűncselekményei után pénzt és több embert ígért a kormány a rendőrségnek. A 14 milliárd többletforrás azonban csak arra elég, hogy a négy évvel ezelőtti szintre állítsa vissza az azóta egyesített rendőrség és határőrség finanszírozását. A beígért 1800 rendőr sem segít majd a hétezer embert elvesztő állományon. A bűnügyi statisztikák nem sok jót ígérnek: a bűncselekmények száma csökkent ugyan tavaly, de egyre több az erőszakos bűnöző.

Az elmúlt hónapokban néhány nagy nyilvánosságot kapott bűncselekmény kapcsán ismét fellángolt a vita a közbiztonságról és a rendőrség helyzetéről. Orbán Viktor Fidesz-elnök múlt heti országértékelő beszédében már arról szólt, hogy Magyarországon az emberek nem mernek esténként kimenni az utcára, de Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is "Janus-arcúnak" nevezte a közbiztonságot a rendőrség februári évértékelő értekezletén. Ezzel arra utalt, hogy bár csökkent a bűncselekmények száma, az emberek biztonságérzete nem javult.

Tizennégy milliárd forint többletforrás (amelyből 6 milliárdot már le is hívtak), száz új körzeti megbízotti státusz és 1800 újabb közterületi rendőr - ezt a gyógyírt találta ki a kormány a rendőrség bajaira az elmúlt hetek nagy nyilvánosságot kapott bűncselekményei után. A pénz azonban csak arra elég, hogy a négy évvel ezelőtti szintre hozza vissza a rendőrséget, az 1800 rendőr pedig nem azt jelenti, hogy ennyivel többen lesznek szolgálatban. De akkor mire jó a kormány ígérete?

Kevesebb, de durvább

A bűncselekmények száma, a hivatalos statisztika szerint tavaly csökkent: 2008-ban, az előző évhez képest több mint 4 százalékkal kevesebb bűncselekmény vált ismertté. Egyes, a közbiztonság érzetét döntően meghatározó bűncselekmény-típusok esetében azonban kiemelkedő volt a növekedés: 8 százalékkal kevesebb volt ugyan az autólopás, de több mint 26 százalékkal nőtt a szabálysértési - vagyis 20 ezer forint alatti - értékre elkövetett lopások száma.

2007-hez képest tavaly 11 százalékkal nőtt az erőszakos és garázda, illetve 22 százalékkal a személy elleni bűncselekmények száma. Tavaly ugyan 3,3 százalékkal kevesebb volt a befejezett emberölés, de 2,8 százalékkal nőtt az emberölési kísérletek, és 14,4 százalékkal a szándékos testi sértések száma. A fokozódó erőszakot a rendőrök a saját bőrükön is érezhetik, hiszen tavaly 11 százalékkal több volt a hivatalos személyek elleni támadás, mint 2007-ben.

Folyamatos létszámhiány

A rendőrség évek óta létszámhiánnyal küzd, és a helyzeten a határőrség beolvasztása sem segített. Öt év alatt hétezer ember tette le az egyenruhát: míg a rendőrségnél és a határőrségnél 2005-ben, összesen több mint 50 ezren dolgoztak - közülük 40 ezren hivatásos állományúak - idén már csak alig több mint 43 ezer ember - köztük 33 748 hivatásos állományú - van az egyesített szervezetnél.

Bár a csökkenés folyamatos, igazán nagy lökést 2007-ben kapott, amikor mintegy háromezren szereltek le. Az integráció során - a hivatalos adatok szerint - 1322 rendőr és határőr nem fogadta el a neki felajánlott új beosztást, a többiek pedig főként a nyugdíjazási szabályok megváltoztatása miatt távoztak. Már 2006-ban tudni lehetett ugyanis, hogy a 2008. január 1 után nyugdíjba vonulók járandóságát nem a bruttó, hanem a nettó fizetésük alapján számolják ki.

Mivel ez 7-8 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat jelentett volna, a már legalább 25 év szolgálati jogviszonnyal rendelkező rendőrök és határőrök (illetve börtönőrök, katonák, tűzoltók és katasztrófavédelmisek) közül sokan a nyugdíjazást választották. Szolgálati nyugdíjba vonulhattak azok is, akik még nem múltak el 50 évesek, de már legalább 20 év jogviszonyuk volt, és egy orvos szakértői bizottság szolgálatra alkalmatlannak nyilvánított.

Mivel a nyugdíjazás tömeges méreteket öltött - Somogy megyében például az állomány 10 százaléka szerelt le - 2007 őszén módosították a törvényt: a legalább 20 éve dolgozó egyenruhásoknak lehetővé tették, hogy akkor is a régi szabályok szerint kapják meg a nyugdíjukat, ha később vonulnak vissza. Tavaly márciusban az országos rendőrfőkapitány is megpróbálta visszacsábítani a nyugdíjas rendőröket és határőröket. Az ORFK az [origo] érdeklődésére azt közölte, hogy a felhívásra közel 380 fő jelentkezett, de "státusz hiánya, illetve elutasítás miatt", máig csak 161-en léptek vissza az állományba.

A kormány által a közterületekre ígért 1800 rendőr sem új ember felvételét jelenti, hanem arról van szó, hogy a problémás helyekre vezénylik át az állomány egy részét. A készenléti rendőrség keretében például három vidéki városban - Szombathelyen, Győrben és Nyírbátorban - jött létre új bevetési osztály, összesen 338 fővel. A rendőrség emellett fegyveres biztonsági őröket képez ki, hogy azok leválthassák a jelenleg az épületeit őrző rendőröket.

Kevés az utánpótlás is

Bár szabad státusz lenne a rendőrségnél - jelenleg majdnem kétezerrel magasabb az engedélyezett létszám a valósnál - ennek a feltöltéséhez arra is szükség lenne, hogy növeljék a keretszámokat a rendészeti képzésben. Ennek azonban az ellenkezője történt az elmúlt években: míg a 2006/2007-es tanévre 990 főt vehettek fel a rendészeti szakközépiskolákba, a 2007/2008-as tanévre már csak 830-at. Az idei tanévre ugyan visszaállt a létszám 990-re, de ez is kevesebb, mint amennyire szükség lenne. Csökkent a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatára meghirdetett keretszám is: a 2006/2007-es tanévre 200 helyet hirdettek meg, 2007/2008-ban már csak 170-et.

Többen hoppon maradtak például azok közül, akik a BRFK tavaly áprilisban megnyitott toborzóirodájában jelentkeztek rendőrnek. Az ORFK azt tervezte, hogy 430 fővel megemelik a keretszámot - a toborzóirodában megfordultak közül 489-en jelentkeztek pótfelvételivel a középiskolákba -, de végül ez nem történet meg. Az okokról az [origo] hiába kérdezte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, november óta nem kaptunk választ, Kontrát Károly fideszes képviselőnek az ügyben benyújtott interpellációja pedig még nem hangzott el a parlamentben.

Hullámvasúton a támogatás

A rendőrség és határőrség integrációjától a kormány mintegy 20 milliárd forint megtakarítást várt, de 2007 tavaszán, a jogszabályok megalkotásakor azt ígérték, hogy a rendvédelem költségvetését nem csökkentik, a felszabaduló erőforrásokat fejlesztésekre fordíthatja a rendőrség. Ez volt a feltétele annak, hogy az ellenzéki Fidesz támogassa a kétharmados többséget igénylő rendőrségi törvény, illetve az alkotmány módosítását.

Az ígéretek ellenére 2008-ban a rendőrség kevesebb pénzt kapott mint korábban a két szervezet együttvéve: tavaly a költségvetés 211,7 milliárd forintot szánt az egyesített rendőrségre, míg egy évvel korábban a határőrség és a rendőrség együtt 233,7 milliárdot költhetett. Igaz, hogy 2007 kiemelkedően jó év volt a rendészet számára - a schengeni csatlakozás miatt, mintegy 40 milliárd forintot költhettek fejlesztésre -, de a tavalyi költségvetés a 2006-os szintet is alulmúlja több, mint 12 milliárd forinttal.

A 2009-es költségvetés 189,3 milliárd forintot szán a rendőrségre, ami hárommilliárddal kevesebb, mint amennyit a rendőrség és a határőrség összesen elkölthetett 2005-ben. Azzal a 14 milliárdnyi többletforrással tehát, amelyet Gyurcsány ígért a rendőrségnek, a rendőrség büdzséje éppen hogy meghaladja a 2005-ös szintet, de még mindig alatta marad a 2006-os támogatásnak.