Hat újabb gyanúsított lesz a terézvárosi ingatlanügyben

Jelenleg hét gyanúsítottja van a terézvárosi ingatlanügynek, de a rendőrség újabb hat ember meggyanúsítására készül. Az eljárás hűtlen kezelés, egy Andrássy úti ház eladása miatt folyik, a gyanúsítottak között van Verók István kerületi polgármester is. A kihallgatottak egyike sem tett vallomást, és mindannyian panaszt nyújtottak be.

Eddig hét gyanúsított van a terézvárosi ingatlanügyben, a rendőrség további hat ember meggyanúsítását tervezi - közölte a BRFK. Az elmúlt három napban a hét gyanúsítottat hallgatták ki, de mindannyian megtagadták a vallomástételt, és panaszt nyújtottak be a gyanúsítás ellen. A benyújtott panaszokat a Fővárosi Főügyészség bírálja el.

Az MTI úgy tudja, pénteken kihallgatták Verók István kerületi polgármestert is, aki szintén gyanúsított az ügyben (mint ezt korábban maga is megerősítette). A közeljövőben további hat ember gyanúsítotti kihallgatását tervezik - közölte a BRFK.

A BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt nyomoz a korábban a Terézváros tulajdonában lévő Andrássy út 47. szám alatti épület eladása ügyében. Az eljárás a BRFK szerint fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlik, "a Fővárosi Főügyészség konkrét utasításai mentén".

A kerületi polgármester szerint a házat a VI. kerületi képviselő-testület 2004 júniusában hozott döntésével nettó 150 millió forint vételáron adta el, de a befektető vállalta a bérlők kiköltöztetésének költségeit és a ház teljes felújítását - mondta Verók kedden. Az épület értékesítése szerinte elkerülhetetlen lépés volt, a műemlékvédelmi hatóság kötelezte ugyanis az önkormányzatot a felújításra. Mindez 1,5 milliárdos kiadással terhelte volna meg az önkormányzatot. "Másképpen fogalmazva: a milliárdos kiadás helyett százmilliós bevétel az eredménye a lépésnek" - mondta a polgármester.

Verók azt is közölte, a kerület az Alkotmánybírósághoz fordul a gyanúsítások miatt. úgy vélte, fogalmilag kizárt, hogy önkormányzati képviselők hűtlen kezelést kövessenek el. A hűtlen kezelés ugyanis azt jelenti, hogy valaki a rábízott idegen vagyont rövidíti meg, miközben a törvény szerint az önkormányzati vagyon fölött a tulajdonosi jogokat képviselő-testület gyakorolja - magyarázta. Szerinte a képviselők politikai felelősséggel tartoznak a döntéseik miatt, de a testületi ülésen leadott szavazataikért nem lehet őket büntetőjogi felelősségre vonni.