Kezdettől fájt a fővárosnak a szmogriadó

Az első igazi szmogriadó alatt kiderült, végrehajthatatlan a főváros rendelete, mert a rendőrség nem büntetheti meg a korlátozást semmibe vevő autósokat. A Levegő Munkacsoport szerint az önkormányzatok akár 100 ezer forintos bírságot is kiszabhatnának, de a főváros szóvivője szerint ez nem életszerű. A fővárosi közgyűlés már a rendelet megalkotásakor arra játszott, hogy a kormány visszavonja szigorú határértékeket.

Semmiféle szankció nem fenyegeti azokat az autósokat, akik nem akarják betartani a szmogriadó miatt életbe lépett forgalmi korlátozásokat - egyelőre ez a legfontosabb tanulsága a Budapest történetében először vasárnap délelőtt elrendelt riadónak. Hiába írják elő ugyanis, hogy páros napokon a páros, páratlan napokon a páratlan rendszámú autók közlekedhetnek, ha a rendőrség vagy más hatóság nem szabhat ki büntetést azokra, akik megszegik a szabályt. A szmogriadót várhatóan kedden fújják le - jelentette be hétfőn Nyáry Krisztián a főváros kommunikációs igazgatója.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a fővárosi önkormányzat úgy értelmezi a jogszabályokat, hogy a rendőrök csak figyelmeztethetik az autósokat, bírságolni nincs joguk, hiszen a KRESZ-ben nincs erre vonatkozó rendelkezés. A rendőrség nem is folytat külön akciót a korlátozás megszegőinek kiszűrésére, a járőrök "szolgálati tevékenységük folyamán" ellenőrzik a közlekedő autók rendszámait - mondták hétfőn az [origo]-nak a BRFK sajtóosztályán.

Nem ért egyet a fővárossal és a BRFK-val a Levegő Munkacsoport. Szerintük a jelenleg is hatályos 2001-es levegőtisztasági kormányrendelet értelmében az önkormányzat jegyzője is kiszabhatna levegővédelmi bírságot, aminek összege legalábbb 25 ezer, legfeljebb 100 ezer forint lehet. Lenkei Péter, a civil szervezet környezeti tanácsadó irodájának vezetője az [origo]-nak azt mondta, a rendőrségi törvény alapján a rendőröknek intézkedniük kellene a korlátozás megszegőivel szemben, és a feljelentéseket továbbítaná az illetéke jegyzőknek.

A rendelet kimondja, hogy az önkormányzat jegyzője "hatáskörén belül a levegőtisztaság-védelmi előírások, tilalmak megszegőivel szemben a 8. számú melléklet szerinti bírságot szab ki és hatósági intézkedést kezdeményez." A szmogriadó esetén előírt intézkedéseket nem teljesítő cégeket legfeljebb 500 ezer, a magánszemélyeket 100 ezer forintra lehet büntetni.

Az önkormányzat szabálysértési hatósági jogköre nem közlekedési ügyekre van kitalálva - reagált a Levegő Munkacsoport felvetésére Czuk Dóra, a városháza sajtófőnöke. A főváros szerint a civil szervezet által idézett rendelet sem erre az esetre van kitalálva, hanem például illegális avarégetés, vagy ipari szennyezés szankcionálására. Czuk azt mondta, ezt a kérdést egységesen a KRESZ-ben kellene szabályozni, mert nem lenne életszerű, ha a rendőrök felírnák az adatokat, majd továbbítanák az önkormányzatokhoz. Ez egyrészt sokáig tartana, csak hetekkel a szabálysértés után születne döntés, másrészt egyes helyeken a rendőrök által megállított járművek feltartanák a forgalmat.

Ellenzéki bírálat

A korlátozások be nem tartása miatt a főpolgármesteri vezetést kritizálta a városházi ellenzék is. "Mi már a rendelet megalkotásakor is jeleztük, hogy a rendőrség önmagában nem lesz képes a betartatására, de ezt Demszky Gábor nem vette figyelembe" - mondta hétfőn az [origo]-nak Rétvári Bence kereszténydemokrata fővárosi képviselő. A politikus szerint a főváros nem egyeztetett időben a rendőrséggel, ezért az csak a szmogriadó második napján szembesült a helyzettel. Ekkor derült ki az is, hogy nem szankcionálhat. "Ennyi erővel a 66 fővárosi képviselő is kiállhatna ellenőrizni" - mondta Rétvári.

A rendőrök most még csak figyelmeztetnek

A KDNP-s képviselő arra is emlékeztetett, hogy a városházi többség már a rendelet megalkotásakor azt emlegette, az október 25-én hatályba lépett miniszteri rendelet - amely a korábbinál szigorúbb határértékeket ír elő, és amely alapján a főváros is megalkotta a maga rendeletét - túlságosan szigorú. A november 27-i közgyűlésen pedig a rendelet mellett (37 igen szavazattal 28 ellenében) elfogadtak egy olyan határozatot is, amiben arra kérték a kormányt, módosítsa a levegőtisztasági rendeletet. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes előterjesztése példaként azt említi, hogy mérlegelési jogkört kellene adni az önkormányzatoknak, hogy elrendelik-e a szmogriadót, még akkor is, ha a mikroszkopikus por koncentrációja meghaladja a határértéket.

Bár a főváros korábban túl szigorúnak találta a szmogrendeletet, a szmogriadó elrendelése után Demszky Gábor főpolgármester már arra kérte az érintett minisztériumokat, hogy szüntessék meg a joghézagot, és nyolc napon belül biztosítsák a szankciók kiszabásának lehetőségét is. A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint a kormánynak és a fővárosnak együtt kell áttekintenie a módosítandó jogszabályok körét, illeve a szmogriadó eddigi tapasztalatait. Ez alapján állíthatnak össze egy komplex javaslatcsomagot.

Zöld zónák Európában

A Levegő Munkacsoport munkatársa szerint a fővárosi szmogrendelet jó lenne, ha betartanák. Lenkei arra emlékeztetett, hogy Európában több helyen - például több olasz városban - sikerült jelentős eredményeket elérni az autók páros-páratlan rendszám alapján történő korlátozásával. Jelenleg azonban már inkább az úgynevezett zöld zónák rendszere terjed: Milánóban és Torinóban például a legszennyezőbb autók egyáltalán nem hajthatnak be a belvárosba, a következő környezetvédelmi kategóriába tartozóknak pedig naponta 10 eurót kell fizetniük.

Jelenleg hatályos budapesti rendelet is tartalmaz hasonló előírást, bár az még nem lépett életbe. E szerint idén ősztől az őszi-téli (október 20-tól március 8-ig tartó) időszakban nem közlekedhetnek a sárga matricával jelölt, "kedvezőtlenül sok légszennyező anyagot kibocsátó" járművek a Hungária körúton (Budán a Krisztina körút-Margit körút-Lajos utca) belül. A rendelet indoklása szerint a tiltást a későbbiekben szmogriadó esetén is életbe léptetnék, de ennek részletes szabályait még nem alkotta meg a fővárosi közgyűlés.

Ősztől ez lesz a zöld zóna

Lenkei szerint a jelenlegi súlyos szmoghelyzet több okra vezethető vissza: egyrészt a gázkorlátozás miatt olajtüzelésre állt át több erőmű, bár ezek általában jó szűrőberendezésekkel rendelkeznek. A nagy hideg miatt ugyanakkor jelentősen megnőtt a fűtésből származó károsanyag-kibocsátás: a legtöbb port a szén- és fatüzelésű kályhák bocsátják ki, de a rosszul beállított gázkazánok is kormot engednek a levegőbe. A legjelentősebb szennyező azonban továbbra is a közlekedés, ez Lenkei szerint önmagában is elég ahhoz, hogy a mostanihoz hasonló időjárás esetén kritikus szintet érjen el a légszennyezés.

Budapesten vasárnap 11 óra óta van érvényben a szmogriadó riasztási fokozata, amelynek értelmében páros napokon csak a páros, páratlan napokon csak a páratlan rendszámú autók közlekedhetnek. Az [origo] munkatársainak tapasztalatai szerint az autósok jelentős része nem tartja be a korlátozást, január 12-én hétfőn is sok páratlan rendszámú közlekedik. A rendőrség egyelőre nem bünteti meg a korlátozást megszegőket, legfeljebb figyelmezteti.