A HÉV kiszerződéséről tárgyal a BKV a szakszervezetekkel

Hétfőn kezdődnek a tárgyalások szakszervezetek és a BKV között a HÉV kiszervezésének ügyében. A tárgyalásoknak egy hét alatt be kell fejeződniük, különben nagy a sztrájk esélye. A szakszervezetek már most arra panaszkodnak, hogy a BKV nem garantálja a dolgozók átvételét az új cégbe. Azt is állítják, hogy a BKV-nak nincs joga kiszerződni a HÉV-et.

A kötöttpályás szakszervezetek január 14-én kezdeményezték a kollektív munkaügyi egyeztetést a BKV vezérigazgatójánál, Kocsis Istvánnál a HÉV tervezett kiszervezése kapcsán. "Kérésüknek megfelelően a munkáltató hétfőn délutánra ki is jelölte a tárgyalások megkezdésének időpontját, mely időponttól kezdve a felek - megegyezés hiányában - minimum hét napig kötelesek egyeztetni" - tudatta közleményében szombaton a BKV.

Hozzátették: a tárgyalások megkezdésének időpontjától kezdve a szakszervezetek bármikor kétórás figyelmeztető sztrájkot tarthatnak, illetve a hét nap leteltét követően - ha a tárgyalások eredménytelenek lesznek - általános sztrájkot kezdeményezhetnek.

Gulyás Attila, a BKV-nál működő legnagyobb létszámú szakszervezeti szövetség elnökhelyettese, a metródolgozók szakszervezetének elnöke az MTI-nek pénteken elmondta: az egyeztetés eredménytelensége, vagy elmaradása esetén a munkavállalók érdekeinek megvédésére készek sztrájkot is hirdetni.

A szakszervezetek szerint nem old meg se4mmit a kiszervezés és nincs is rá joga a BKV-nak

Az érdekképviseletek szerint a HÉV üzletági kiszervezése kapcsán nincs garancia arra, hogy a HÉV kiválásától pozitívvá válik a BKV közép- és hosszú távú gazdálkodása. Az viszont bizonyos, hogy egy ilyen lépés mind a BKV, mind a HÉV dolgozóinak gazdasági érdekeit jelentősen sértheti. Érdekesnek tartják azt, hogy egy olyan, számozás nélküli kormányhatározatra hivatkozva készíti elő a BKV vezetése a HÉV kiszervezését, ami a kormánydöntésként megjelölt napon, december 17-én meg sem jelent a Magyar Közlönyben. Az a 30 milliárd forint pedig, amit ez a kormányhatározat kilátásba helyezett a HÉV többségi tulajdonának megszerzése ellenében, aligha oldja meg a BKV gondjait.

Gulyás Attila felhívta a figyelmet arra is: ez a kormányhatározat semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arról, hogy a BKV vezetésének felhatalmazása lenne a HÉV ágazat kiszervezésének előkészítésére. E koncepció feltételezi azt is, hogy a BKV továbbra is résztulajdonosa marad a HÉV-nek, "de a vezérigazgató úr állításával szemben" ez csak kisebbségi részesedés lehet.

Garanciát várnak a munkahelyekre

Az érdekképviseletek úgy vélik, hogy egy ilyen kiszervezés után is biztosítani kell a HÉV-ágazatban jelenleg dolgozók továbbfoglalkoztatását. Garanciákat azonban erre még nem kaptak. A szakszervezetek részére a héten átadott igazgatósági előterjesztés-tervezet azt viszont tartalmazza, hogy az új társaságnál egy év után megszűnne a kollektív szerződés. Így nincs garancia arra, hogy a HÉV-dolgozók továbbra is olyan jogokat, védettséget kapnának, mint a BKV munkavállalói.

Az érdekképviseletek úgy vélik, attól, hogy holdinggá alakulna a BKV, még nem feltétlenül lesz eredményes a gazdálkodása, viszont sokak állása kerülhet veszélybe. Ezért hatástanulmányokat, illetve az eredményes gazdálkodáshoz szükséges foglalkoztatás fenntartását kérik. Elvárják azt is, hogy a cégvezetés a tavaly december közepén vállalt feladatot teljesítse, mielőbb eljuttassa hozzájuk a BKV közép- és hosszú távú finanszírozását rendező koncepciót - mondta még pénteken Gulyás Attila.