Íme, a törvény felett álló magyar népvezérek!

Okosabbnak tartják magukat az ombudsmannál, fütyülnek a számvevőszékre, csúfot űznek a saját maguk által hozott törvényből, és legyintenek a jogerős bírósági ítéletre. Hogy kik ők? Polgármesterek, képviselők, akik ugyan elvileg a jogállamra esküdtek fel, de ha úgy tartja kedvük, rá se hederítenek a szabályokra. Tanulságos történetek a turultól a segélyrendeleteken át a parlamenti cigizésig.

A tanárokat féltő újpesti polgármester

Mit csinált?

Derce Tamás, Újpest polgármestere utasítást adott arra, hogy azonnali hatállyal kizárják a kerület valamennyi önkormányzati fenntartású iskolájából azt a diákot, aki februárban bántalmazta a tanárát.

Miért sértheti ez a jogot?

Az intézkedés ellentétes a jogállamiság elvével, a tisztességes eljáráshoz való joggal, a jogorvoslathoz való joggal és a gyermekek védelméhez való joggal is - ezt állapította meg Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman jelentése szerint Derce önkényesen beleavatkozott a tanuló fegyelmi ügyébe, az utasítása nem adott lehetőséget arra, hogy a diákot meghallgassák, és bizonyítási eljárást sem folytattak ellene. Az országgyűlési biztos a legfőbb ügyésztől kérte a törvényesség helyreállítását, és felszólította a polgármestert, hogy a későbbiekben tartózkodjon a hasonló intézkedésektől.

Miért fütyül rá?

"Ha a jövőben tanárt vernek Újpesten, én ugyanígy fogok eljárni" - nyilatkozta Derce a Magyar Nemzet szerdai számában. Szerinte a hatályos közoktatási törvény rossz, a tanárok védtelenek, ő pedig csak megpróbálja megvédeni őket. "Egyáltalán nem rázott meg Szabó Máté állásfoglalása, és hogy őszinte legyek, nem is érdekel" - mondta a polgármester a napilapnak. Az [origo]-nak csütörtökön nem sikerült elérnie Derce Tamást, a titkárságán kapott tájékoztatás szerint szabadságra ment.

Segélyrendeletes polgármesterek

Mit csináltak?

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok képviselő-testülete tavasszal rendeletekkel szigorította a segélyek folyósításának feltételeit. Eszerint nem kaphat gyermekvédelmi támogatást az önkormányzattól az a szülő, aki nem járatja iskolába, óvodába a gyerekét. Másrészt úgy döntöttek, hogy azok az aktív korú, egészségi állapotuk miatt nem munkaképtelen munkanélküliek akkor kaphatnak csak rendszeres szociális segélyt, ha ennek ellenértékét közhasznú munkában az önkormányzatnál ledolgozzák. Monok példáját utóbb több más település is követte, köztük Ivánd és Sárospatak.

Miért sértheti ez a jogot?

Júniusban előbb Kállai Ernő kisebbségi ombudsman, majd Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is kimondta, hogy törvényellenes a monoki önkormányzat által kezdett gyakorlat. "Az önkormányzatok átlépték a törvényi felhatalmazás kereteit, a megalkotott rendeletek miatt kialakult helyzet sérti a jogbiztonság elvét, és az önkényes jogalkalmazás miatt felveti a diszkrimináció veszélyét" - írta közleményében Szabó. Az ombudsman szerint a szociális biztonsághoz való joggal, a gyermekek védelemhez való jogával összefüggő visszásságot okoz az, ahogyan az önkormányzatok feltételekhez kötötték a segélyek kifizetését. Szabó június végén felkérte a települések polgármestereit, hogy 60 napon belül vizsgálják felül és helyezzék hatályon kívül a kifogásolt rendelkezéseket. Az ombudsmanon kívül a közigazgatási hivatal is felszólította az önkormányzatokat, hogy vonják vissza a rendeleteket.

Miért fütyülnek rá?

Monokon ezen a héten rendkívüli testületi ülést tartottak, ahol úgy döntöttek: nem vonják vissza a rendeleteket, azok továbbra is hatályban maradnak - közölte az [origo]-val csütörtökön Monok polgármestere, Szepessy Zsolt, aki úgy tudja: Sárospatak ugyanígy döntött. "Az ombudsman ebben nem kompetenes, nem felettes szervünk, ő aztán kérhet, amit akar. Mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy a rendeletek nem törvénytelenek" - mondta Szepessy, aki arra számít, hogy a közigazgatási hivatal az Alkotmánybírósághoz fog fordulni.

Monok polgármestere

A harmadik, az ombudsman jelentésében név szerint megnevezett település, Ivánd polgármesterére hatott az ombudsman állásfoglalása. "Egyetértek azzal, hogy jogsértő a rendeletünk" - jelentette ki Ivándy Gábor. Ivándon elkészítettek egy törvénymódosító vitaanyagot, melyet megküldtek polgármestereknek, képviselőknek és az országgyűlési biztosnak is. "Ha az ombudsman kijelenti erre a javaslatra, hogy nem diszkriminatív, segít a szociális segély jelenlegi rendszere által okozott társadalmi feszültség tompításában, enyhíti a mélyszegénységet, és szerinte támogatható, akkor visszavonom az ivándi rendeletet" - mondta a polgármester. "A cél az, hogy törvényesen tudjuk a jogainkat érvényesíti" - tette hozzá.

Turul-polgármesterek

Mit csináltak?

A XII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete 2005-ben úgy döntött, hogy emlékművet állít a II. világháborúban elesett polgári és katonai áldozatoknak az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán. Az akkori polgármester, Mitnyan György tavasszal elkezdte építtetni a hatméteres talapzatra emelt turulmadaras emlékművet. A szobrot 2005 októberében felavatták.

Miért sértheti ez a jogot?

Köztéri emlékmű állításához a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása szükséges. 2005 tavaszán azonban a közgyűlés elutasította Mitnyan szoborállításra vonatkozó javaslatát. Az augusztusban kiadott engedély csak parkfelújításra, térrendezésre vonatkozott. Az emlékmű ellen két kerületi SZDSZ-es képviselő tiltakozott először, akik attól tartottak, hogy a szobor a neonácik kedvelt találkozóhelye lesz. A képviselők még az avatás előtt a közigazgatási hivatalhoz fordultak, amely megállapította, hogy a szobrot jogellenesen állították fel.

Éveken át tartó huzavona után a Fővárosi Bíróság idén április 9-én jogerős ítéletében kimondta, hogy törvényes bontási határozat van a szoborra, így azt az ítélet kézhezvételét követő 30 napon belül a szobrot el kellett volna bontani. Ez még mindig nem történt meg.

Miért fütyülnek rá?

Mitnyan György tagadta, hogy törvénytelenül kezdte volna építeni az emlékművet. Utóda, a XII. kerületet jelenleg irányító Pokorni Zoltán pedig még mindig nem adta fel a kiiüzdelmet. Idén áprilisban kompromisszumos javaslattal próbálta elérni a szobor megmaradását. Azt akarta elérni a fővárosi közgyűlésben, hogy a turult nyilvánítsák katonai emlékművé, és felajánlotta, hogy a polgári áldozatoknak felállítanak egy külön emlékhelyet. A többség nem támogatta az ötletet.