Rájöttek, hogyan került Magyar Bálint az EU agyába

Vágólapra másolva!
Bár korábban senki nem tudta egyértelműen megmondani, hogyan került be Magyar Bálint egykori oktatási miniszter egyedüli politikusként az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatótanácsába, néhány hét faggatózás után eszébe jutott az illetékeseknek. Kiderült, hogy az a bizottság jelölte az SZDSZ-es politikust, amelynek egyik tagját épp ő juttatta magas pozícióba korábban.
Vágólapra másolva!

Az Európai Bizottság elnöke által kinevezett négyfős kijelölő bizottság júniusban tette közzé annak a 18 embernek a nevét, akik az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatótanácsának tagjai lesznek. Ez az az intézmény, amely Budapesten fog felállni, miután Magyarország sikeresen pályázott az elhelyezésére. A 18 név közt szerepel Magyar Bálint volt oktatásügyi miniszteré is. A listát még az Európai Parlamentnek és a 27 uniós kormánynak is jóvá kell hagynia.

Magyar Bálint jelölése azért keltett figyelmet, mert ő az egyetlen politikus a listán, miközben a többiek akadémikusok vagy üzletemberek. Ezt nem tiltják a jelölési szabályok, noha a kritériumok összességében az ellenkező irányba látszanak mutatni: a szabályzat szerint a tagoknak mindenfajta politikai és kormányzati érdektől, érdekeltségtől függetleneknek kell lenniük. A jelöltek azonban alapesetben nem indulhatnak függetlenül, valamilyen társadalmi szervezet kell jelölje őket.

Hetekig senki nem akarta elmondani azonban, ki jelölte Magyart. Ő maga azt állította, csak érkezett egy felkérés, amit elvállalt. A jelölőbizottság tagjai - köztük Boda Miklós, a BME rektori tanácsadója, akit korábban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal élére éppen Magyar Bálint nevezett ki - eredetileg egyáltalán nem akartak nyilatkozni. A svéd tag azt mondta, "nem emlékszik", bár azt hozzátette, Magyar Bálint alkalmassága szakmai életrajza alapján egyértelmű volt.

Az [origo] végül múlt héten kikérte a jelölési eljárás dokumentációját az Európai Bizottságtól, a hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló uniós rendelet alapján. Választ 15 munkanapon belül ígértek.

Közben azonban Boda Miklós is elküldte az [origo]-nak a jelölőbizottság német elnökének, Günter Stock professzornak, a Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémia elnökének egy július 14-én kelt e-mailjét, ami a következőképpen indokolta Magyar Bálint jelölését: "A jelölőbizottság [a társadalmi szervezetek által jelölteken túl] néhány további jelöltet is keresett, hogy a jelöltek csoportja kiegyensúlyozott és reprezentatív legyen. A jelölőbizottság különösen olyan szakértőket keresett, akiknek bizonyítottan tapasztalata van a felsőoktatás megreformálásában. A magyar jelölt nevét a jelölőbizottság vetette fel. A kiválasztási körülményeket megvizsgálva a jelölőbizottság megállapította, hogy a jelölt nagyon felkészült [...], jelölését ezen az alapon támogattuk."

Vagyis Magyart nem társadalmi szervezetek javasolták, hanem jelölése annak a bizottságnak jutott eszébe, amelynek Boda is tagja. A testületnek rajta és Stockon kívül még Cecilia Schelin-Seidegard, a Svéd Királyi Technológiai Intézet elnöke és Ronan Stéphan professzor, a franciaországi Compiegne-i Műszaki Egyetem elnöke a tagja.

"Magyar jelölését az egyetemi vezetők támogatták, Magyarországon és Európa-szerte jól ismert személy. Magyar igazán jó nevet szerzett az európai egyetemek átalakításánál, és itt is hasonlóról van szó: egy új egyetemi rendszerről, ami hálózati formán alapul [...]. Mind a négyen támogattuk jelölését" - magyarázta Boda, emlékeztetve arra, hogy Magyar Bálint jelölése mellett több hazai felsőoktatási vezető is kiállt.