Elanyátlanodtak a reménykedő bringások

A közlekedési minisztérium megszüntette a kerékpárosügyi miniszteri biztos posztját. A kerékpáros ügyeknek egyelőre nincs gazdája, pedig a 2013-ig szóló, a bringázás kultúráját népszerűsítő minisztériumi program leglényegesebb elemeit még nem valósították meg. Eddig főleg szemléletformálás zajlott.

Nem hosszabbította meg Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Bodor Ádám kerékpárosügyi miniszteri biztos megbízatását - járta be a hír a biciklis fórumokat múlt héten. A bejelentésre felbolydultak a kerékpáros szervezetek: hét civil csoport nyílt levélben fordult a miniszterhez, hogy ismertesse velük elképzelését a kerékpáros munka folytatásáról, az ehhez kapcsolódó személyi döntéseiről. A KHEM Bodorral csak külső szakértőként kíván együttműködni a továbbiakban.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz a biciklisek ügyével, a minisztérium részéről érkező nyilatkozatok alapján a poszt nem illeszkedik a Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium (KHEM) struktúrájába, ezért a jövőben a kerékpáros fejlesztések felügyeletére nem hoznak létre külön szervezeti egységet, hanem mindenki saját hatáskörében kezeli majd az ehhez kapcsolódó feladatokat.

Korábban a bringabiztos civilekkel együttműködve dolgozta ki a kerékpározás ügyét felkaroló Kerékpáros Magyarország-programot, amely 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó feladatokat jelöl meg. Az [origo] ugyanakkor az GKM egyik utódjaként májusban létrejött minisztérium honlapján semmilyen információt nem talált arra vonatkozóan, hogy ezeket a feladatokat ki hajtja végre, a KHEM sajtóosztályán pedig azt mondták: a szervezeti- és munkaszabályzat még nincs kész, így nem tudják megmondani, kihez tartoznak majd ezek.

Milyen eredményt értek el eddig?

A 2005-ben kinevezett miniszteri biztos hivatali ideje alatt a legjelentősebb eredményeket az oktatás, a kerékpározás népszerűsítése és a szabályozás megváltoztatása területén érte el. Igaz, ezek egy része szimbolikus jelentőségű, csak áttételesen járul hozzá a kerékpáros kultúra népszerűsítéséhez is.

A 2008-ban kísérleti jelleggel elindult, Angliából importált BringaSuli-programban eddig - a terveket jóval túlteljesítve - nyolcezer iskolás vett részt. A program lényege, hogy a gyerekek különféle órákon sokat hallanak a kerékpározásról, testnevelésórán biciklis gyakorlatokat is végeznek, délutánonként pedig fakultatív jelleggel gyakorlati, kerékpáros közlekedési képzésben vehetnek részt. Az iskolák bicikliket, óravázlatokat, szakmai segítséget, oktatókat kapnak, ha részt vesznek a programban, ami kapóra jön, mert a közlekedésbiztonsági oktatás szerepel a Nemzeti Alaptantervben.

A kerékpározás népszerűsítéséért indított, "Bringázz a munkába"-kampányban eddig hatezren vettek részt (vagyis ennyien regisztráltak a kampány honlapján) - 2008-ra 5000 fő volt az előirányzat, 2013-ra 25 ezer résztvevőt várnak, és azt, hogy a munkába járók 10 százaléka válassza a kerékpárt. A kampány nemrég lezárult első fordulójában az egy munkahelyen dolgozó 2-5 fős csapatoknak kell igazolniuk, hogy egy hónap alatt legalább tízszer mentek biciklivel dolgozni, így nyereményjátékon vehettek részt.

Ezzel párhuzamosan zajlik a Kerékpárosbarát Munkahely-program is, az itt induló vállalatoknak be kell tudni mutatni, hogyan segítik dolgozóikat abban, hogy biciklivel járjanak dolgozni - például biciklitárolókat, parkolókat, öltözőt és zuhanyzót építenek, népszerűsítik, támogatják a kerékpározást. Akad egészen kirívó példa is: egy székesfehérvári cég például saját költségvetéséből kerékpáros túraútvonal, KRESZ-park kiépítését támogatta.

A szabályozás terén említett eredmény a 2006 óta hatályos, kerékpárutakra, sávokra vonatkozó Útügyi Műszaki Előírás, illetve az év eleje óta hatályos módosítás, az országos településrendezési és építési követelményekben (OTÉK) szerepel, melynek értelmében az új építésű magán- és közösségi használatú ingatlanokon már kötelező meghatározott számú bicikli tárolását megoldani.

A 2008-as programpontok közé tartozik egy országos adatbázis létrehozása, ami tartalmazni fog minden hazai kerékpározható utat, kerékpárutat, amit egyrészt útvonaltervezéshez, másrészt a meglévő utak folyamatos felülvizsgálatához lehetne használni (például a felhasználók jelenthetnék, ha rossz minőségű valamelyik út). A tervek szerint július közepétől elindul a rendszer és az adatbázis tesztverziója.

Az idén készült el a kerékpáros létesítmények karbantartását végző térségi szervezetek javasolt modellje és 2008-ra tette a program egy kerékpáros infrastruktúra építési segédlet és útmutató kiadását is, ennek megjelenése hivatalosan idén október.

A lényeg most jönne

A Kerékpáros Magyarország-program ugyanakkor legnagyobb részben 2013-ig megvalósuló vállalásokat tartalmaz. Többek között összesen 2000 kilométer új turisztikai és új közlekedési célú kerékpáros létesítmény megépítését. Ez némi leegyszerűsítéssel lényegében a településen belüli és a települések közötti bringautak megépítését jelenti.

Az ország minden részén írtak már ki pályázatot kerékpárút építésére, egyedül Észak-Magyarország van lemaradva, a közép-magyarországi régió pedig nem részesülhet uniós támogatásból, mert gazdaságát tekintve fejlettebb, mint az uniós átlag 75 százaléka. A tervek szerint 2007-ben is 2 milliárd forintot különítettek el útépítésre, melyből a tervek szerint 130 kilométer épül meg. 2013-ig várható a teljes Duna-, és Tisza-menti kerékpárút kiépítése, ami a teljes Európát átszelő EuroVelo-hálózat része lesz - legalábbis a tervek szerint.

Ekkorra ígéri a program a városi kerékpárkölcsönző rendszerek kiépülését Budapesten és öt nagyvárosban, és turisztikai kölcsönző rendszerek kiépülését három régióban. Praktikus újítást hozhatnak a B+R-pályázatok, melyek a P+R-hez hasonlóan tömegközlekedési eszközök végállomásainál kiépített parkolókról szólnak, de nem autók, hanem kerékpárok számára.

Szerepelt a Kerékpáros Magyarország-programban a KRESZ módosítása is. Az erről szóló törvényjavaslat elkészült: többek között kerékpáros zónák és többfunkciós sávok kialakításáról szerepelnek javaslatok a Kerékpáros Klub honlapján elérhető tervezetben.

A programot az eredeti elképzelések szerint kétévente kellene felülvizsgálni, első alkalommal 2008 végén.