Titokzatos módon lesz a jövő hírnöke Magyar Bálint

Vágólapra másolva!
Titokzatos körülmények között nyert el Magyar Bálint volt SZDSZ-es oktatási miniszter egy, az egész EU jövője szempontjából fontos állást. Az uniós szabályok szerint a Magyar által elnyert kutatás-fejlesztési igazgatósági posztra bármilyen szervezet vagy hivatal jelölhet embert, de csak átlátható módon, a jelölt tudtával, beleegyezésével és részvételével. Ehhez képest senki nem mondja meg, ki jelölte Magyart, az SZDSZ szerint ő maga sem tudja, a volt miniszter nem nyilatkozik. A jelölteket kiválasztó négyfős bizottság magyar tagja pedig - aki Magyar minisztersége idején kapott kinevezést a magyar kutatási hivatal élére - nem árulja el a titkot.
Vágólapra másolva!

Magyar Bálint, volt SZDSZ-es oktatási miniszter lesz az egyetlen magyar tagja annak a testületnek, amely az Európai Unió újonnan létrejött tudományos központját irányítja majd. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 18 fős igazgatótanácsa dolgozza ki majd azokat a stratégiákat, amelyekkel az EU megpróbálja beelőzni az amerikai és ázsiai kutatóközpontokat, amelyekkel egyetemei előnyösebben értékesíthetik találmányaikat. Az igazgatótanács munkájába kevesen szólhatnak bele, ezt bizonyítja az is, hogy a saját tiszteletdíjukat ők maguk állapítják meg.

Rejtélyes jelölés

Magyar bekerülése az igazgatótanácsba különös történet. Az ügy magyar érintettjei az [origo] megkeresésére egyáltalán nem akartak válaszolni arra, hogy ki jelölte Magyar Bálintot, vagy egyszerűen azt mondták, nincs információjuk a döntés hátteréről. Korábban megkerestük az SZDSZ sajtóosztályát, hogy megtudjuk, ki jelölte Magyart. A sajtóosztálytól kapott levél szerint közvetlenül Magyart nem tudták elérni, de információik szerint a volt oktatási miniszter sem tudja ki jelölte őt: érkezett egy felkérés, amit elvállalt. Magyart többszöri próbálkozásra sikerült elérnünk telefonon. Bár lényegében megerősítette az SZDSZ-től kapott választ, érdemi információt nem közölt kinevezéséről és hozzátette azt is: nem járul hozzá, hogy részleteket közöljünk a vele folytatott beszélgetésből és hivatalos kinevezéséig nem nyilatkozik.

A pályázati kiírás szerint azonban nem fordulhatott elő, hogy Magyar Bálint nem tudta, ki jelöli. Az Európai Bizottság a jelölési folyamat kapcsán előírja: az igazgatótanácsi tagokat szervezetek jelölik, mégpedig a jelölt tudtával és belegyezésével. Ez pedig azt jelenti, hogy - ha Magyar kiválasztása a pályázati kiírásnak megfelelően történt - a politikusnak tudnia kellett, hogy ki dobta be a nevét. Ráadásul a jelöltnek motivációs levelet kell írnia, amiben azt részletezi, miért alkalmas a posztra. Ez arra utal, hogy az igazgatótanácsi tagok jelölése és kiválasztása olyan - esetleg több fordulós - eljárás volt, amibe a jelölteknek is be kellett kapcsolódniuk.

Az igazgatótanács 18 tagját közel 200 jelölt közül az Európai Bizottság által felkért négyfős jelölőbizottság választotta ki. A testületnek a svéd Cecilia Schelin Seidegard, a francia Ronan Stéphan és a német Günter Stock mellett magyar tagja is volt, méghozzá Boda Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem rektori tanácsadója, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal korábbi elnöke. Boda 2004-2006 között állt a hivatal élén, oda oktatási miniszterként még Magyar Bálint nevezte ki. Boda többszöri kérdésünkre sem árulta el, hogy milyen szervezet jelölte Magyart, mindössze annyit mondott, a jelöléseknél mind a négy tag egyetértése kellett.

Boda szerint Magyarországról 7-8 jelölt próbálkozott. Kormányzati részről egyedül - az azóta átalakult - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jelölt, valamint javasolt jelöltet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is. Az [origo]-nak még a Magyar Innovációs Szövetség ismerte el, hogy állított jelöltet. Mindhárom szervezet tagadta viszont, hogy ő jelölte volna Magyart. Sem a tárca, sem az MTA, sem az Innovációs Szövetség nem árulta el, kit, illetve kiket ajánlottak.

Magyar titokzatos jelölése súlyosan sérti az átláthatóság elvét, amit az Európai Parlament és Tanács által meghatározott, az EIT létrehozásáról szóló rendelet kifejezetten fontosnak tart. "A tagokat átlátható eljárással az Európai Bizottság nevezi ki" - olvasható a rendeletben.

Egyedüli politikus

Magyar Bálint abból a szempontból is kakukktojásnak számít, hogy az igazgatótanácsi tagok között ő az egyetlen olyan ember, aki egyértelműen kötődik a politikához. Az [origo] birtokába került igazgatótanácsi névsor szerint a további tagok kivétel nélkül különböző európai egyetemek, kutatóintézetek munkatársai, valamint óriásvállalatok egykori vezetői. Szerepel a listán például a 2007-es Nobel-díj bizottság elnöke, a Philips egykori kutatási igazgató-helyettese, a Nokia volt technikai igazgatója, az Audi kutatási vezetője, a Rolls Royce egykori mérnökigazgatója, valamint a Müncheni Műszaki Egyetem vezetője is.

Az EU ugyan konkrétan nem írta elő, hogy politikus nem lehet az igazgatótanács tagja, a kritériumok azonban erre utalnak. A igazgatótanácsi helyek betöltéséről szóló kiírásban ugyanis az szerepel: az EIT vezetőségébe személyes képességek alapján, mindenféle politikai és kormányzati érdektől/érdekeltségtől függetlenül lehet csak bekerülni (az interneten angolul elérhető szöveg az interest szót használja, ami jelenthet érdeket, érdekeltséget is). Magyar Bálint az SZDSZ júniusi tisztújításán ugyan nem indult újra az ügyvivői tisztségéért, de továbbra is tagja a pártnak, valamint az SZDSZ parlamenti frakciójának.

Magyar jelölését nehezményezték Budapesten és Brüsszelben egyaránt. Először a Fidesz vetette fel, hogy a Magyar Bálint személyében a többi jelölttel ellentétben nem tudományokban jártas szakember, hanem politikus kerül a posztra. Június végén ezt kérte számon az Európai Parlament (EP) egyik bizottsági ülésén több európai néppárti - ehhez a pártcsaládhoz tartozik a Fidesz - képviselő is. Magyar szocialista és szabaddemokrata EP-képviselők viszont azt állították: fideszes bátorításra szólaltak fel a néppárti politikusok. A többi jelölt viszont eddig nem került támadások kereszttűzébe.

Akár alkalmas is lehet

Az uniós rendelet szerint az lehet tagja az igazgatótanácsnak, aki a felsőoktatásban, a kutatásban, az innovációban és az üzleti életben szerzett tapasztalatokat, valamint ilyen tisztségben vezető pozíciót töltött be. Boda szerint - aki konkrétumok nélkül az [origo]-nak azt mondta, más vezetőségi tagoknak is van politikai múltja - Magyar Bálint megfelel ezeknek az előírásoknak. Példaként hozta fel, hogy Magyar minisztersége alatt, 2004-ben fogadták el az innovációs törvényt.

A jogszabály újdonsága az volt, hogy lehetővé tette, az egyetemek a közpénzen kifejlesztett szabadalmaikat maguk értékesítsék. Korábban az ilyen kutatások azért nem voltak kifizetődőek, mert az ebből származó bevétel nem az egyetemet, hanem az államot illette. Az innováció azonban az angolszász országokkal ellentétben Magyarországon mégsem indult be. Ennek oka, hogy a törvény szerint az intézményeknek saját szellemi tulajdont védő szabályzatot kell készíteniük, amelynek rögzítenie kell, hogy a bevételből milyen arányban részesül a kutatóintézet és a feltaláló. A legtöbb esetben az egyetemek nem tudnak dűlőre jutni arról, hogy kinek, hány százalék jusson a találmány után befolyt pénzből. A vezetés értelemszerűen azt szeretné, ha az egyetem minél nagyobb százalékban részesülne a haszonból.

"Tartalmi szempontból lehet vitatni az általa bevezetett reformokat, de az tagadhatatlan, hogy olyan komoly eredményeket képes felmutatni, amelyeknek a bevezetésével mások meg se mertek próbálkozni" - mondta párttársáról John Emese, az SZDSZ egyik ügyvivője. Példaként a bolognai rendszerre való áttérést, valamint a kétszintű érettségi bevezetését említette. Utóbbit azonban beárnyékolta, hogy a debütálása előtt kiszivárogtak a feladatok, és a kérdések elérhetők voltak az interneten. John szerint a volt oktatási miniszter előszeretettel koncentrál konkrét ügyekre, határozottan tudja érvényesíteni az elképzeléseit. Ennek érdekében nagyon jó a kapcsolatépítésben és keményen felvállalja a konfliktusokat is.

Túl a csúcson

Magyar erényei között említették többen is rámenősségét. Ezt bizonyítja, hogy vert pozícióból többször kedvező helyzetbe tudta verekedni magát.

Négy év miniszterség után 2006-ban azért veszítette el az oktatási tárcát, mert az MSZP a második Gyurcsány-kormányban igényt tartott arra. A politikus 2006. június 7-én vált meg a miniszteri széktől, júliustól viszont már tagja volt annak a kormányfő által irányított hét tagú testületnek, amely az évente ezermilliárd forintnyi uniós fejlesztési pénzért felelt. Mivel a kormányátalakítással a minisztériumok hatásköréből több feladat is kikerült, Magyarnak ebben a pozícióban is beleszólása maradt az oktatásügybe. A pénzosztó testület tagjaként ugyanis a humán területért - az oktatásért, az egészségügyért - felelt.

Innen az SZDSZ koalícióból való kilépése után, április végén távozott. Másfél hónappal később pedig már jelölték is egy uniós posztra.

(A cikk írásában közreműködött Szlankó Bálint)