Elhunyt Osztojkán Béla költő, újságíró

Életének 61. évében elhunyt Osztojkán Béla roma író, költő, újságíró. Az esztergályosból lett költő verseiben a cigány és a magyar hagyományok, legendák, mítoszok keveredtek. Aktív közéleti szerepet játszott, 1995-től tagja volt az Országos Cigány Önkormányzatnak. Titkára volt az ország egyetlen cigány gimnáziumát működtető Gandhi Alapítványnak is.

Hosszan tartó súlyos betegség után, életének 61. évében elhunyt Osztojkán Béla író, költő, újságíró - tudatta családja az MTI-vel hétfőn. A roma közéleti személyiséget vasárnap érte a halál. Osztojkán Béla 1948. február 8-án, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengerben született. 1966-76 között a Ganz-Mávagban esztergályos, marós volt, majd 1977-től szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, emellett újságíróként is publikált.

Első generációs roma értelmiségiként részt vett a roma civil önszerveződés első, máig meghatározó szervezete, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége megszervezésében. 1989-ben megalapította a Phralipe Független Cigány Szervezetet, amelynek elnöke lett, majd a Magyarországi Roma Parlament szóvivője, később főtitkára lett. A rendszerváltozás után, 1990 és 1993 között az SZDSZ tagja volt.

1994-ben a Magyarországi Cigányok Szolidaritási Pártjának szóvivője lett, 1994-1995 között a Cigány Kisebbségi Önkormányzati Képviselők Országos Szövetségének elnöke volt. Osztojkán Béla 1994-től a mezőladányi kisebbségi önkormányzat tagja lett, 1995-ben képviselőjévé választották az akkor megalakult Országos Cigány Önkormányzatnak, amelynek a második ciklusban, 1999-től alelnöke volt.

1995-től az ország egyetlen cigány nemzetiségi középiskoláját, a pécsi Gandhi Gimnáziumot működtető Gandhi Közalapítvány titkára volt. Osztojkán alapító főszerkesztője volt a Világunk, az Amaro Drom és a Phralipe című lapnak, amelyekbe haláláig rendszeresen publikált. A Phralipében közölt írásaiért 1997-ben Bezerédj-díjat kapott.

A magyarországi cigány irodalom kiemelkedő alakjaként is számon tartott Osztojkán Béla verseiben a cigány és a magyar hagyományok, legendák, mítoszok keveredtek. A Halak a fekete citerában című önálló kötete 1981-ben jelent meg, amelyet a Hóesés hűségben (1983), a Nincs itthon az Isten (elbeszélések 1985), az Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen (regény, 1997) és a Bölcsek napkeletről (színpadi meseköltemény, 1998) követte. Átyin Jóska című regénye idén augusztusban jelenik meg franciául.