Szobatársként kezdte Fodor és Orbán

2008.06.21. 17:56

Orbán Viktor és Fodor Gábor együtt voltak katonák, egy szobában laktak a kollégiumban, mindketten alapítói voltak a Fidesznek, de 15 évvel ezelőtt mégis külön útra léptek. Fodor SZDSZ-elnökké választása után óvatos gesztusokkal próbálnak közeledni egymáshoz, de az elmúlt másfél évtized és különböző céljaik miatt nehéz lesz egyezségre jutniuk.

"Viktorral nagyon jó barátok voltunk, és ma is nagyon kedvelem. Van közös múltunk, és most is jól kijövünk" - jellemezte Orbán Viktor Fidesz-elnökhöz fűződő viszonyát május végén az ATV műsorában Fodor Gábor, akit két hete az SZDSZ elnökévé választottak. A két régi barát politikai útjai 1993-ban ugyan különváltak, de szombaton újra politikusként, sőt, pártelnökként találkoznak egymással.

Orbán szeretné rábírni egykori párt- és szobatársát, buktassák meg együttes erővel a kisebbségi szocialista kormányt. "Ennél sokkal jobb véleménnyel vagyok az SZDSZ új elnökéről. Nem hiszem, hogy a cégér vagy a homlokzat átfestésével beérné" - udvarolt a múlt héten Fodornak, amikor arról faggatták, nem számít-e arra, hogy az SZDSZ elnöke újraköti a koalíciót az MSZP-vel. Az SZDSZ-Fidesz koalíció ugyan Orbán szerint "vadházasság lenne", de azért "tárgyi kérdésekben" lehet szó együttműködésről.

Megválasztása után Fodor is azt mondta, az ország érdekében mindenkivel tárgyalni akar, így a Fidesszel is, sőt, konkrétan meg is nevezte, mik lennének a feltételi egy előre hozott választásnak (a Fidesznek garantálnia kellene, hogy kétharmados többség birtokában sem módosítja az alkotmányt, illetve a választójogi és az állampolgársági törvényt). A megegyezés azonban - ha egyáltalán lehetséges - nem lesz egyszerű, hiszen útjaik majdnem 15 évvel ezelőtt váltak külön, amikor a mai SZDSZ-elnök és követői otthagyták a lassan a jobboldal felé mozduló Fideszt.

A rendszer valódi arca

A közös múlt 1981-1982-ben kezdődött, amikor Orbán és Fodor együtt voltak katonák Zalaegerszegen. Erre mindketten úgy emlékeznek vissza mint világnézetük szempontjából kiemelten fontos időszakra: itt tapasztalhatták meg a Kádár-rendszer valódi lényegét. "Volt időm gondolkodni s arra jöttem rá, hogy a helyzet, amiben én most vagyok, az nem más, mint a rám váró kinti életnek egy szigorított változata" - mondta Orbán évekkel később. A rendszer maga is igyekezett a kemény arcát mutatni, például azzal, hogy az egyetem elvégzése után még egyszer berántották a néphadsereghez a két ellenzékit.

Forrás: MTI
Fidesz-gyűlés 1989-ben

A fiatal Orbán és Fodor együtt jártak a jogi egyetemre, ahol sokáig egy szobában laktak, és együtt szerkesztettek lapot is. Visszaemlékezéseik szerint a Bibó István Szakkollégiumban váltak tudatos ellenzékivé, és itt fogalmazódott meg bennük - 1987 táján -, hogy valamilyen szervezeti kereteket is létre kell hozni. Ez lett a Fiatal Demokraták Szövetsége, amelyet 1988. március 30-án alapítottak, mindössze 37-en.

Orbán a rendszerváltás hajnalán úgy értékelte, Fodor egyike azoknak, akikkel leginkább egyetért: "A hozzám legközelebb állók, Kövér László és Fodor Gábor velem együtt egyfajta szociálliberális meggyőződésűek" - mondta 1989-ben a HVG-nek. Fodor azonban másként látta: "Kövér Lászlótól kezdettől fogva idegenkedtem, és feltehetően ő is tőlem. Erősen baloldali, piacellenes, emellett népi plebejus gondolkodásmódja volt, én meg minden porcikámban liberális vagyok." - nyilatkozta 2004-ben.

A Fidesz nagykorúsága

A Fidesznek kezdetben még nem volt elnöke, csak három szóvivője, akik három különböző karaktert mutattak: a borostás Orbán volt a radikális, "szőke herceg" Fodor a liberális, a hosszú hajú, fülbevalós Deutsch Tamás pedig az alternatív. A helyzet 1993 májusában változott meg, amikor a debreceni kongresszuson Orbánt elnökké választották. Fodor szerint ez a lépés azt jelezte, hogy Orbán központosított hatalmat készült kiépíteni a kezdetben bázisdemokrata szervezetben, és szándékosan jobbra húzza a pártot.

Forrás: MTI
A liberális, a radikális és az alternatív - 1990-ben

Nézeteltéréseik legfőbb oka az volt, hogy másként képzelték el a Fidesz helyét a politikai palettán: Orbán úgy ítélte meg, az erősödő MSZP nagyobb veszélyt jelent, mint a radikális jobboldal, amit viszont az SZDSZ nevezett meg főellenségként. Orbán ezért a kormánypártok felé igyekezett közeledni, míg Fodor elképzelhetőnek tartotta a liberális pártok és a szocialisták szövetségét. Ennek feltételeiről 1993-ban azt mondta, az MSZP-nek "fel kellene hagynia a szociális demogógiával és meg kell válnia súlyosan kompromitálódott személyiségeitől".

Miután Fodor a választmányi elnöki posztért vívott harcban alulmaradt Szájer Józseffel szemben 1993 végén - nyomában Molnár Péterrel, Ungár Klárával és még 200 párttaggal - kilépett a Fideszből, lemondott parlamenti mandátumáról. Orbán 1993-ban azt mondta, kifejezetten bosszantja, hogy pártjának lázadói háromnaponként jelentik be lemondásukat. Úgy fogalmazott: emberileg megérti Fodorékat, de politikusként nem tudja elfogadni lépéseiket, mert azok időzítése nagyon rossz volt számára. Hasonlóan vélekedett Kövér is, aki szerint a kilépés "rövid távon káros lépés volt, de hosszú távon egészséges", mert a Fidesz Fodor kilépésével lett nagykorú.

Összenő, ami összetartozik

Fodor nem sokkal később csatlakozott a SZDSZ-hez, amelynek jelöltjeként oktatási és kulturális miniszter lett a Horn Gyula által vezetett koalíciós kormányban. A Fidesz támogatottsága az 1994-es választás előtt komolyan visszaesett, csak hét százalékot, húsz képviselői helyet szerzett. Orbán a választások éjszakáján úgy értékelte, komoly hibát nem követtek el, legfeljebb azt, hogy nem kezdték el elég korán, már 1992-ben támadni az MSZP-t. Orbán szerint a liberális-szocialista tábor egyes vezető értelmiségiek elgondolásai szerint alakult ki, a "gonosz birodalmának" tekintett jobboldallal szemben, és ő ebben a játszmában nem akart részt venni.

Orbán ugyan személyesen nem támadta Fodort, de a rendszerváltás elárulásaként értékelte az SZDSZ koalícióját az MSZP-vel. 1994 szeptemberében a parlamentben kijelentette, a két kormánypárt egy és ugyanaz: "ma már nyugodtan mondhatom az ország politikai jellemzésére és hívhatom segítségül Willy Brandtnak a német újraegyesítéskor mondott szavait: Most összenő az, ami összetartozik." Az összenőtt MSZP és SZDSZ együtt is maradt 14 évig, amíg a szabad demokraták idén április 30-án ki nem léptek a koalícióból.

KAPCSOLÓDÓ CIKK