Katonás rendet vágnának a pesti dzsungelben

Vágólapra másolva!
Most még bárki kirakhatja a fridzsiderét az erkélyre vagy kiírhatja az ablakára azt, hogy műkörmös, ez azonban nem mindig lesz így. Összefogtak ugyanis a kerületi főépítészek, hogy rendbe rakják Budapest egyes részeinek arculatát. Meghatároznák például, hogy milyen színűre lehet festeni egy épületet, és hogy melyiket lehet kivilágítani és melyiket nem. A volt budapesti főépítész szerint vannak ennél fontosabb kérdések is.
Vágólapra másolva!

"Dzsungelbe megyünk" - foglalta össze Bojár Iván András fővárosi városképvédelmi tanácsnok a kezdeményezésére márciusban létrejött Budapesti Városarculati Stratégiai Tanács (BVST) működését. A BVST célja, hogy Budapest megőrizze fő értékét, a látványát. "A főváros nagyjából egységes koncepció alapján épült. A rendszerváltás óta az egymással egyenrangú önkormányzatok kezelik ezt az örökséget, és az elmúlt húsz év megmutatta, mekkora szemléleti különbségek vannak, a lokális és a fővárosi érdekek gyakran ellentmondanak egymásnak. Muszáj ezért szakmai szinten újra egyeztetni" - indokolta Bojár az [origo]-nak a kerületi főépítészeket tömörítő BVST létrehozását.

Az urbanisztikailag egységes területeket a BVST szerint közösen kellene kezelnie az érintett önkormányzatoknak. A tanácson belül két nagy munkacsoport alakult: az egyik a Nagykörút mentén sorakozó, a másik a Duna-parti önkormányzatok arculati összehangolást végzi.

Összefognak a graffitik ellen

A főépítészek eddig háromszor ültek össze egyeztetni, és máris számos javaslat született. Az egyik, hogy közösen fogjanak össze a panorámát elcsúfító reklámfeliratok, illetve graffitik ellen. "Bizonyos jelenségeket muszáj egységesen kezelni, mint amilyenek a vadragasztások vagy graffitik, mivel ezek nem ismerik a kerülethatárokat" - mondta Bojár.

A helyzetet viszont bonyolítja, hogy a régi bérházakat megvették a lakók, így beláthatatlan számú szereplővel kellene a BVST-nek egyeztetnie egyes kérdésekben. Példaként hozta fel Bojár, hogy ha egységes, átfogó graffitiellenes programot akar a főváros, akkor meg kell például határozni, hogy ha összefirkálnak egy falat, azt kinek kell rendbe tennie.

"Sokszor nem elég átfesteni a falat, hanem a tisztítás során lejön az eredeti vakolat és újra kell vakolni. De ezt ki fizesse? És ki döntsön az ügyben? A ház magántulajdonban van, miért az önkormányzatok fizessenek? Viszont hogyan lehet egy magántulajdonban lévő házat arra kötelezni, hogy minden egyes alkalommal egy héten belül tüntesse el a graffitiket, amikor lehet, hogy már másnap újra összefirkálják a falat? Ezek a kérdések persze nem a probléma elodázását, csak a bonyolultságát jelzik" - közölte a városképvédelmi tanácsnok.

Nem magánügy, mi van az erkélyen

Bojár javasolta azt is, hogy például a Nagykörút házait egységes koncepció szerint fessék ki, és ne a közös képviselő vagy a lakók akarata döntsön városkép szempontjából kitüntetett helyen lévő házak színéről. Gyakori az is, hogy egy földszinti üzlet tulajdonosa azzal jelöli ki a területhatárokat, hogy a háztól eltérő színnel kifesti a rá eső falrészt. A tanácsnok szerint rendeletben kellene előírni, hogy a frekventált helyen lévő épületeket, mint amilyenek a nagykörúti házak, kizárólag az eredeti színre lehessen festeni. A IX. és a XVI. kerületben egy-egy utcára, háztömbre vonatkozóan készült már ilyen tervezet, a BVST a tapasztalatokat felhasználva akar átfogó rendeletet alkotni.

Német önkormányzati rendelkezések példái alapján előírnák azt is, hogy az üzletek tulajdonosainak karban kell tartaniuk a kirakataikat. Bojár szerint erre azért van szükség, mert az elhanyagolt üzletek kirakatait rendszerint azonnal összefestik, reklámcetliket ragasztanak rájuk, és így gyakran a szomszédban működő üzlet kirakatát is elcsúfítják. "Németországban például először bevonják a működési engedélyét az ilyen üzletnek, később pedig elveszik az ingatlant a tulajdonostól" - hozott példát Bojár.

"Külföldön a frekventált helyeken elképzelhetetlen, hogy valaki kiírja az ablakára: műkörmös. Az sem magánügy, hogy vannak, akik a lepukkant fridzsiderüket évekig az erkélyen tárolják" - sorolt további problémákat.

Forrás: MTI
Nem akarnak beleolvadni a környezetbe

Az [origo] által megkérdezett kerületekben nem tudtak arra példát mondani a szakhatóságok, hogy valamelyik társasház a környezettől gyökeresen eltérő színre akarta volna festeni a homlokzatot, bár olyan panaszok elhangzottak, hogy két eltérő árnyalatú sárga közé egy nagykörúti ház egy harmadik, rikítóbb árnyalatú sárgát választott, ami a kerület szerint nem volt szerencsés választás. Az azonban mindenhol gyakori, hogy a házak aljában lévő üzletek eltérő színnel jelölik a saját területüket, itt a narancssárgától a feketéig mindenféle színt felsoroltak az illetékesek.

A megkérdezett üzletvezetőket megosztja Bojár javaslata. "Személy szerint egyetértek vele, mert például Prágában is olyan szép, hogy egyszínűek a házak, fel vannak újítva" - mondta egy Erzsébet körúti játéküzlet vezetője. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a saját üzleteiknél is problémát okozna egy ilyen rendelet, mert épp most váltanak arculatot, és a Nagykörút több pontján lévő boltjaik körül is világoszöldre festették a falrészüket, hogy elüssön a környezettől. "A bolthálózat vezetője rengeteg pénzt költött rá, és nem valószínű, hogy a következő 10-15 évben rá lehetne venni, hogy újra átfesse a falakat" - jegyezte meg a boltvezető.

"Döbbenet" - mondott véleményt egy divatszaküzlet munkatársa. Nekik a Ferenc körúton és a Teréz körúton is van boltjuk, így őket is érintené egy ilyen rendelet. "A porta segít a figyelemfelkeltésben, és ha kötelező egyszínűre festeni, az hátrányosan érinti az üzleteket" - mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy ők egyik bolt körül sem festették át a falat, inkább a kirakattal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet, ennek ellenére nem értene egyet egy ilyen szabályozással. Azt viszont támogatnák, hogy közösen fogjanak össze a graffitik ellen, mert az ő kirakataikat is rendszeresen lefújják vagy összekarcolják.

Definiálni kéne a szépséget

A Nagykörút arculatának összehangolása hat önkormányzat összefogását igényli. A munka azért is bonyolult, mert a rendeletek arra irányulnak, hogy definiálható helyzetet teremtsenek, a szépség viszont jogilag nem definiálható fogalom. "Ez egy különös fából vaskarika: csak a jog eszközeivel dolgozhatunk, a végcél mégis az, hogy a mainál is szebb városunk legyen" - mondta Bojár. Ha sikerül mégis megállapodásra jutni, a többi kerület is át tudja venni a szabályozást, így a külső kerületek felé is fokozatosan ki tudnák terjeszteni a megkötéseket, és egy összehangolt arculat alakulhatna ki egész Budapesten. Bojár szerint a Duna-part rendezése még nehezebb kérdés, mint a Nagykörúté, mert ott jelentősen eltér a budai és a pesti önkormányzatok szemlélete.

Egy másik fontos kérdés a városképvédelmi tanácsnok szerint az éjszakai díszkivilágítás kérdése. "Régen csak a fő látványosságok, a Lánchíd, a budai Vár, a Parlament, a Bazilika, a Hősök tere volt kivilágítva. Ma viszont egyre több irodaház úszik fényárban, ami megbontja a város látképét meghatározó értékhierarchiát" - mondta Bojár, aki szerint eljött az "utolsó pillanat, hogy tegyünk valamit, különben tíz év múlva bánni fogjuk, hogy szétesett a komponált látvány".

Forrás: MTI
A fény is fontos

A tanácsnok szerint a díszkivilágításra vonatkozóan is rendeletet kellene alkotni arról, hogyan kell eljárni az alkalmi kérvények elbírálásánál. Bojár példaként hozta fel a budai oldalon álló Lánchíd-palota nevű luxus-irodaházat. "Szép az épület, megérdemli a látványos kiemelést, de este egy kicsit jobban kiugrik az egységes látványból, mint indokolt. Mögötte sötét felületként húzódik a várhegy tömege, fölötte a királyi Vár tompa, meleg fénnyel kivilágítva, a Lánchíd-palota pedig hideg, fehér fénnyel szinte leugrik erről a látványról. Jó lett volna idejekorán egyeztetni a harmonikusabb összkép érdekében" - magyarázta.

Másik példának a Fővám téri Budapesti Corvinus Egyetem épületét hozta fel. "Sok építészeti értéke van, de a homlokzat bizony vacak. Bőszen megvilágítják, esténként indokolatlan fényorgiák villóznak rajta, mint egy kaszinónál. Ezek az épületeknek városképi szempontból érzékeny helyszínen vannak, ezért a nagyközösséget érinti, hogy miként néznek ki."

A VII. és a IX. kerületi főépítészek szeptemberre javaslatot tesznek a tervek szerint az építészeti törvény módosítására, elsősorban olyan területeken kívánnak változtatni, ahol az országos szabályozás nem alkalmazható szerintük Budapest speciális adottságaira. "Ha 10-15 főépítész valamiben egyetért, azt az illetékes minisztérium nem söpörheti le" - mondta Bojár. A két nagy projekt után a BVST kiterjesztheti munkáját például a lakótelepek vagy más területek rendezésére is. A tanácsnok azt mondta: tisztában vannak azzal, hogy javaslataik nem a jövő héten fognak megvalósulni, hiszen egy-egy házat akkor festenek csak át, ha már kellőképpen lepusztult, de szerinte "most kell tenni annak érdekében, amit látni szeretnénk a jövőben".

A volt főépítész szerint van fontosabb kérdés is

Schneller István, Budapest volt főépítésze szerint ugyanakkor nem az a fő problémája Budapestnek, hogy milyen színűek a házak és hogyan vannak megvilágítva, hanem az, hogy egyáltalán megmaradnak-e a történelmi házak vagy lebontják őket. Példaként hozta a pesti zsidónegyed házainak lebontását és a Corvin-sétány projektet, ahol 1100 lakást bontanak le, és egy teljesen új városrészt építenek. "Minden törekvés, ami a rendezettségre irányul, fontos, de Budapest városarculata sokkal inkább a rehabilitáció felgyorsulásán múlik" - állította a Budapesti Corvinus Egyetem Településépítészeti Tanszékének jelenlegi vezetője. Szerinte előbbre való annak szabályozása is, milyen magas épületeket lehet egy történelmi közegbe megépíteni, a reklámokkal, portálokkal és színezésekkel ezt követően kellene csak foglalkozni. Schneller elmondta azt is, hogy budapesti főépítészként, még 2006-ban kidolgoztak egy megújulási tervet, ami állítása szerint lényegesebb elemeket tartalmaz, mint ami a BVST terveiben szerepel.