Befellegzett a lilának Pécsett

Vágólapra másolva!
Átfogó környezetterv készült Pécsen, ami alapján meghatározzák, hogy egy adott városrészben milyen színárnyalatúak legyenek a házak, a kerítések, az útburkolatok és minden más köztéri elem. A terv alapján a következő években utcákra, házakra lebontva akarják meghatározni a lehetséges színárnyalatokat, hogy a város minél egységesebb képet mutasson. Budapest is akar színkódexet.
Vágólapra másolva!

Még néhány év, és egy számítógépes program segítségével választhatja ki a pécsi háztulajdonos, hogy milyen színűre festesse a homlokzatát. A cél, hogy a város egységes arculatot mutasson.

"2001-ben merült fel először az a javaslat, hogy a város határozza meg a színdinamikai tervet, akkor még csak a belvárosra vonatkozóan, de a nagy költségek miatt ezt végül is elvetették. Ma már a koncepciót környezettervnek nevezik, ez komplexen foglalkozik az épített elemekkel, beleértve a homlokzatot, az útburkolatot, a reklámhordozókat és minden köztéri elemet" - mondta az [origo]-nak Bagoly Attila pécsi főépítész.

Az egész városra kiterjedő koncepció elkészítésére pályázatot írt ki az önkormányzat, amelyre csak egy terv érkezett. A mérnökökből és művészekből álló Szín és Fény Nemzetközi Alapítvány figyelembe vette Pécs természeti adottságait, a különböző stílusokban épült városrészeket, a meglévő útburkolatot, és ez alapján határozta meg, milyen színárnyalatokat lenne ajánlatos használni. Pécs mediterrán hangulatát erősítendő döntően a sárga, narancs és zöld különböző árnyalatai szerepelnek a tervezetben. Később a javaslat alapján konkrét közterületterveket készítenek az egyes utcákra, terekre vonatkozóan - mondta a főépítész.

Januárig a védett épületek kivételével Pécsett mindenki olyan színt használt, amilyet csak akart - közölte a főépítész. Azóta engedélykötelessé tették a homlokzatszínezést, a jegyzőnek benyújtott műszaki terven kell feltüntetni a homlokzat színét, amiről eddig minden esetben egyedileg döntöttek. Mostantól a környezettervet ajánlatként fogják szerepeltetni a pécsi építési szabályzat mellékleteként, a koncepció az interneten is elérhető lesz.

"Megvásárolunk egy számítógépes programot is, amely a koncepcióban felsorolt háromszor négy színsor mellett még a mellette lévőket is felajánlja, vagyis azért lesz választási lehetőség" - tette hozzá Bagoly Attila. "A tervezet kitér arra, hogy például a belvárosban az okkerba hajló színek a javasoltak, hogy az egymás mellé tett színek árnyalata ne térjen el nagyon. Ez segítséget jelent a tervezőknek, így például sötétkéket nem akarnak majd a homlokzatra festeni" - állította.

A főépítész szerint a színezés eddig a panelházaknál volt a legnagyobb gond, ahol a felújítások során gyakran hihetetlen ötletekkel álltak elő a tervezők. "Panelek esetében a feketén kívül minden színre volt már példa, ráadásul felesleges díszítéseket akartak a házakra tenni. Minél inkább bele akartak nyúlni a szürke kockába, akartak beletenni hullámvonalat, rombuszt, volt, aki átlókat tervezett, és minden így kapott mezőt más színűre akart festeni. Olyan színt alkalmazni azonban, ami a környéken sincs, öngyilkosság, csakúgy, mint erőteljes színt használni. Az egyszerűbb és a pasztell mindig jobb" - állította a főépítész. Példaként mesélte azt is, hogy az egyik 10 emeletes ház földszinti lakója a háztól elütően élénk rózsaszínűre festette a saját lakrészéhez tartozó homlokzatot, ami ellen az egész környék tiltakozott, és végül kötelezni kellett arra, hogy állítsa vissza az eredeti állapotot.

A környezetterv ugyanakkor nemcsak a házakkal foglalkozik, hanem az összes köztéri tárggyal, például az információs táblák, kandeláberek, padok, csatornafedelek, rácsok, postaládák és egyéb köztéri berendezések színharmóniájára is kitér. A pécsi főépítész szerint a homlokzatok után második körben az információs táblák színeinek meghatározása az önkormányzat célja, a tervezet erre kék és sárga színeket javasol.

A terv elkészítése több mint 7 millió forintba került. Később még egy tervet akarnak majd készíttetni, ami az éjszakai Pécs megjelenésével foglalkozna, vagyis az épületek, közterek világításával - mondta a főépítész, aki szerint több év kell ahhoz, hogy a gyakorlatban is látsszék valami a tervből. Egyelőre ugyanis a javasolt színskála alkalmazása nem kötelező, csak javaslat, és a felújítások, új építések során fokozatosan akarják a gyakorlatba átültetni.

Budapest is akar színdinamikai kódexet

Magyarországon a védett és kiemelt fontosságú épületekre, illetve a panelházakra vonatkozóan valamennyi önkormányzatnál engedélyhez kötött a homlokzatszín, viszont a kertvárosi részekre, magánházakra vonatkozóan általában nincs szabályozás.

Budapesten engedélyköteles a homlokzatszín minden esetben, az építkezések, felújítások során a területileg illetékes építésügyi szakhatóságtól kell építési engedélyt kérni, és ez kitér az épület tervezett színére is - közölte a Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája. A szakhatóság dönt arról, hogy engedélyezi-e a tervezett színt, vagy módosítást kér, esetleg egyeztetést kezdeményez. "A hatóság a döntéshozáskor tekintettel van a már meglévő épített környezetre, a terület arculatára, sajátosságaira. Amennyiben műemlék jellegű épületről van szó, úgy a Műemlékvédelmi Hivatalnak is be kell nyújtani a tervdokumentációt, ahol megvétózhatják a tervezett színeket, továbbá a Fővárosi Önkormányzat Települési Értékvédelmi Ügyosztályának is véleményezési joga van" - közölték. A hatóságok ugyanakkor csak a saját kerületükre vetítve vizsgálják a kérelmeket, így Budapestnek sincs e tekintetben egységes arculata.

Ezen a főváros is változtatni akar, és egész Budapestre vonatkozóan egységes városarculati koncepciót akarnak kidolgozni, amely elsősorban a meghatározó főutakat, tereket érintené. A Városháza sajtóosztályán elmondták: e célból nemrég létrejött a Budapesti Városarculati Stratégiai Tanács (BVST) a kerületi és fővárosi főépítészek bevonásával. Feladata, hogy a város arculatát érintő és azzal összefüggő nagyvárosi egységek létrehozását koordinálja. A tanácson belül jelenleg két munkacsoport működik, az egyik a Nagykörút, a másik a Duna-parti önkormányzatok közötti arculati összehangolást végzi. "A cél, hogy a főváros önkormányzatainál egységes normarendszer alapján dolgozzanak" - közölte a sajtóosztály.

A BVST feladatai közé tartozik egy színdinamikai kódex kidolgozása és bevezetése is, amely a város meghatározó főútjain, terein álló épületek színezési szabályait határozza meg. A kódex kidolgozásába műemlékvédelmi, urbanisztikai és vizuális kommunikációs szakembereket is bevonnak. "A szabályozás kiterjedne a reklámozásra, illetve egyéb homlokzatot érintő rendezési kérdésekre is, mint például az erkélyek és az utcafront használata" - közölte a Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya.