ORTT: Gyűlöletkeltő volt a Echo TV műsora

Vágólapra másolva!
Kormánypárti politikusok kiirtásáról értekeztek az Echo TV egyik februári műsorában, ami miatt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) felszólította a csatornát, hogy tartózkodjon a hasonlóktól. Az ORTT szerint gyűlöletkeltő volt a műsor, s ezért megsértette a médiatörvényt.
Vágólapra másolva!

Gyűlöletkeltésre alkalmasnak találta az Echo TV egyik, február közepén sugárzott műsorát a médiahatóság. Keddi közleményük szerint az adás miatt - amelyben kormánypárti képviselők kiirtásáról értekeztek - arra szólította fel az adót az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), hogy "a jövőben tartózkodjon hasonló tartalom sugárzásától".

"Az Echo TV Kibeszélő című műsorának 2008. február 11-i adása alkalmas volt arra, hogy a politikusok, országgyűlési képviselők egy csoportjával, a kormánypárti képviselőkkel, sőt az érintett politikai oldalon állók összességével szemben gyűlöletet keltsen", így közzététele a médiatörvénybe ütközött - írták.

A közlemény szerint a vizsgált műsorban volt megszólaló, aki "az indulataitól fűtött néző az értelemre ható - akár radikálisan kritikus hangvétellel is jogszerűen kifejthető - érvek helyett" szélsőséges megjegyzésekre ragadtatta magát. Ezek az érzelmek felkorbácsolására irányultak, például azzal, hogy a betelefonáló a kormánypárti képviselők "lámpavasra szedésének", "kalasnyikov elé szedésének", illetve "agyonlövésének" helyeslésén túl, ebben még személyes részvételére is ígéretet tett.

Döntését az ORTT a médiatörvény azon rendelkezése vezeti vissza, amely szerint "a műsorszolgáltató tevékenysége nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére". A testület a médiatörvény azon értelmezést követte - írja a közlemény -, amely szerint a médiatörvény a szankció kiszabását akkor is lehetővé teszi, ha a vizsgált magatartás egyébként a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállását nem meríti ki.

"A műsorszolgáltató felelősségét ezzel összefüggésben nem a gyűlölködő megszólalás maga, hanem az alapozza meg, hogy a szóban forgó vélemény teljes egészében, akadálytalanul juthatott el a nézőkhöz, a műsorvezető nem állította meg a gyűlölködés kifejtésében a heves indulatoktól vezérelt hozzászólót, és a későbbiek során sem enyhítette az elhangzottak gyűlöletkeltő hatását" - írják, megtoldva ezt azzal: hozzájárultak a műsor gyűlöletkeltő hatásához a képernyőn megjelenített nézői üzenetek is. Azok ugyanis "lázongó, indulatos hangvétellel szólítanak fel a támadott személyek erőszakos eltávolítására".