Ab: Megtarthatók a be nem jelentett békés tüntetések

Vágólapra másolva!
A késedelmes bejelentésre hivatkozva nem oszlathatja fel a rendőrség a jövőben azokat a békés rendezvényeket, amelyeket a gyülekezési törvény szerint három nappal korábban be kellett jelenteni. Az Alkotmánybíróság ugyanis megsemmisítette a jogszabálynak ezt a részét.
Vágólapra másolva!

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette a gyülekezési törvény azon passzusát, amely alapján a rendőrség mérlegelés nélkül köteles volt feloszlatni a bejelentéshez kötött rendezvényt, ha azt bejelentés nélkül vagy a bejelentett időponttól, helyszíntől, útvonaltól, céltól, illetve napirendtől eltérően tartják meg - olvasható a testület keddi határozatában.

Az Ab megállapítása szerint a gyülekezési jogról szóló törvény alkalmazásakor a bejelentési kötelezettség a közterületen tartandó, szervezett rendezvényekre vonatkozik. Önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva viszont nem tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek nem jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt - foglalt állást a bírói testület.

Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője reagálásában az MTI-nek azt mondta, a szocialista frakció is helyesnek tartja, ha a spontán gyülekezést nem tiltja minden körülmények között a törvény. Utalt arra, hogy néhány hónappal ezelőtt indult ötpárti egyeztetés a rendbontók elleni hatékonyabb fellépésről, és már elkészült a törvénytervezet, amelyet jelenleg a pártok véleményeznek.

A politikus közölte, hogy az Alkotmánybíróság döntését is figyelembe fogják venni. A szocialista képviselő elmondta, hogy a törvénytervezet szerint "a kedélyeket rögtön megmozgató" események kapcsán lehetne spontán gyülekezni, a történtekhez közeli időpontban.

A tüntetők és a rendőrség még április 11-én kerültek konfliktusba egymással a háromnapos bejelntési kötelezettség miatt. Aznap a demonstrálók eredetileg a Hollán Ernő utcai jegyirodához szerveztek tüntetést - ahol ellentütetés is várta őket -, ám a bejelentett rendezvény után átvonultak a Kossuth térre, majd több más helyszín érintésével a Lánchídon át Budára mentek, ahol a rendőrök végül útjukat állták. A főszervezőket elvitték, a vezér nélkül maradt tömeg így végül szétoszlott.

Ezt megelőzően a tüntetők sikertelenül próbálták meg bejelenteni gyűléseiket, a rendőrség közleményben tudatta, hogy elutasítja az utolsó pillanatban érkezett bejelentéseket. "Tekintettel az idő rövidségére, a Budapesti Rendőr-főkapitányság nem tudja megvizsgálni, megalapozott döntést hozni arról, hogy a bejelentett rendezvény tudomásul vehető, vagy fennáll a gyülekezési törvényben meghatározott tiltó okok egyike" - indokolták a döntést.