Bátorító szépségtapasz a hivatali cigány tolmács

Vágólapra másolva!
A hazai cigányok 70 százaléka csak magyarul beszél, a többiek pedig gyakorlatilag kétnyelvűek egy romológus szerint. Egy készülő törvény mégis kötelezővé tenné a közintézményekben a romani és a beás nyelv használatát. A tervezetet jegyző államtitkár szerint végre igazságos lesz a rendszer, hiszen például a hazai szlovákok már 15 éve használhatják anyanyelvüket a hivatalokban.
Vágólapra másolva!

Kötelezővé teszik a hivatalokban a cigány nyelvtudást.Az erről szóló törvényjavaslatot pénteken nyújtotta be a parlament elé a Miniszterelnöki Hivatal (MeH). A törvénytervezet a romani és a beás nyelvekre is kiterjesztené a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, amely már számos itthon beszélt kisebbségi nyelv esetében működik. A karta célja a kisebbségi nyelvek szerepének erősítése az oktatástől az igazságszolgáltatáson át az élet számos területéig.

A törvény értelmében a cigány népcsoportok által beszélt két nyelv megjelenne többek között a közoktatásban, és a bírósági eljárások egyes fázisaiban is, így a bizonyítási eljárás során tolmácsokat is igénybe lehetne venni. Romani és beás nyelvű műsorok készülhetnének a közszolgálati adókon, illetve a törvény bátorítaná egy kizárólag romani nyelven sugárzó rádió- és televízióadás beindítását. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára a javaslat múlt heti bejelentésekor azt mondta, öt éven belül az összes magyar közintézményben lennie kell olyan munkatársnak, aki beszéli a romani és a beás nyelvet. Maga a péneten benyújtott javaslat szövege ugyanakkor meglehetősen hiányosnak tűnik, sok helyen csak a cikkelyek, paragrafusok és bekezdések számozása szerepel, szöveg nélkül.

A többség csak magyarul tud

Ugyan pontos adatok nincsenek arról, hányan beszélik Magyarországon a cigány nyelveket, az itt élő - becslések szerint - 600 ezer roma 70 százaléka csak magyarul tud - mondta az [origo]-nak Pálmainé Orsós Anna, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) romológia tanszékének adjunktusa. A fennmaradó harminc százalék pedig gyakorlatilag kétnyelvű - húsz százalékuk a romani valamilyen dialektusát, nyolc százalék pedig a beást beszéli a magyar nyelv mellett - tette hozzá, de jelezte, hogy csak becslésekről van szó.

Az adatok alapján kevés olyan roma akad majd, akinek kifejezetten előnyt jelent, ha a közhivatalokban cigány nyelven szólalhat meg. Ráadásul a kétnyelvűek esetében a cigány nyelv használata inkább az intim, családon belüli kommunikáció eszköze, míg a magyar a hivatalos jellegű, formálisabb társalgásé - derül ki egy, az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján olvasható tanulmányból.

Pálmainé Orsós Anna szerint szinte semmilyen igény nem mutatkozik majd a nyelvhasználatra. Minden érintett cigány kétnyelvű, ezért teljesen természetes számára, hogy nem cigány nyelven akar nyomtatványt kitölteni - mondta. A cigány nyelv használata legfeljebb lélektani segítséget jelenthet, hiszen sokuknak idegen a közhivatalok világa, így nem árt, ha valaki az anyanyelven segít eligazodni. Az egészségügyben is hasznos lehet időnként, hiszen az időskori leépülés idején sokan teljesen elfelejtik a tanult nyelvet, és csak az anyanyelvükre, adott esetben valamelyik cigány nyelvjárásra emlékeznek - mondta Orsós.

Megnyílnak, megnyugszanak

Bár a lovári szókincs (a romani egyik dialektusa) nem olyan tág, mint az angol, a német vagy a magyar, mindent körül lehet írni vele, még a bonyolult hivatali zsargont is - mondta az [origo]-nak Jakab Éva, a Romani Shkola nyelviskola vezetője. Szerinte nagyon hasznos lenne a cigány nyelv hivatali használata, mert a romák sokkal jobban megnyílnak és megnyugszanak, ha az anyanyelvükön szólnak hozzájuk ügyintézés közben.

Azt az új tervezetért felelős szakállamtitkár, Gémesi Ferenc is elismerte, hogy "az első időszakban szórtan fog megjelenni az igény" a cigány nyelvhasználatra, és hogy még a roma közösségeken belül is csak kevesen használják a cigány nyelveket. Szerinte azonban ebben közrejátszik, hogy eddig nem nagyon létezett olyan terep, ahol használhatták a saját nyelvüket, így inkább magyarul beszéltek.

A készülő törvény megvalósítását nem úgy kell elképzelni, hogy minden hivatalnak fel kell vennie romani nyelven és beásul beszélő kollégákat. A megvalósulás nyilván szakaszos lesz, először azokban a hivatalokban teremtik meg majd a lehetőséget, ahol tényleg van rá igény. Vagyis az ügyek számából fog kiderülni, hogy milyen megoldást kell találniuk a hivataloknak. Egyes helyeken elég, ha lesz egy tolmács, akit szükség esetén fel lehet hívni, másutt lehet, hogy külön alkalmazottat kell felvenni - magyarázta Gémesi az [origo]-nak.

A kormány célja az intézkedéssel az integráció elősegítése és a roma foglalkoztatás növelése. Azt egyelőre nem tudni, hogy hány új kollégára lesz szükség a hivatalokban a törvény betartásához, de az oktatás, illetve a közigazgatás terén évi ötvenmillió forintra becsüli Gémesi a pluszköltségeket az első évben. Az előterjesztést a MeH kisebbségi szakállamtitkárságán működő két nyelvi munkacsoport javaslatai alapján dolgozták ki - közölte a szakállamtitkár.

A roma kisebbség jogait - és a többi elismert kisebbségét - főként az 1993-as kisebbségi törvény rögzíti. Eszerint a romáknak joguk van kisebbségi identitásuk vállalására és elhallgatására egyaránt, joguk van a kulturális és politikai egyenlőségre, és szabadon tarthatnak bármilyen kapcsolatot a más országokban élő cigány közösségekkel. Kérésükre kétnyelvű anyakönyvet állítanak ki. Alakíthatnak helyi és országos cigány önkormányzatot, létrehozhatnak iskolákat, kulturális intézményeket. A törvény rögzíti azt is, hogy a közszolgálati médiumokban kisebbségi műsoroknak is helyet kell adni, és a törvénnyel jött létre a kisebbségi ombudsman intézménye is.

Követhetelen eredményesség

Különböző közalapítványoktól - ilyen például a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány - pályázhatnak oktatási ösztöndíjakra, kaphatnak támogatást kulturális rendzevényekhez, anyanyelvű hitéleti programokhoz, gyerektáborokhoz. Létezik pályázati keret anyanyelvű könyvkiadásra, lapkiadásra, színházi előadásokra, vagy éppen közéleti szakemberképzésre. A kormányok a rendszerváltás óta számtalan felzárkóztatási, integrációs programot, középtávú stratégiát, irányelvet, keretegyezményt alkottak.

Ezeknek azonban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy friss vizsgálatának eredményei szerint követhetetlen az eredményessége vagy épp kudarca. Az ÁSZ átláthatóbbá tenné a rendszert, és számon kérné, hogy a pénzek valóban a roma lakosság érdekében hasznosulnak-e. A számvevőszék szerint a rendszerváltás óra összesen 14 milliárd forintott fordítottak a kormányok célzottan roma programokra, és 106 milliárdot közvetett támogatásokra, a cigány lakosság helyzete azonban - egyes részeredmények ellenére - összességében romlott. Hiányolták a számvevők a roma lakosság helyeztének felmérését, a tárcák közötti koordinációt irányító fórumok hatékonyságát, a folyamatosságot, az intézményrendszer állandóságát, illetve azt, hogy a kormányok eldöntsék: célzott romapolitikát valósítanak meg, vagy az általános szociális problémák között foglalkoznak a romák helyzetével.