Mindenki hallott valamit titkos megfigyelésekről

Vágólapra másolva!
Nem felkészült az a párt, amely nem figyelteti meg az ellenfelét - állították az [origo] által megkérdezett magánnyomozók. A képviselők megfigyelését törvény tiltja, ennek kijátszására azonban van mód. Ha valaki nem magánnyomozót, hanem magánszemélyt kér adatgyűjtésre, az nem ütközik törvénybe. Bár megfigyelési botrányok általában nagyobbat szólnak, mint amennyi valójában kiderül róluk, mégis találtunk olyan forrást, aki szerint magánnyomozók kapnak politikai megrendeléseket.
Vágólapra másolva!

"Mi nem vállaljuk be, másokról viszont tudjuk, hogy igen" - általában ezt konkrétumok nélküli választ adták az [origo] által megkeresett nyomozásra vagy vagyonvédelemre szakosodott cégek, mikor megkérdeztük, kaptak-e már megbízást politikusok megfigyelésére.

Az általunk felhívott 8-10 magáncég közül mindössze egy magánnyomozó iroda név nélkül nyilatkozó vezetője ismerte el: az elmúlt években mindkét politikai oldaltól érkezett hozzájuk megkeresés. A cégvezető nyomban hozzátette, hogy a megbízást egyik esetben sem vállalták.

A politikusok megfigyelését tiltja a törvény. A magánnyomozói tevékenységről szóló 2005. évi törvény szerint a magánnyomozás nem irányulhat hivatalos személy, vagyis az országgyűlési és önkormányzati képviselő, miniszter, valamint alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél dolgozó személy ellen.

Ügyek

Részben ezért váltott ki nagy visszhangot a Magyar Nemzet cikksorozata, amelyben a napilap azt állította: szocialista politikusok megbízására 2002-ben megfigyelhették Orbán Viktor leköszönt kormányfőt, Simicska Lajos egykori APEH-elnököt és Kalmár Istvánt, a Magyar Posta volt vezérigazgatóját. A napilap szerint Keller László jelenlegi pénzügyminisztériumi államtitkár felkérésére Kapolyi László szocialista képviselő bízta meg a Finder Bt.-t, hogy figyeljen meg fideszes politikusokat. Kapolyi a céggel kötött szerződést elismerte, a megfigyeléseket azonban tagadta. Keller pedig bejelentette: bírósághoz fordul az őt ért rágalmazás miatt.

1998-ban ugyancsak a Fidesszel kapcsolatban robbant egy megfigyelési botrány. Orbán Viktor akkori miniszterelnök azt állította: a Horn-kormány idején közpénzekből, törvénytelen és titkos adatgyűjtés folyt fideszes politikusok ellen. A bejelentés nyomán alakult parlamenti vizsgálóbizottság viszont kimondta: az Űrgammák című tévésorozatot előállító Félix Film Kft. vezetőjének, Czégé Zsuzsannának a felkérésére Bédi Csaba, a ORFK Köztársasági Őrezredének biztonsági főtisztje bízott meg egy magánnyomozót azzal, hogy figyeljenek meg fideszes politikusokat.

1990. január 5-én, a Németh-kormány idején robbant ki az úgynevezett Dunagate-ügy. Az SZDSZ és a Fidesz közös sajtótájékoztatón ekkor jelentette be, hogy írásos és filmbizonyítékaik vannak arról, hogy a BM III/III-as osztálya rendszeresen gyűjt adatokat ellenzéki politikusokról. Kiderült, hogy a titkosszolgálatok a telefonok lehallgatásával, a levéltitok megsértésével, valamint beépített ügynökök jelentései alapján gyűjtenek adatokat. Az így szerzett információkat pedig többek között Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök, Németh Miklós kormányfő, Pozsgay Imre államminiszter, Horn Gyula külügyminiszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes is megkapta.

Nem felkészült, aki nem figyeltet

Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó magáncég vezetője szerint az adatgyűjtésnek a lejáratás, valamint az ellenfél meghátrálásra kényszerítése lehet a célja. Az információ nem is biztos, hogy nyilvánosságra kerül, bőven elég, ha egy tárgyalás előtt közlik az ellenféllel, mit tudnak róla - mondta a magánnyomozó, aki szerint az adatgyűjtés közbeszerzésekre, valamint olyan gazdasági tevékenységekre irányulhat, amelyből az érintettnek előnye származott.

"Nem felkészült, aki nem figyeli az ellenfelét, és nem gyűjt adatot róla" - mondta az [origo]-nak Németh Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke, aki szerint főként a választási kampányok környékén élhetnek ezzel a módszerrel a pártok. Németh szerint a politikai megbízásoknak ritkán van nyomuk: mivel a képviselők megfigyelését törvény tiltja, törvényellenes tevékenységről pedig senki nem köt szerződést. A kamara vezetője szerint mindezt úgy lehet kikerülni, hogy egy jó politikai kapcsolatokkal rendelkező cég nem magánnyomozót, hanem magánszemélyt kér adatgyűjtésre.

Magánszemélynek lehet

Ebben az esetben ugyanis egy magánembernek is több jogosítványa van, mint egy magánnyomozónak. "Egy újságírót senki sem fog felelősségre vonni, ha politikusok közelében fülel, míg egy magánnyomozó ebbe belebukhat" - mondta Németh. Ezt a feltevést erősíti az is, hogy a kirobbant állítólagos megfigyelési ügyben a Fidesz-elnökről állítólag Kékessy Dezső, az Orbán-kormány volt párizsi nagykövete, Lévai Anikó egykori üzlettársa hozott volna információkat. Kékessy ezt tagadja, a Heti Válasznak azt állította: azért került kapcsolatba a magánnyomozó céggel, mert a segítségükkel akart a vejének kölcsönadott pénzhez hozzájutni.

"Elképzelhető, hogy történtek visszaélések, ezeket azonban valószínűleg nem a szakszolgálatok követték el" - mondta az [origo]-nak Tóth Károly, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnöke. A politikus szerint az igazi kérdés az, hogy vajon a magáncégek rendelkeznek-e olyan megfigyelésre, telefonlehallgatásra alkalmas eszközökkel, amelyeket a hazai törvények szerint kizárólag a titkosszolgálatok használhatnak bírói vagy igazságügy-miniszteri engedéllyel.

Magánnyomozó irodák ilyen eszközökkel nem, legfeljebb az ezek ellen védelmet biztosító zavarókkal rendelkezhetnek. Tóth szerint eddig egyetlen kormány sem tett lépéseket annak felderítésére, hogy vajon a magáncégek rendelkeznek-e lehallgatóeszközökkel. Valószínűleg ezt csak akkor fogják megtenni, amikor az ügyek már nagyon kellemetlenné válnak - tette hozzá Tóth.