Ha nem hiszik, hogy te vagy te

Napszemüveg, tüsi helyett torzonborz haj, sikeres fogyókúra, felívelő karrier vagy önmagában csak a múló idő is olyan helyzetbe sodorhat bárkit, amikor bizonyítania kell: ő valóban saját maga és nem csaló. Igazoltatáskor, útlevél-ellenőrzéskor rendszeresen előfordul, hogy a rendőrök a fénykép láttán hamisításra gyanakodva csóválják a fejüket, bankkártyás vásárláskor pedig a pénztáros húzhatja össze a szemöldökét, ha a bizonylat aláírása nem hasonlít eléggé a bankkártyán szereplőre. Hogyan bizonyítható, hogy én vagyok én?

Brad Pitt 58, Bill Clinton 74, George Bush 99 százalékban hasonlít önmagára - legalábbis ezt az eredményt dobja ki egyes fotóik alapján a MyHeritage nevű arcfelismerő program, ahová bárki feltölthet fényképet, és megnézheti, hogy melyik hírességre emlékeztet a leginkább. A plasztikai bevatakozások iránti rajongásáról ismert Melanie Griffithről még olyan fotót is találtunk, amely alapján a program föl sem kínálta a színésznőt saját lehetséges hasonmásai között.

Bár a MyHeritage csak játék, zavarba ejtő eredményeiből kiderül, hogy a fényképekről nem mindig olyan arc néz vissza, amely egybeesik valóságos fizimiskánkkal. A hétköznapokban kellemetlen szituációk adódhatnak abból, ha valaki nem hasonlít eléggé saját magára, pontosabban a fényképére.

Az ORFK honlapján sorjázó rendőrségi közlemények között rendre előkerül egy-egy beszámoló határon próbálkozó közokirat-hamisítók leleplezéséről. A rendőrök személycserének hívják, amikor valaki más útlevelével igyekszik bejutni az országba, és a cél érdekében megpróbál az okmány valódi gazdájáéhoz hasonló külsőt ölteni, például ugyanolyan frizurát csináltat.

Az efféle ügyeskedés közokirat-hamisításnak számít, és akár három év szabadságvesztéssel is büntethető. A rendőri közlemények szerint a személycsere az egyik legnehezebben felfedhető közokirat-hamisítási módszer, de a "rutin és a több éves tapasztalat" segít az ellenőrzéskor.

A gyanakvó határrendészek, vagy éppen a személyit kérő, igazoltató rendőrök ébersége ártatlan utazóknak is kínos perceket tud szerezni, ha a fénykép nem hasonlít eléggé a gazdájára. Ilyenkor kétségbe vonhatják, hogy az illető valóban azonos-e önmagával. "Napi rendszerességgel előfordul ilyesmi" - mondta Szőgyényi Zoltán alezredes, ORFK körözési főosztályának vezetője. Szerencsés esetben a dolog már a helyszínen tisztázódik, a rendőr, határrendész rákérdez néhány személyes adatra, ellenőrzi, hogy helyesen válaszol-e a gyanúba keveredett ember. Ha ez nem segít, a rendőrnek lehetősége van az előállításra is, az őrszobán pedig már meg tudja nézni a nyilvántartást, összevetheti a kérdéses fotót az adatbázisban szereplő képpel. "Előbb-utóbb mindenkit sikerül azonosítani" - tette hozzá Szőgyényi.

A kellemetlen szituáció viszonylagos gyakoriságát magyarázhatja, hogy útlevelet, személyi igazolványt elég tíz évente megújítani, ennyi idő alatt pedig sokat változhat az ember: nagyobb hízás vagy fogyás, az öregedés alaposan megnehezítheti a felismerést. Iván László gerontológus szerint az úgynevezett áthajló kor után - ami nőknél negyvenöt és ötvenöt, férfiaknál ötven és hatvan év közé esik - előfordulhat, hogy tíz év alatt annyira megváltozik az arc, hogy egy régi kép alapján már nem lehet azonosítani. Változást okoz a kötőszöveti rostok átalakulása, a fogak elvesztésével beeshet az arc, ráncok képződnek, elkezdődhet a hajhullás, hátracsúszhat a hajzat, amitől átalakulhatnak az arc arányai.

Az öregedés nem érinti a homlok, az arccsont, az orr és az állkapocs formáját - mondta a gerontológus. Ezekre figyelve tehát könnyebb lehet a megismerés az idő múlása ellenére is. A felismerhetőséget segíti, hogy Iván László szerint minél inkább idősödik az ember, annál jobban felerősödnek az ifjúkori vonások.

A periférikus jellegek viszont zavarba ejthetik a szemlélőt: a haj, bajusz, szakáll, nagyon fontosak a felületes azonosításban - magyarázta Bereczkei Tamás, a pécsi tudományegyetem tanára, aki annak az Evolúciús és kognitív pszichológiai programnak a vezetője, amely többek között arcfelismeréssel is foglalkozik. A MyHeritage programmal való kísérletezgetés során is kiderült: egy-egy szemüveg, sapka megzavarhatja az arcfelismerőt.

Bereczkei Tamás szerint az arc felismerése annál könnyebb, minél jobban különbözik az adott arc az átlagtól, attól a prototípustól, amit még csecsemőkorban hoz létre az agy. A feltűnően nagy orr, karakteres áll tulajdonosának nem igazán kell attól tartania, hogy megkérdőjeleznék önazonosságát. Abban, hogy ki mennyire könnyen vagy nehezen tud arcokat azonosítani, nagy egyéni változatosság figyelhető meg a kognitív pszichológus szerint. Az arcfelismerésben a látókéreg bizonyos sejtcsoportjai vesznek részt. Ha ezek megsérülnek - például agyvérzés következtében - előfordulhat, hogy a beteg saját rokonait sem lesz képes többé megismerni. Az arcfelismerés képesség fejleszthető, általában ügyesebbnek bizonyulnak benne azok, akik intenzív társas hálóban élnek, ugyanakkor csodák nincsenek, a fejlesztésnek genetikailag szabott korlátai vannak - mondta el Bereczkei.