Az SZDSZ-es miniszterek nagy pillanatai

Vágólapra másolva!
Iraki hadszíntérre hurcolt rózsaszín retikül, laza hangulatban elhangzó picsázás, sajtóeseményként beharagozott metrózás - ehhez hasonló momentumokkal lehetnek szegényebbek májustól a kormány munkájáról szóló beszámolók. Az SZDSZ-es kormánytagok otthagyták a kabinetet.
Vágólapra másolva!

Horváth Ágnes, Kincses Gyula

Az SZDSZ az után döntött a koalíció felbontásáról, hogy a kormányfő március 29-én bejelentette: kezdeményezi Horváth Ágnes egészségügyi miniszter menesztését. Horváth, akit 2007 áprilisában neveztek ki a tárca élére volt a kormány legtöbbet támadott és legnépszerűtlenebb minisztere. Mindez nem is annyira a szakmai megítélésének, inkább konfrontatív személyiségének, valamint az egészségügyi reform népszerűtlen intézkedésinek - vizitdíj, a kórházi várólisták - volt köszönhető. Horváthra a megszokottnál is jobban fókuszálódott a figyelem: így került a hírek középpontjába, hogy kormánypénzen a férjét is magával vitte Irakba, ahol ráadásul rózsaszín táskával próbált elvegyülni.

A Horváth nevével összefonódó átalakításoknak - amelyeket elődje, Molnár Lajos kezdett meg - március 9-i népszavazás vetett véget. Egyrészt eltörölték a vizitdíjat, valamint az MSZP visszatáncolt az egészségbiztosítási törvénytől. A miniszter ennek ellenére még a felmondási ideje alatt is aktívan tevékenykedett, amelyet a szocialisták zokon vettek. Keddi utolsó sajtótájékoztatóján Horváth minisztersége legfontosabb lépéseinek azt mondta, hogy a rendszerváltás óta először zárt többlettel a tb-kassza, egyre többen fizetnek járulékot, valamint megjelentek a patikán kívül gyógyszerek is. Egy éves minisztersége alatt Horváth két államtitkárt is elfogyasztott: Kovács Attilát októbertől Kincses Gyula, az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet főigazgatója váltotta.

Fodor Gábor, Kovács Kálmán

Az SZDSZ tavalyi elnökválasztásán - amelyet a számos szabálytalanság miatt június 7-én ismétlenek meg - Kóka Jánossal szemben alulmaradt Fodor Gábor tavaly májusban fájdalomdíjként kapta meg a környezetvédelmi tárcát. A párt belső ellenzékének vezére így négy év után váltotta a minisztérium élén Persányi Miklóst. Fodor áprilisi bizottsági meghallgatásán programjának legfontosabb részének az éghajlatváltozás elleni küzdelmet nevezte. A klímaváltozás elleni harc Fodor kinevezésével itthon is megjelent a közbeszédben. A gyakorlatban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elfogadása mellett - amelynek a kidolgozása még minisztersége előtt megkezdődött - ez olyan akciókban jelent meg, mint például amikor második munkanapján metróval ment a kormányülésre.

Fodor miniszterségéhez kötődik, hogy az osztrákok végre elismerték, a gyáraik okozzák a Rába habzását. Az eredményes fellépéshez hozzájárult az is, hogy az ügyben - még Fodor előtt - megszólalt Sólyom László köztársasági elnök is. Szerepe volt Fodornak abban is, hogy több év után felgyorsultak a jövő nemzedék ombudsmanjáról folytatott tárgyalok. A zöldombudsmant ugyan többszöri próbálkozásra sem sikerült megválasztani, de eredmény volt az is, hogy erről szóló törvényről konszenzusra jutottak a pártok. A korábban informatikai miniszterként tevékenykedő Kovács Kálmán államtitkárként 2006-ben igazolt át a zöld tárcához. A sajtószerepléseire nagy hangsúlyt fektető Fodor mellett Kovácsnak legfeljebb az űrkutatás biztosított önálló megszólalási lehetőséget, a területnek ugyanis ő volt a felelőse.

Forrás: [origo]

A lelépők: Horn, Horváth, Kákosy, Fodor, Magyar

Kákosy Csaba, Dióssy Gábor

"Unalmas politikus szeretnék lenni" - ezt ismételgette nyilvános szereplésein Kákosy Csaba, Kóka János korábbi kabinetfőnöke, miután kiderült, hogy az SZDSZ-elnököt váltja Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élén. Bizonytani sem neki, sem államtitkárának nem maradt sok ideje: Kákosy 5, Dióssy Gábor pedig 4 hónapot töltött el posztjában. Kákosy bizottsági meghallgatásán gazdasági növekedés élénkítését, a digitális szakadék betemetését, valamint a MÁV reformját nevezte legfontosabb feladatának. A miniszternek már januárban a fejét követelte az ellenzék, a Fidesz szerint ugyanis őt terhelte a felelősség, mert az év első munkanapján, kis híján összeomlott a budapesti elővárosi közlekedés. Kákosy minisztersége alatt történt meg a MÁV Cargo lobbibotrány gyanújába keveredett privatizációja is.

Horn Gábor

Valószínűleg a legnehezebben számon kérhető pozíciója Horn Gábornak volt. Az SZDSZ ügyvivője 2002 óta a Miniszterelnöki Hivatalban a koalíciós egyezetésekért felelős politikai államtitkári cím birtokosa. Hornnak főként az egészségbiztosítási reform koncepciójának tető alá hozása adhatott többletmunkát. A koalíciós pártok közötti tárgyalások kétszer is holtpontra jutottak, ennek nyomán az SZDSZ már tavaly májusában felvetette, hogy kilépne a koalícióból. Több szocialista politikus pedig a március 9-i népszavazás után a lemondását követelte, amiért a választás éjszakáján kemény szavakkal értékelte a kormányfő beszédét. Horn többek között azt mondta Gyurcsányra utalva: "Feri, azt mondták, hogy menj a picsába." A politikus másnap elnézést kért.

Magyar Bálint

2006-ban az MSZP-s Hiller István váltotta az oktatási tárca élén Magyar Bálintot. Az SZDSZ egykori elnöke államtitkári minőségben a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő, az uniós pénzek elosztását koordináló Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagja lett. Magyar a testületen belül a humán területért - oktatás, egészségügy, foglakoztatás - felelt. Többek között Magyar egyetemprivatizációs javaslata utalt arra, hogy az SZDSZ-es államtitkár másképp képzeli el az oktatási reformot, mint az MSZP-s vezetésű minisztérium. Magyar vitákat kiváltó javaslata azt tartalmazta, hogy az egyetemek nonprofit szervezetté vagy közhasznú társasággá alakuljanak át, illetve hogy magántőkét is bevonhassanak az oktatásba. Ugyancsak a politikus nevével fonódott össze a miniszterelnök azon bejelentése, hogy a kormány fordítson 40 milliárd forintot iskola digitális táblák beszerzésére.