Vándorpostásoktól tartanak a kistelepülések

Mindössze két órán át nyitva tartó vándorposták, nagy láncok által működtetett hivatalok - ezektől tartanak azok az önkormányzatok és postások, akik szerint a Magyar Posta irreálisan alacsony díjazást kínál a vállalkozásba kiszervezett posták üzemeltetőinek. A tiltakozó postások vasárnap Nyíregyházán gyűltek össze, hétfőn pedig egy fideszes képviselő interpellálja a pénzügyminisztert a parlamentben. A Magyar Posta szerint a program jó, mert a " nemzeti kistőkére" épít.

Ellehetetlenülhet a postai szolgáltatás a kistelepüléseken, ha a Magyar Posta Zrt. fenntartja azt az ajánlatát, amelynek értelmében a jelenleginél 42-48 százalékkal kevesebb díjazást adna a kiszervezett postákat üzemeltető partnereknek - állítják azok a postások, akik petícióval fordultak a posta vezetőihez, illetve Tilki Attila fideszes országgyűlési képviselő, aki interpellációt nyújtott be Veres János pénzügyminiszterhez, amely várhatóan hétfőn délután hangzik el a parlamentben.

A Magyar Posta 1994 óta köt szerződéseket, főleg kistelepülések postáinak hajdani alkalmazottaival, akik átveszik a helyi hivatal üzemeltetését. Ezt a folyamatot gyorsította fel tavaly ősszel, amikor négy megye (Komárom, Heves, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg) háromszáz kistelepülésének postahivatalát hirdette meg vállalkozóknak vagy az önkormányzatoknak. Hosszú távon 1100 hivatalt szeretnének kiszervezni.

Az első körben meghirdetett postahelyek pályázatai már a harmadik fordulónál tartanak. A pályázók csak ebben a fordulóban kaptak teljesítményadatokat, illetve ekkor közölték velük, milyen díjakra számíthatnak, ha ők nyerik el a működtetés jogát. Eredményhirdetés május 9-én várható, időközben pedig már újabb négy megye (Somogy, Heves, Csongrád, Baranya) közel kétszáz postáját és Budapest 9, bevásárlóközpontokban lévő postahelyét hirdették meg.

A program ellen tiltakozók azt kifogásolják, hogy a Magyar Posta olyan alacsony díjakat ajánl a leendő postamestereknek, amelyből szerintük egyetlen, szakképzett alkalmazott bérét és járulékait sem lehet kifizetni. Az [origo]-nak több, a futó pályázat miatt neve elhallgatását kérő postamester is azt mondta, az alacsony díjak miatt száz meghirdetett posta közül csak 6-7-re lesz jelentkező, de ők is hamarosan tönkremennek. Ráadásul azok, akik eddig nem postapartnerek, hanem alkalmazottak voltak, máris költségekbe verték magukat, hiszen ki kellett váltaniuk a vállalkozói engedélyt, vagy gazdasági társaságot kellett alapítaniuk.

Az [origo]-nak nyilatkozó postások azt feltételezik, hogy az eredménytelen pályázat után a Magyar Posta egy nagyobb lánc kezébe adhatja a postai szolgáltatást (például a Szabolcsban meghirdetett 120 postát). Az önkormányzatok pedig attól tartanak, hogy a több postát is üzemeltető hálózatok szó szerint értelmezik a törvényt, és napi két órára korlátozzák a szolgáltatást. A kétezer főnél kevesebb lakosú településeken a posta két órát köteles nyitva tartani, tehát megeshet, hogy ugyanaz a postás reggel kinyit az egyik településen, két óra múlva átmegy egy másik faluba, majd ismét két óra múlva a harmadikba.

Az elégedetlen postások közül mintegy 160-an vasárnap Nyíregyházán gyűltek össze, ahol petíciót fogalmaztak meg, illetve felkérték Tilki Zoltánt és Seszták Oszkárt, a megyei közgyűlés elnökét, hogy képviseljék őket. Azt követelik, hogy a Magyar Posta ismerje el a költségeiket, és ajánljon tisztességes díjazást a szolgáltatásért. A találkozóra meghívták Szabó Pált, a cég vezérigazgatóját is, de ő válaszlevelében elhárította a megkeresést. Azt írta, sem ő, sem illetékes munkatársai nem vehetnek részt a rendezvényen, mert az sértené a versenysemlegesség elvét.

Szabó szerint a Magyar Postának nem lehet olyan szándéka, hogy bezárja a kistelepülések postahivatalait, de azok veszteségesen működnek, a cégnek pedig az a feladata, hogy csökkentse a veszteségeit. A posták működtetésére hosszú távra keresnek partnert, de a szerződések értelmében a vállalkozók bármikor visszaadhatják a hivatalokat a Magyar Postának - írta a vezérigazgató, aki úgy méltatta a programot, mint "a rendszerváltás óta gyakorlatilag az első kezdeményezés, ami a nemzeti kistőkére, hazai lakosokra alapozva próbál meg gyakorlatilag nemzeti üzletet építeni".

"A postai szolgáltatás mindenki számára rendelkezésre áll majd, úgy, hogy az megfelel a piacgazdaság követelményeinek is"- válaszolta Tilki Attila interpellációjára Veres János. A pénzügyminiszter szerint a díjak megállapításánál nagyobb hangsúlyt kaptak a teljesítményarányos elemek a fix, úgynevezett rendelkezésre állási díjjal szemben.

Veres azt mondta, lehet, hogy önmagában a postai szolgáltatás nem kifizetődő, de szerinte a rendszer arra épül, hogy a vállalkozók valamilyen más tevékenységet is végeznek, például boltot üzemeltetnek. A képviselő nem fogadta el a miniszteri választ, de az Országgyűlés 185 szavazattal 137 ellenében igen.