Nagyvonalú törvénynek köszönheti bérlakását Batiz

Bár a kerületi szabályok szerint szociális alapon aligha kaphatott volna bérlakást Batiz András volt kormányszóvivő, a lakástörvény ezt lehetővé tette számára: mivel cserélte lakását, ezért a kerület szerint nem nézték, rászoruló-e. Egy független szakjogász vizsgálja, pontosan hogyan szerezhetett meg Batiz szociális alapon egy Andrássy úti bérlakást.

Egy független jogi szakértőt bízott meg a terézvárosi önkormányzat azzal, hogy vizsgálja meg Batiz András volt kormányszóvivő, tévés műsorvezető szociális bérlakáshoz jutását - tudta meg az [origo] Szilágyi Erikától, a VI. kerület szóvivőjétől. A szakjogász már meg is kapta a megbízást, amint befejezte munkáját, nyilvánosságra hozzuk az általa készített szakvéleményt - tette hozzá. Pár napja jelentették be, hogy nemcsak Batiz lakásbérletét, hanem minden önkormányzati bérlemény szerződését felülvizsgálják. Szilágyi Erika pénteken arról is beszámolt: az önkormányzat munkatársai már elkezdték kidolgozni a vizsgálat pontos feltételeit, hiszen 1200 terézvárosi lakásról van szó.

Maximum 71 ezer havi jövedelem

A VI. kerületi önkormányzat is rendeletben szabályozza, kik juthatnak szociális bérlakásokhoz. A jelenleg alkalmazott jogszabály szerint ennek egyik feltétele, hogy a bérlőnek, házastársának, de még más közeli hozzátartozójának sincs saját vagy bérelt lakása, ahová beköltözhetne. Az is előírás, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 2,5-szerese, vagyis 71 250 forint lehet. Ráadásul a rendelet szerint egyáltalán nem kaphat szociális alapon lakást olyan bérlő, akinek - családtagjainak vagyonával együtt - valamivel több mint 7 millió forintot érő bármilyen vagyona van.

A rendelkezések azt is szigorúan megszabják, hogy mekkora lakást kaphat a bérlő. Ezek szerint, ha a lakásszerzés idején még egyedülálló Batiz nem lakáscserével, hanem nyílt pályázás útján akart volna szociális alapon fedélhez jutni, legfeljebb egy, vagy egy és félszobás ingatlant biztosíthattak volna neki. Az önkormányzati lakások bérleti díját Terézváros külön rendeletben szabályozza, e szerint a bérlő szociális helyzete alapján juttatott lakásért négyzetméterenként 237 forintot kell fizetni, ha az komfortos, 296 forintot pedig akkor, ha összkomfortos lakásról van szó. Ettől persze lefelé és felfelé is lehetnek eltérések, de alapesetben egy száz négyzetméteres Andrássy úti ingatlan sem kerül többe havi 29 600 forintnál.

Nem számított, mennyit keres

"Mivel Batiz András lakáscserével jutott az Andrássy úti ingatlanhoz 2001-ben, a vonatkozó törvény értelmében a bérleti szerződését nem lehetett hátrányosabb feltételekkel megállapítani az elődjénél, akivel elcserélte a bérleti jogot" - mondta az [origo]-nak Bodó Krisztina, a tulajdonosi főosztály vezetője. A lakáscseréhez kell a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása, azonban az akkor hatályos törvény kimondta, hogy - ha nincs ok ennek megtagadására - nem kell, és nem is lehet vizsgálni azt, hogy megfelel-e a szociális bérlet követelményeinek - magyarázta a főosztályvezető.

Így - az akkor még az RTL tévécsatornánál dolgozó - Batiznak nem kellett nyilatkoznia jövedelmi viszonyairól, szociális rászorultságáról, és nem számított az sem, hogy a bérlakások szobaszámára irányadó melléklet szerint jogosult-e ekkora lakásra. Annak ellenére sem, hogy Batiz nem egy másik szociális bérlakás, hanem egy VII. kerületi magántulajdonú lakás bérletét cserélte el a terézvárosi lakás bérleti jogára - erősített meg Bodó Krisztina. Tehát Batiz az akkori jogszabályok adta lehetőséggel élt, az önkormányzat pedig rábólintott.

Valószínűleg a jogi kiskaput érzékelve módosították 2006-ben úgy a lakástörvényt, hogy a lakáscseréknél az új bérlő lakbérének megállapításánál nem számít, milyen kategóriába tartozott az elődje, újra megvizsgálják, hátha más besorolásba esik. Szilágyi Erika sajtószóvivő megjegyezte, hogy ugyanabban a házban, ahol Batiz bérlakása van, egy korábban szociális bérletű lakásért szomszédja már piaci alapú lakbért fizet, a közben megváltozott szabályoknak megfelelően.

Kijelölték eladásra Batiz lakását

Azt a házat, amelyben Batiz bérlakása van, 2006 decemberében az önkormányzat kijelölte értékesítésre, azonban mivel műemlék épület, ehhez kellett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jóváhagyása. A hivatal viszont két feltételt szabott: az eredeti magastető visszaépítését, és az összes közmű rendszerének cseréjét. Ez annyira sokba kerül, hogy sem a lakók, sem az önkormányzat nem tudta vállalni, így megpróbáltunk vállalkozót bevonni, de nem sok sikerrel, mert a lakók előírt arányú többsége nem támogatta - mondta Balog Gábor, a körzet önkormányzati képviselője, aki szerint Batiz is részt vett az erről tartott lakógyűléseken.

Ennek ellenére az önkormányzat vállalta, hogy egy gyakorlatilag előszerződésnek tekinthető megállapodással már most garantálja a lakóknak a lehetőséget, hogy - a jogszabályok szerint, a piaci érték töredékéért - megvásárolhassák az ingatlanokat. Balog Gábor szerint ez már májusban megtörténhet. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel Batiz András lakásbérletét külön is vizsgálják, vele egyelőre biztosan nem kötnének szerződést az ingatlanról. Ha viszont a jogi szakértő megerősíti, hogy a lakásbérlése megfelel az akkor hatályos jogszabályoknak, nem lesz akadálya, hogy az Andrássy úti bérlakás tulajdonosa legyen.

Batiz a múlt héten levélben reagált az [origo]-nak a lakásával kapcsolatos hírre. Mint akkor írta, a bérleti összeg 2001, a lakáscsere időpontja óta folyamatosan emelkedett, ma járulékos költségekkel együtt negyvenezer forintot fizet. "A szerződés egyszerű bérleti szerződés, a csere a bérbeadó - azaz az önkormányzat - beleegyezésével történt" - közölte. Batiz levele szerint az önkormányzatnak egyelőre nincs pénze az épület felújítására, beruházó sincs, ezért meg sem lehet venni a lakást. Emlékeztetett arra, hogy a szerződés megkötésének idején fideszes vezetése volt Terézvárosnak, és a bérlésre a lehetőség "minden magyar állampolgár előtt nyitva állt".