Perek indulnak a szülésre kényszerített nő ügyében

A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé kerülhet annak a nőnek az ügye, aki el akarta vetetni a gyerekét, de a bíróság nem engedélyezte, hogy a műtét idejére félbeszakítsa épp folyamatban lévő büntetését. A bíró azzal érvelt, hogy erkölcsileg elítélendő tett a terhesség megszakítása. A bíró ellen fegyelmi eljárás indulhat, amely akár az elmozdításával is végződhet.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságához fordult annak a nőnek az ügyében, akinek a bíróság nem engedélyezte büntetése félbeszakítását egy terhességmegszakító műtét idejére. Az esetről csütörtökön számolt be közleményben Szabó Máté ombudsman, akihez a nő panasszal fordult.

A Gödöllői Városi Bíróság bírója azzal utasította el a tiltott kéjelgés miatt 30 nap elzárásra ítélt nő kérését, hogy nem nyújtanak segítséget "olyan - egyébként törvényben, bizonyos körben meghatározott és engedélyezett - deviáns magatartás végrehajtásához, mely a magzati élet kioltásához vezet, s az általános erkölcsi felfogás szerint elítélendő".

A törvények szerint mindenkinek joga van megszakíttatni terhességét súlyos válsághelyzet esetén, de csak a 12. hétig. A nő, akinek nincs otthona, de már van egy kiskorú gyereke, a 10. hétben járt az elutasító végzés idején, így az elzárás miatt nem volt lehetősége elvégeztetni a műtétet. A gyerek hamarosan megszületik.

Dénes Balázs, a TASZ elnöke szerint ha Strasbourgban igazat adnak a nőnek, több ezer eurós kártérítést kaphat. Személyiségi jogok megsértése miatt polgári pereket indít az ügyben a Magyar Helsinki Bizottság is. Beperelik a Pálhalmai Büntetés-végrehajtási Intézetet, ahol a nőt fogva tartották, és a Gödöllői Városi Bíróságot jogilag képviselő Pest Megyei Bíróságot is. A Helsinki Bizottság ügyvédje, Győző Gábor elmondta: álláspontjuk szerint a nő önrendelkezési joga súlyosan sérült, a bírói ítélet indoklásának stílusa pedig emberi méltóságát sértette. A peres eljárásokban - melyeket most készítenek elő - nem vagyoni kártérítést fognak kérni.

Fegyelmi eljárás indulhat a bíró ellen

A bírót eddig nem vonták felelősségre, jelenleg is ítélkezik - közölte Miszori László, a Pest Megyei Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője. (Sem a bíró, sem a Gödöllői Városi Bíróság nem nyilatkozik az ügyben, az elnökhelyettes, Fazekas Ágnes sajtószabályzatukra hivatkozva irányított a Pest Megyei Bírósághoz. "Aki ilyen döntést hoz, méltatlan a bírói hivatásra" - mondta Dénes Balázs, a TASZ elnöke, aki döbbenetesnek nevezte a bíró érvelését, szerinte ilyesmire még nem volt példa Magyarországon. Miszori szerint is elfogadhatlan volt az ombudsman által idézett, erkölcsi értékítéletre hivatkozó bírói megnyilatkozás.

A megyei bíróság elnöke jogosult dönteni arról, induljon-e fegyelmi eljárás a bíró ellen. Ha indul ilyen eljárás, a fegyelmi testület figyelmeztetheti, megfeddheti, de végső soron el is mozdíthatja bírói hivatásából a férfit. Ha úgy ítéli meg az elnök, hogy fegyelmi eljárásra nincs szükség, akkor szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést adhatnak a bírónak, ennek az lenne a következménye, hogy fél éven belül nem kaphatna jutalmat.

Az ügyben vizsgálódó ombudsman hatásköre nem terjed ki a bíróságokra, a Gödöllői Városi Bíróság döntését nem bírálhatta el, de Szabó Máté is azt sürgette: a bírói szervezeten belül vizsgálják felül a történteket. Miszori László szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács biztosan vizsgálatot fog indítani, mert az ombudsmannal kötöttek korábban egy megállapást arról, hogy az országgyűlési biztos jelentései nyomán vizsgálódnak.

A Pest Megyei Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője szerint a bíró döntését nem csak az ombudsman által is idézett erkölcsi értékítélettel indokolta, hanem azzal is: a nő már az elfogása előtt is tudta, hogy terhes, korábban is elvégeztethette volna a műtétet, ezért a bíró azt feltételezte, hogy az elzárás félbeszakításával a büntetés letöltése alól próbált kibújni. Miszori úgy tudja: az orvosi dokumentumokból nem derült ki az sem, hány hetes terhességről van szó.

Miszori szerint a bírónak nem volt lehetősége arra, hogy az elzárás félbeszakítása nélkül, a büntetés-végrehajtás tököli kórházába küldje a műtétre a nőt. A fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló jogszabályban ez áll: "Művi terhességmegszakítás a terhesség betöltött 12. hetéig a Központi Kórházban végezhető el".

Egy későbbi igazságügyi- és belügyminisztériumi közös rendelet viszont kimondja, hogy az elzárásra ítéltek esetében a jogszabály bizonyos passzusai nem alkalmazhatók, s ide tartozik a fent idézett előírás is. Az elzárásra ítéltek szabálysértésért és nem köztörvényes bűncselekményért ülnek, rájuk a szabálysértési kódex vonatkozik, amiben az szerepel: "ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges, az elzárás végrehajtását félbe kell szakítani". Erre a mondatra hivatkozva vonta vissza a későbbi rendelet a terhességmegszakítást kérő fogvatartottak tököli kórházba irányítását az elzártak esetében.

A Magyar Helsinki Bizottság azért fogja beperelni a Pálhalmai Büntetés-végrehajtási Intézetet is, mert álláspontjuk szerint az intézmény is közbeavatkozhatott volna, s saját hatáskörében intézkedhetett volna még a bírói döntés előtt.

Alkotmányt sért a fellebbezési lehetőség hiánya

Szabó Máté közleményében azt írta, a nő nem fellebbezhetett a bírói végzés ellen. "A bíróság súlyos alkotmányos visszásságot követett el" - mondta az ombudsman az [origo]-nak. A szabálysértési kódex nem ad lehetőséget jogorvoslatra ilyen helyzetben, ez pedig sérti az alkotmányosságot, hiszen a jogorvoslathoz való jog alapvető - figyelmeztett az országgyűlési biztos. Szabó Máté szerint ugyanakkor a hiány mögött feltehetően nem rossz szándék áll, inkább az a valószínű, hogy a jogalkotók nem gondoltak arra, hogy előfordulhat: a bíróság indokolt esetben ne engedélyezné az elzárás megszakítását vagy elhalasztását.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter az ügy kapcsán megállapította: ellentmond az alkotmánynak, hogy a szabálysértési kódexben az ilyen elzárási ügyeknél nincs biztosítva a fellebbezés lehetősége, ezért a törvény legközelebbi módosításakor ezen változtatni kell.

"Nem tudhatjuk, hány ilyen eset van"

Mikor az elzárásban tartott nő panaszt tett, azzal magyarázta döntését, hogy az ő sorsán ugyan már nem változtat az ombudsman vizsgálata, de másokon még segíthet - mondta el az országgyűlési biztos, aki példamutatónak tartja ezt az érvelést.

Viszonylag gyakori Magyarországon, hogy a jogorvoslati jog gyakorlásával kapcsolatban problémák merülnek fel. Az ombudsman abortusz nem engedélyezésével kapcsolatban nem tud hasonló magyar esetről, de szerinte európai kitekintésben előfordul néha, hogy megkísérlik csorbítani az önrendelkezési jogot. "Nem tudhatjuk, hány ilyen eset van, hiszen pont a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők - prostituáltak, hajléktalanok - nem rendelkeznek jó jogérvenyesítő képességgel" - jegyezte meg Szabó Máté.