A titkosszolgálattól félti Kósa a politikusokat

Súlyosan sérti Magyarország demokratikus berendezkedését egy kormányhatározat, ami a titkosszolgálati védelemmel foglalkozik - állítja Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, aki szerint a politikai elit lehallgatására készül a kormány. A határozat titkos volt, Szilvásy György titokminiszter azonban ezt feloldotta.

A kormány arra készül fel, hogy lehallgattassa a politikai elitet - állítja egy kormányhatározattal kapcsolatban Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke. A politikus ezért interpellálja a parlamentben Szilvásy György titkosszolgálatokért felelős minisztert. A kérdéses határozat péntekig titkos volt, még az országgyűlés is csak zárt ajtók mögött tárgyalhatott volna róla. Szilvásy azóta feloldotta a titkosítást, hogy Kósa állításait megcáfolja.

Kósa Lajos interpellációjának címe elérhető az Országgyűlés honlapján: "A kormány 3011/2008-as, titkosszolgálati titkot képező határozatáról, amely lehetővé teszi lényegében a teljes magyar politikai elit titkosszolgálati eszközökkel történő jogellenes megfigyelését, a róluk gyűjtött információk politikai célzatú felhasználását, avagy útban a kisebbségi kormányzás felé". Kósa az MTI-nek azt nyilatkozta, a határozat Magyarország demokratikus berendezkedését súlyosan sértő, törvénysértő tevékenységbe akarja belekényszeríteni a titkosszolgálatokat, amit a kormánytól származó dokumentumokkal tud alátámasztani.

Szilvásy György szerint "ez a képtelen vádaskodás a Fidesz propagandakampányának új szakaszát jelenti". A miniszter ezért pénteken feloldotta a titkosítást. Ezt azzal indokolta, hogy megmutathassa: Kósa Lajos felvetésének nincs igazságalapja.

A miniszter az [origo]-val levélben közölte: visszautasítják a feltételezést, hogy a kormány bármilyen célból le akarná hallgatni az önkormányzatokat, és rajtuk keresztül a politikai elit bármely tagját. Kósa ugyanis interpellációjában azt írta, hogy a kormány azért vonta nemzetbiztonsági ellenőrzés alá az önkormányzatokat, hogy a megszerzett információkkal politikusokat zsarolhassanak, és így készüljenek fel a kisebbségi kormányzásra - olvasható Szilvásy levelében.

Szilvásy azt is közölte, a törvények szerint ha egy országgyűlési képviselőt érintő információgyűjtésbe kezdene a titkosszolgálat, arról azonnal tájékoztatnia kell a parlament nemzetbiztonsági bizottságát.

Az [origo] megkérdezte azt is, pontosan mi szerepel a kérdéses kormányhatározatban. Az új döntés alapja egy 1998-as jogszabály, amely meghatározta, milyen intézményeknek és létesítményeknek jár nemzetbiztonsági védelem. Ezek a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, a rendvédelmi szervek, a többségi állami és önkormányzati tulajdonú társaságok, bankok és mások. Ezek mellett a fővárosi és megyei önkormányzatok is ide tartpztak, de utóbb kivették őket a jogszabályból. Az idén márciusi kormányhatározat pedig visszahelyezte őket a nemzetbiztonsági védelem alá, mert támadásoknak, visszaéléseknek lehetnek kitéve az uniós források felhasználása miatt - közölte a miniszter.

Kósa Lajost egyelőre nem sikerült elérnünk a kormányhatározattal kapcsolatban.