Nem fér a bőrébe Horváth Ágnes

Vágólapra másolva!
Bár már csak két hét van hátra Horváth Ágnes miniszterségéből, tevékenysége továbbra is feszültséget okoz a koalíciós pártok között. Az MSZP szerint Horváth egyeztetés nélkül rukkol elő újabb és újabb ötlekkel, miközben már megkérték, hogy ne tegye ezt. Még SZDSZ-es politikusok is elismerik, hogy a hiperaktív miniszter a felmondási idejében sem képes nyugton ülni.
Vágólapra másolva!

Az SZDSZ az után döntött a koalíció felbontásáról, hogy a kormányfő bejelentette: kezdeményezi Horváth Ágnes egészségügyi miniszter menesztését. Bár az SZDSZ tagadta, hogy a miniszter személye vezetett volna szakításhoz, Horváth tevékenysége továbbra is konfliktust okoz a koalíciós pártok között. A szocialisták és a szabad demokraták ugyanis eltérően ítélik meg azokat a javaslatokat, amelyekkel az utóbbi hetekben rukkolt elő a felmondási idejét töltő miniszter.

"Nem elegáns, amit csinál, megkértek rá, hogy ne hozzon hosszú távú döntéseket" - mondta az [origo]-nak Schvarcz Tibor, az MSZP egészségügyi kérdésekkel foglalkozó politikusa. Schvarcz arra utalt, hogy a kormányszóvivő április 2-án jelentette be: a kormányfő arra kérte a szabad demokrata minisztereket, hogy a következő egy hónapban már ne hozzanak olyan döntéseket, amelyeknek hosszú távú következményei vannak. A szocialista politikus szerint Horváth ezt nem tartja be, rendre előáll olyan javaslatokkal, amelyekről előzetesen nem egyeztet az MSZP-vel. "Nem fogjuk megszavazni ezeket" - tette hozzá a politikus.

Nem túlmozgásos

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint szó sincs arról, hogy a miniszter túlmozgásos lenne, csak olyan javaslatokat nyújt be, amelyeket a koalíció már korábban támogatott. "Horváth Ágnes teszi a dolgát, ezekben a kérdésekben az MSZP az, amely nem támogatja a kormányt" - fogalmazott Horn. Az ügyvivő szerint az SZDSZ arra kérte a minisztereit, hogy április 30-ig - amikor a párt a tervek szerint kilép a koalícióból - vigyék az ügyeket. Horn szerint ezt teszi Horváth.

A miniszter már a koalíció felrúgása utáni sajtótájékoztatóján is jelezte: április 30-áig keményen szeretne dolgozni. Három nappal később került fel a szaktárca honlapjára az a tervezet, amely több egészségügyi törvény módosítását javasolta.

Ez többek között felvetette annak - az 1998-ben bevezetett, majd a vizitdíj miatt 2007. február 15-én eltörölt - kétezer forintos részleges térítési díjnak az ismételt bevezetését, amelyet akkor kéne fizetni a betegnek, ha beutaló nélkül akar igénybe venni olyan szakellátást, amihez kéne a beutaló. Az MSZP-frakció elutasította a javaslatot. Az egészségügyi tárca azzal érvelt, hogy a vizitdíj eltörléséről szóló jogszabályt addig módosítgatták, míg végül az elfogadott szabályok szerint a beutaló nélküli betegeknek ki kell fizetniük a beutalóköteles ellátás teljes költségét, amit egyik párt sem akar.

A miniszter ötletekkel állt elő azzal kapcsolatban is, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) - amely korábban a vizitdíj eltörlése mellett kampányolt - a díj eltörlése után kompenzációt követelt. A tárca azt javasolta, hogy szétosztaná a háziorvosok között azt a pénzt, amit a gyerekorvosok kaptak a vizitdíj helyett, a gyerekorvosok ugyanis nem szedhettek vizitdíjat. Valamint bevezetnének egy teljesítményfinanszírozási rendszert, ez azt jelentené, hogy az a háziorvos kapna több pénzt, aki igazolni tudja, hogy a betegeit elküldte szűrővizsgálatra. A kamara szerint ez azonban csak a fele lenne az általuk követelt pénznek. A MOK ezért bejelentette: ha április 30-ig nem kezdődnek érdemi tárgyalások, a háziorvosok felbontják a szerződésüket az egészségbiztosítóval.

Megelégelte Gyurcsány

A kormányfő április közepén megnyirbálta Horváth hatáskörét: jogilag nem korlátozta ugyan a miniszter tevékenységét, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) elnökét, Székely Tamást bízta meg azzal, hogy tárgyaljon a háziorvosokkal. Schvarcz Tibor szerint a kormányfő döntése mögött az áll, hogy Gyurcsány megelégelte a miniszter akcióit.

SZDSZ-es forrásunk szerint viszont a kormányfő úgy gondolta, hogy Horváth konfrontatív hozzáállása helyett eredményesebb lehet a kompromisszumkészebb OEP-vezér helyzetbe hozása. A hatáskör szűkítése ellenére Horváth megkerülhetetlen a kérdésben: egy parlamenti határozat szerint ugyanis a tárcának április 30-ig kell javaslatot készítenie az egészségügyi alapellátásban dolgozók finanszírozásának átalakításáról. Ennek pedig része a kieső vizitdíj kompenzációja is.

Az utolsó hetekben bejelentett lépések mögött inkább a tárca, nem pedig az SZDSZ áll. Erre utal, hogy több név nélkül nyilatkozó SZDSZ-politikus is azt mondta: Horváth Ágnes még a felmondási idejében se képes arra, hogy hátradőljön és ne csináljon semmit. Ráadásul Kóka János pártelnök az [origo]-nak adott interjúban azt mondta: az ország szempontjából az egészségügyi reform helyett inkább a gazdaságpolitikai fordulatot tartja fontosabbnak. Ennek ellenére a héten az SZDSZ-frakció tagjai - köztük Kóka és több a pártelnököt támogató képviselő - egészségügyi törvénytervezet nyújtottak be az Országgyűlésnek.

Ez többek között a magánszolgáltatókat is bevonná az OEP-finanszírozásba. A javaslat értelmében, ha a beteg magánkórházban venne igénybe egy szolgáltatást, akkor az OEP a magánkórháznak kifizetné annak a pénznek a 70 százalékát, amit a közfinanszírozott kórháznak fizet. Ezzel növekedne a beteg választási lehetősége, ráadásul a minisztérium szerint nem jelentene többletköltséget az állam számára. Azzal viszont szigort vinne a rendszerbe a javaslat, hogy a betegnek ki kellene fizetnie az ellátás költségének 30 százalékát, ha nem azt az orvost választja, akit a kórház kijelöl a számára. Az SZDSZ a javaslatokkal azért állt elő, mert az MSZP az elfogadott pénztártörvény visszavonását tervezi, amely viszont rendezte ezeket a kérdéseket.