Életmentő műtét ellen nincs joga tiltakozni a szülőnek

Hamarosan változik a kötelező védőoltásokra vonatkozó jogszabály. Ha az oltás veszélybe sodorhatja a gyerek egészségét, akkor szülei jogorvoslatot kérhetnek, ha akaratuk ellenére kényszerítenék őket az oltás beadatására. A vallási, világnézeti ellenérzése azonban sem az oltás, sem más orvosi beavatkozás esetében nem elég. A makacs szülőket általában meg lehet győzni, de a szülők és orvosok közti párbeszéd Amerikában és Nyugat-Európában jól működő terei még hiányoznak Magyarországról, ahol a többség az atyáskodó szemlélettől vár javulást.

Decemberben egy kétéves kislány fürdetés közben hirtelen eszméletét vesztette, a klinikai halál állapotába került. Sikerült újraéleszteni, de az élete csak néhány percen, két szolgálaton kívüli mentős gyors beavatkozásán múlott. A kislány szerencsés megmeneküléséről akkor a sajtó is beszámolt. A napokban néhány újság újra elkezdett vele foglalkozni, mert kiderült: a történtek óta többször - a legutóbbi hétvégén kétszer is - újra kellett éleszteni. A kislány szívbeteg, orvosai szerint meg kellene műteni, ám a szülei ebbe nem egyeznek bele. Az apa és az anya az alternatív gyógymódokban hisz. Műtét helyett inkább vettek egy félautomata defibrillátort, amivel otthon újra tudják éleszteni.

Azok a szülők, akik visszautasítják, hogy valamilyen orvosi beavatkozást végezzenek el a gyerekükön, legtöbbször hasonló okból döntenek. Általában meg vannak győződve arról, hogy ezzel tesznek jót a gyerekkel, fölösleges egészségügyi kockázattól védik meg.

Világnézettől függetlenül kötelező a védőoltás

Ilyen helyzet a kötelező védőoltás megtagadása is, amelynek a szabályozása hamarosan változni fog. Már hétfőn meg kellett volna hoznia az Országgyűlésnek a kötelező védőoltások megtagadásával kapcsolatos jogszabályt. Az Alkotmánybíróság kötelezte erre a parlamentet, mikor tavaly nyáron megállapította, hogy az egészségügyi törvény egyes passzusai alkotmányellenesek.

Ha egy szülő úgy dönt, hogy nem akarja a kötelező védőoltást beadatni a gyerekének, az egészségügyi hatóság határozattal akkor is elrendelheti a védőoltást. Korábban az volt a szabály, hogy ezt a határozatot azonnal végre is hajthatták, a szülő már nem tudott mit tenni. A nyári AB-határozat ezt alkotmányellenesnek minősítette, és a szabályt hatályon kívül helyezték.

Viszont az továbbra is hiányzik az egészségügyi törvényből, hogy milyen jogorvoslati lehetőségei lehetnek ilyenkor a szülőnek. Ezt a mulasztást kellett volna március 31-ig pótolnia a parlamentnek: az új törvényben már benne lesz. Az egészségügyi minisztérium sajtóosztálya szerint szerdán már szerepelt a téma a kormányülés napirendjén, a Kormányszóvivői Iroda pedig azt közölte: pénteken várhatóan benyújtják a törvényjavaslatot. A késlekedést a minisztériumnál azzal indokolták, hogy a módosítást tartalmazó tervezet számos más kérdéskör is érint, ezért hosszabb ideig tartott a szakmai és társadalmi előkészítő munka.

Ha az Országgyűlés elfogadja az új szabályozást, az sem jelenti majd azt, hogy a szülők lelkiismereti, világnézeti okokból megtagadhatják az oltás beadatását. Az Alkotmánybíróság sem kérdőjelezte meg ennek a tiltásnak a helyénvalóságát. "Az államnak akár a szülőkkel szemben is védelmeznie kell a gyermekek önálló érdekeit" - írták az alkotmánybírák. Viszont a kezelőorvos átmenetileg - vagy az egészségügyi hatóság hozzájárulásával tartósan - véglegesen mentesítheti az oltás alól azt a gyereket, akinek az egészségét veszélyeztetné az oltás.

Börtönbüntetést is kiszabtak már oltásmegtagadásért

Az Alkotmánybíróság oltásmegtagadó szülők beadványára kezdett foglalkozni az üggyel. 2005-ben egy hasonló cipőben járó, vagyis a gyerekeit beoltatni nem akaró anyát két évre felfüggesztett, hat hónapos börtönbüntetésre ítélt a Csongrád Megyei Bíróság, korábban pedig egy másik ügyben pénzbüntetéssel sújtottak egy házaspárt. A börtönbüntetésre ítélt anya betegségtől féltette a gyerekét, azért nem akarta engedni az oltást. Az egyik gyereke korábban a kötelező di-per-te oltás után hetekig tartó izomgörcsöt kapott.

Volt példa arra is, hogy a gyámhatóság kérte: egy oltásmegtagadó házaspár ne nevelhesse tovább a gyerekeit, igaz, a szentesi bíróság végül elutasította a keresetet. Ha nyilvánvaló, hogy a szülők veszélyeztetik gyermekük egészségét, akkor akár büntetőjogi következményekkel is számolniuk kell kiskorú veszélyztetése miatt.

A szívbeteg kislány szüleinek sincs joga megakadályozni a műtétet, ha bebizonyosodik, hogy anélkül maradandó, súlyos egészségkárosodást szenvedne a gyerek. Az orvosnak ilyenkor kötelessége elvégezni a beavatkozást, a szülő nyilatkozatát nem kell kérni - magyarázta Somfai Balázs családjogász, aki szerint ha a szülő megpróbálja ezt megakadályozni, az orvos akár a rendőrséghez is fordulhat segítségért.

Ha például egy balesetet szenvedett gyerek életéről van szó, akkor nincs szükség a szülő beleegyezésére a műtéthez. Somfai szerint bonyolultabb a helyzet akkor, ha nem ilyen egyértelmű a közvetlen életveszély, például a gyerek orrmandulája fulladásos halált okozhat, s ki kellene venni. Ekkor az orvos a gyámhivatalhoz fordulhat, ahol segítenek meggyőzni a szülőt, de akár védelembe is vehetik a gyereket, s így kikényszeríthetik a műtétet.

Sokszor elég a gyámhivatal és a szülők beszélgetése

"Az esetek többségében még védelembe vétel sem kell, elég, ha a gyámhivatal, gyerekjóléti szolgálat elbeszélget a szülőkkel" - véli a családjogász. Szerinte az orvosok általában tisztában vannak azzal, milyen jogi lehetőségeik vannak ilyenkor, de ennek ellenére lenne még mit tenni: az orvosi alapképzés részévé kellene tenni a gyermekjog tantárgyat.

A beteg gyermekre és felnőttekre vonatkozó jogszabályok ugyanis részben különbözőek szinte a világ összes országában. A felnőttek alapvetően dönthetnek saját magukkal kapcsolatban, visszautasíthatnak bizonyos orvosi beavatkozásokat, de ha veszélyben lévő gyerekükről van szó, akkor már nem tehetik meg.

A SOTE Magatartástudományi Intézet Bioetikai Részlegének vezetője, Kovács József szerint nem jó az a szélsőség, ha az orvos dönt egyedül, hiszen a szülőnek is vannak jogai, de az sem járható úr, ha a döntést teljesen a szülőre bízzák, mert ez akár a gyerek életébe is kerülhet. A középutas megoldás az, ha a szülő lehetőséget kap a döntésre, de ha ez sértené a gyerek érdekét, közbe kell avatkozni.

Az Egyesült Államokból indult, s azóta Nyugat-Európában is elterjedt az etikai bizottságok rendszere, amelyek vitás esetekben közvetítenek a szülők és az orvosok között, segítenek egyezségre jutni. Kovács szerint az a probléma, hogy Magyarországon hiányoznak ezek a fórumok, pedig a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy hatékonyak lennének. "Magyarországon eléggé atyáskodó a szabályozás. Ez nem jó az orvosnak sem, mert egyedül kell vállalnia terhet, a beteg meg kizárva érzi magát a döntésből" - mondta az orvosi etikával foglalkozó szakember.

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének vezetőségi tagja arra figyelmeztetett: a szülőnek nincs meg a megfelelő szakmai tudása ahhoz, hogy orvosi kérdésekben döntést hozhasson a gyerekéről. Szerinte - ahogy a családon belüli erőszaknál - a jog ezekben az esetekben sem védi kellőképpen a gyereket a saját szüleitől. A szülők jogai nem állnak egyenes arányban a felelősségre vonhatóságukkal. Utólag, ha orvosi beavatkozás nélkül baja esik a gyereknek, rendszerint már nem lehet megmondani, másképp történt volna-e, ha mégis elvégzik rajta a műtétet. A gyermekorvos szerint a leggyakoribb - önnyugtató - vélemény ilyenkor az, hogy a beavatkozás sem segített volna.

A szívbeteg kislányéhoz hasonló súlyosságú esetek ritkák, az orvossal vitatkozó szülői hozzáállás a hétköznapokban inkább úgy jelenik meg, hogy a szülők bizonyos gyógyszereket visszautasítanak, és inkább természetgyógyászati készítményeket adnának helyette a gyereküknek - mondta Póta.

A gyermekorvossal húsz éves pályája alatt mindössze egyszer-kétszer fordult elő, hogy ne tudott volna megegyezni a tiltakozó szülővel. Rendszerint maga ajánl alternatív megoldást a kifogásolt gyógyszer helyett, vagy sikerül meggyőznie a beteg gyerek szüleit arról, hogy mégiscsak szükség van a készítményre.