A túlélésről szólhat a reformköntösbe bújt válság

A koalíciós szakítással végződő keménykedésben jelentős szerepet játszott, hogy saját pártján belül komoly legitimációs problémákkal küzd Gyurcsány Ferenc és Kóka János is - mondták az [origo] által megkérdezett politológusok. A kormányfő pozicióját a március 9-i népszavazási kurdarc kezdte ki, Kóka Jánosnak pedig az SZDSZ tavalyi elnökválasztásán történt csalások miatt vannak nehézségei. Az MSZP és az SZDSZ vezető politikusai viszont állítják: nem direkt készült a két pártelnök a szakításra, csak a kialakult helyzetből próbálnak minél jobban kijönni.

A koalíciós szakításban nagy szerepe volt annak, hogy Gyurcsány Ferenc és Kóka János is meggyengült saját pártjában - mondták az [origo] által megkérdezett politológusok, akik szerint mindkét pártelnök arra akarta felhasználni a keménykedést, hogy megizmosodjon a pártjában.

A szakítás valóban jól jött mind Gyurcsány Ferencnek, mind Kóka Jánosnak - állították az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó vezető szocialista és szabaddemokrata politikusok, akik megjegyezték azt is: a koalíció szakadása csak rövid távú előnyöket hoz Kókának és Gyurcsánynak, így kizárt, hogy önös érdekből lavírozták magukat ebbe az irányba.

Gyurcsány

Gyurcsánynak az MSZP-n belüli meggyengülése a népszavazási vereség után vált nyilvánvalóvá. A párt támogatottsága a Medián szerint márciusban 19 százalék volt, a Fideszt viszont a teljes lakosságon belül a megkérdezettek 47 százaléka támogatta. Tehát miközben a Fideszt a közvélemény-kutatási adatok szerint több mint kétszer annyian támogatják, mint a legnagyobb kormánypártot, addig a szocialisták birtokolják a képviselői helyek 49 százalékát, míg a Fidesznek be kell érnie a mandátumok 36 százalékával.

Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője szerint a kormányfő legitimációs problémáira utalt, hogy a népszavazás után a miniszterelnök egyre többször beszélt arról, hogy társadalmi támogatottság nélkül nem lehet végigvinni a reformokat. A kormányfő a népszavazási kudarc előtt ezt nem tartotta annyira fontosnak. A politológus szerint a kormányfő saját pozícióját próbálta erősíteni az MSZP-n belül azzal, hogy a szombati pártértekezleten nekiment a radikális reformokat támogató SZDSZ-nek, és bejelentette Horváth Ágnes egészségügyi miniszter menesztését.

A kormányfő azonban eltaktikázta magát, a koalíció felbomlására valószínűleg nem számított - mondta Szomszéd. Az [origo]-nak nyilatkozó vezető SZDSZ-es politikus szerint is arra számított Gyurcsány, hogy a megosztott szabad demokraták le fogják nyelni a békát. A koalíciós szakítás rövid távon stalibizálja a kormányfő helyzetét, hiszen egy kisebbségi kormányban a miniszterelnök elmozdítása előrehozott választással érhet fel, ami nem érdeke a gyengélkedő MSZP-nek. Ez azonban továbbra sem ad választ arra a kérdésre, hogy mi lesz 2010 után - mondta a szabad demokrata politikus, aki szerint Gyurcsánnyal garantált az MSZP számára a választási katasztrófa.

Tovább árnyalja a képet, hogy egy - szintén névtelenséget kérő - MSZP-s politikus szerint csak rövid távon tud hasznot húzni a koalíció szakadásából a kormányfő. Szombati beszédével Gyurcsány ugyan a párt kedvében járt, a frakció és a kormányfő közti feszültség azonban nem oldódott meg egy csapásra - mondta, hiszen a kormányfőnek már csak azért is rendeznie kéne a frakcióhoz való viszonyát, mert a kisebbségi kormányzás során minden egyes szocialista képviselő felértékelődik: csökkeni fog annak a lehetősége, hogy a kormányfő önálló kreatív ötletekkel rukkoljon elő. "Amíg korábban 80-20 százalék volt az együttműködés aránya a kormányfő javára, ez most 60-40 százalékra csökkenhet" - mondta a politikus.

Kóka

Kóka János még régebb óta küzd a legitimációs problémákkal, mivel februárban kiderült, több küldött helyett mások szavazhattak a párt tavaly márciusi elnökválasztásán. Az álküldöttek azért kérdőjelezték meg a pártelnök legitimitását, mivel Kóka szoros versenyben, megismételt voksoláson tudta csak legyőzni vetélytársát, Fodor Gábor környezetvédelmi minisztert. Ráadásul Kóka egyéves elnöksége alatt nem tudott komoly eredményt felmutatni: a szabad demokraták által delegált miniszterek - Fodor kivételével - a legnépszerűtlenebb politikusok közé tartoznak, a párt támogatottsága pedig a Medián szerint márciusban 2 százalékos volt.

Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője szerint a koalíciós konfliktusban Kókának is érdeke volt, hogy minél erősebb feszültséget teremtsen, a koalíció felrúgásával - legalábbis átmenetileg - egységbe tudta rántani az SZDSZ-t. A politológus szerint azzal, hogy a kormányfő Horváth Ágnes egészségügyi miniszter menesztésével az SZDSZ ellen kezdett el politizálni, rövid távon éppen Kóka pozícióját erősítette meg. A politikai elemző szerint, ha Fodor Gábor a koalíciós válság során nem tudja magát politikailag megkülönböztetni Kókától, akkor nem sok esélye lesz arra, hogy a párt júniusi tisztújító küldöttgyűlésén megválasszák elnöknek.

A szabad demokraták egyik ügyvivője szerint Kókának valóban jól jöhet a keménykedés, már csak azért is, mert a párt belső kritikusai mindig azzal vádolták a pártvezetést, hogy gyáván viselkedik. Kérdés azonban, hogy Kóka a koalíció felrugásából meddig tud tőkét kovácsolni. Az MSZP egyik, a szabad demokratákkal gyakran kritikus vezetője szerint viszont Kóka csak addig tud hasznot húzni a helyzetből, amíg nem a tavalyi elnökválsztáson történt csalásokról lesz szó újra. "Kókával az SZDSZ biztos nem tud kijönni a gödörből" - mondta és emlékeztetett arra, hogy Horváth Ágnes távozásával az SZDSZ-es pártelnök lesz a legnépszerűtlenebb SZDSZ-es politikus.