Titokban tartják, mennyi bért kapnak a városi cégvezetők

A nagyvárosok többsége úgy döntött: nem árulják el, hogy mennyit költenek az önkormányzati cégek vezetőinek bérére az adófizetők pénzéből. A tizenkilenc megyeszékhelyből mindössze hat árulta el, hogy a tulajdonában lévő cégek vezetői mennyit keresnek. Kilenc válaszra se méltatta az [origo]-t, hárman pedig elutasították kérésünket. Az adatvédelmi biztos szerint egyértelműen nyilvános adatról van szó.

Azzal a kéréssel fordultunk Magyarország tizenkilenc megyeszékhelyéhez, hozzák nyilvánosságra, mennyit keresnek a tulajdonukban vagy résztulajdonukban lévő cégek vezetői. A városok többsége - Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Salgótarján, Szeged, Szekszárd, Szombathely, Tatabánya - egyáltalán nem válaszolt megkeresésünkre. Három város - Pécs, Veszprém és Székesfehérvár - elutasította kérésünket, heten - Miskolc, Szolnok, Eger, Zalaegerszeg, Debrecen, Budapest, Békéscsaba - válaszoltak.

Az adatvédelmi törvény egyértelműen rendelkezik arról, ha egy cég közfeladatot lát el, vezetőinek bére nem maradhat titokban. Még akkor is nyilvánosak ezek az adatok, ha a cég nem közpénzből működik, elegendő, ha közfeladatot lát el.

Pécs ragaszkodik a titkához

Pécs jegyzőjét, illetve a város polgármesterét, Tasnádi Pétert a Dunántúli Napló munkatársa kereste meg még év elején, hogy megtudja, mennyit visznek haza a helyi közműcégek vezetői. A polgármester azt ígérte, ha az adatvédelmi biztos rábólint, kiadja az adatokat - írta cikkében Babos Attila, a témával foglalkozó újságíró.

Tasnádi ezután valóban felkereste az ombudsmani hivatalt, ahonnan február elején meg is kapta a választ: minden közfeladatot ellátó cég vezetőjének nyilvános a fizetése. A polgármester az újságíró többszöri megkeresése ellenére, továbbra is titokban tartja a juttatások összegét.

Ugyanígy ellenálltak az [origo] követelésének is: az önkormányzat sajtóreferense azt mondta, nem járulnak hozzá, hogy nyilvánosságra kerüljenek a számok, szerintük a cégek vezetőinek tiltakozása miatt nem tehetik ezt meg. Arra a kérdésünkre, ha Tasnádi maga fordult az ombudsmanhoz, hogy megtudja, mi a törvényes megoldás, akkor most miért gondolták meg magukat, a sajtós annyit közölt, hogy még vizsgálják a helyzetet, mert "vannak pro és kontra érvek". A tizenkilenc megyeszékhelynek elküldött levelet Pécs is megkapta, erre azonban nem válaszoltak.

Székesfehérvár és Veszprém ugyan egyetértett abban, hogy ezek nyilvános adatok, mégsem voltak hajlandóak kiadni, mivel véleményük szerint ezt a cégvezetőktől kellene kérni. A fehérváriak az adatvédelmi törvény azon passzusára hivatkoznak, amely kimondja: "a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget." Ők azonban ebből nem a 15 napos határidőre koncentrálnak, hanem az "adatot kezelő" szerv kifejezésre. Állítják: hiába az önkormányzat a tulajdonosa ezeknek a cégeknek, mivel ezek önálló szervezeti struktúrával, igazgatósággal, felügyelő bizottsággal dolgoznak, a vezetői bérek, juttatások meghatározása is náluk történik, tehát ők az adatkezelők.

Ugyanakkor az adatvédelmi törvény szerint nemcsak az az adatkezelő, aki dönt róla, hanem az is, aki ismeri azokat. Emiatt újra megkerestük az önkormányzatot, legalább azt árulják el, mint e cégek tulajdonosai, vannak-e információik és ha igen mik, erre azonban nem válaszoltak. Mindössze arra voltak hajlandók, hogy átküldték azon cégek listáját, amelyekben részesedése van a városnak. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény szerint ennek a listának a város honlapján is szerepelnie kellene, ott azonban ez nem található meg.