Májusban folytatódik a Magyar Gárda pere

Vágólapra másolva!
Májusban folytatódik a Magyar Gárda feloszlatására irányuló per, amelynek szerdai tárgyalásán az egyenruhás gárdisták megakadályozták, hogy több újságíró és a cigány önkormányzat képviselői bejussanak a tárgyalóterembe. Az ügyészség azért kezdeményezte a szervezet feloszlatását, mert szerintük törvénytelenül működnek. A gárda ügyvédje szerint akkor is joguk van kifejezni véleményüket, ha ez egyeseket sért.
Vágólapra másolva!

Május 19-re napolta el a Magyar Gárda elleni pert a Fővárosi Bíróság. A szerdai első tárgyalás a Fővárosi Főügyészség keresetének ismertetésével telt: e szerint a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve, az egyesületi keretet felhasználva végzi. A keresetük szerint a Magyar Gárda december 9-én, a tatárszentgyörgyi felvonulásával "olyan állomáshoz érkezett, amely a demokratikus jogállammal összeegyeztethetetlen". Az egyesület - az alapszabályában foglaltakkal szemben - nem hagyományőrző, működése az ügyészség szerint a cigány népcsoport jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a szervezet jogi képviselője a tárgyalás után az [origo]-nak azt mondta: az ügyészség keresetében azonosítja a Magyar Gárda egyesületet a Magyar Gárda mozgalommal, és arra hivatkozik, hogy a tatárszentgyörgyi felvonulás kifejezetten a cigány kisebbség ellen irányult. Ezzel szemben szerinte a tíz taggal létrejött egyesület csupán életre hívója a mozgalomnak, nem azonos a bejegyzés nélkül működő gárdával.

Az ügyvéd szerint a szervezet törvényesen működik, amikor fontos társadalmi kérdésekben fejezi ki a véleményét, vitát generál például a bűnözésről. Ez akkor is alkotmányos joga, ha ez esetleg valakiben rossz érzéseket vált ki, sőt, esetleg valakit sért - mondta Gaudi-Nagy. Példaként a melegfelvonulásokat említette, amelyek szerinte szintén sérthetnek egyes embereket, de attól még joguk van felvonulni.

Botrányos kezdet

A tárgyalás előtt dulakodás alakult ki a tárgyalóterem előterében, mikor a helyszínen megjelent Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke és más roma szervezetek vezetői. A nagy számban megjelent egyenruhás gárdisták és szimpatizánsaik megpróbálták kilökdösni Kolompárt és társait a folyosóról, akiknek rendőrök siettek a segítségükre. Bemenni ennek ellenére nem tudtak, mert a tárgyalóterem zsúfolásig megtelt, így elhagyták az épületet, és ott várták meg a tárgyalás végét.

A Magyar Gárda tagjai azt is megpróbálták megakadályozni, hogy a szervezet tagjain kívül más is bejusson a tárgyalóterembe, mondván, ez az ügy róluk szól, nekik kell előbb bemenniük. Az [origo] tudósítója arról számolt be, hogy a gárdisták összekapaszkodva elállták az ajtót, és egymást tolva igyekeztek mások előtt bejutni. Hiába mondta a bírósági biztonsági őr, hogy a bíró kérése az, előbb a sajtót engedjék be, a gárdisták megakadályozták sok újságíró bejutását. Az MTI megkeresésére a Fővárosi Bíróság nem kommentálta az esetet, csak azt mondták, csütörtökön közleményt adnak ki.

Katonai alakzatban a bíróság előtt

Pedig a tárgyalás fokozott biztonsági intézkedések közepette indult: több rendőrségi mikrobusz és járőrautó, illetve egyenruhás rendőrök biztosították a bíróság Markó utcai épületét, amelynek főbejáratát fémkordonokkal is körbevették. Radikális csoportok az interneten a szervezet melletti szimpátiatüntetést jelentettek be a bíróság épülete elé, ahol több száz gárdista vonult fel. A csoport fele bevonult az épületbe, a többiek kinn várakoznak katonai alakzatban.

A bírósági tárgyalásra eljött Vona Gábor, a Jobbik és a Magyar Gárda Egyesület elnöke, Für Lajos volt honvédelmi miniszter, illetve Budaházi György és több más, a Kossuth téri kormányellenes tüntetésekről ismert demonstráló is.

A Magyar Gárda ügyét soron kívül tárgyalja a Fővárosi Bíróság, miután az ügyészség decemberben kezdeményezte a szervezet feloszlatását. A soron kívüli tárgyalást a bíróság elnöke is támogatta, de az igazságügyi miniszter is közbenjárt ennek érdekében. Az ügyészségi kereset szerint a gárda az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolja tevékenységét, amelyet elsősorban a szervezet tatárszentgyörgyi felvonulásával támasztottak alá.

Fotó: Vanik Zoltán

A Magyar Gárda 260 és a nyírségi szerveződésű Nemzeti Őrsereg 50 tagja december elején tartott felvonulást a Pest megyei Tatárszentgyörgyön "A vidék közbiztonságáért" címmel. Az eseményt annak ellenére megrendezték, hogy a a település polgármestere - megváltoztatva korábbi álláspontját - a roma társadalom ellen irányulónak minősítette, ezért visszavonta a korábbi területfoglalási engedélyt.

A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése. A szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil- és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak. A gárda ügye a nemzetközi sajtóban is élénk érdeklődést váltott ki, és elítélte a szervezetet Sólyom László köztársasági elnök is. Több alkalommal szóba került a gárda ügye az Európai Parlamentben is, és a nemzetközi sajtóban is többször foglalkoztak vele.