Bárkire visszaüthet a Hír tv-s álinterjú

Az illetékes ügyészség nem tud arról, hogy bárki feljelentést tett volna Veres János pénzügyminiszter kampányfőnöke ellen, akit a Hír tv egy álinterjú kapcsán választási csalásokkal hozott összefüggésbe. A gyanút azonban az ügyészség hivatalból is megvizsgálja. Az álinterjú pedig visszaüthet a Hír tv riporterére is, ha bebizonyosodik, hogy választási csalásra biztatta beszélgető partnerét.

Még nem hallgatták ki, és nem is gyanúsították meg a Hír tv riportét abban az ügyben, ami azt követően robbant ki, hogy a televízió munkatársa a pénzügyminiszter kabinetfőnökének kiadva magát, hivott fel több kisebbségi önkormányzati képviselőt - mondta az [origo]-nak Fülöp Gergely, a Szabolcs-Szatmári-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A rendőrség Veres János pénzügyminiszter kampányfőnöke, Tóth Viktor szombati bejelentése után kezdett el nyomozni. Tóth azt állította: valaki az ő nevében telefonon keresett meg több, Nyírbátor környéki - ez Veres választókerülete - cigány kisebbségi önkormányzati képviselőt, és arra utalt, hogy szavazatokat vásárolna. Később kiderült, hogy a kampányfőnök nevében a Hír tv egyik munkatársa telefonált.

A tévé az akciót azzal indokolta, hogy le akarta ellenőrizni a hozzájuk érkezett bejelentések valóságtartalmát. Ezek - állítja a tévé - arra utaltak, hogy a szocialista párt pénzt kínál a környékbeli romáknak azért, hogy otthon maradjanak március 9-én, a népszavazás napján. A felvételen azt hallani, hogy a Tóth Viktor nevében telefonáló újságírónak az egyik kisebbségi önkormányzati vezető megígéri, hogy nem mennek el szavazni, ha kapnak cserébe valamit

Álnéven

Az újságíró jelentkezett a rendőrségen és beismerte tettét, a nyomozás ennek ellenére ismeretlen tettes ellen folyik. A megyei kapitányság szóvivője szerint egyelőre úgy tűnik, hogy az újságíró a választás kimenetelét nem akarta befolyásolni. Fülöp Gergely hozzátette: hogy történt-e bűncslekmény, több mindentől is függ, ennek kiderítésére érdekében a rendőrség vizsgálja a tévé felvételeit.

Az elmúlt években már volt arra precedens, hogy magyar bíróság álruhás újságokat marasztalt el. A Fővárosi bíróság 2006 novemberében megrovásban részesítette azokat a tv2-s újságírókat, akik leleplező riportot készítettek megvesztegethető parkolóőrökről. A tévések azt vették fel, hogy egyik munkatársuk pénzt ad át a megvesztegethető őröknek. Valószínűleg erre utalt Veres is, aki a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában hétfőn azt mondta: van már arra nézve bírósági döntés, hogy jogtalanul jártak el azok az újságírók, akik bűncselekményre próbáltak rávennni valakit.

Zamecsnik Péter ügyvéd szerint nyilván nem azzal van a gond, ha egy újságíró valaki másnak adja ki magát, hanem ha ezt a hazugságot törvénysértő dologra használja fel. A jogász szerint ezért a rendőrségnek a nyomozás során azt kell kiderítenie, hogy az újságíró a beszélgetések során mire hívott fel, történt-e választás rendje elleni bűncselekmény. Ez utóbbi megsértésével pedig elég előkellő helyen fogalkozik a Büntetőtörvénykönyv - tette hozzá Zamecsnik.

Hivatalból

A televízió állítja azt is: rögzített egy másik beszélgetést is, amelyen valóban Veres kampányfőnöke beszél egy másik roma férfival, ebből az derül ki, hogy a politikus nem zárkózott el a szavazatok vásárlása elől. A csatorna szerint a romák szavaiból arra is lehet következtetni, hogy az MSZP hasonló módszerrel vásárolta meg korábban, még 2006-ban a szabolcsi cigányok szavazatait. A tévé szerint ezért a hétvégén büntetőfeljelentést is tettek.

Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője azt mondta: ha érkezett feljelentés, azt a Szabolcs-Szatmári-Bereg Megyei ügyészségen tették meg. Az ügyészség viszont arról tájékoztatta az [origo]-t, hogy a Hír tv semmilyen feljelentést nem tette náluk. Szintén nem érkzett feljelentés a Szabolcsi rendőrséghez. Megkerestük a Hír tv szerkesztőségét, ott a vezérigazgatóhoz irányítottak, aki viszont nem reagált a megkeresésünkre.

A Szabolcs megyei kapitányság szóvivője viszont azt mondta: a rendőrség hivatalból mindenféle bűncselekmény gyanúját vizsgálja. Vagyis nemcsak azt, hogy álnéven telefonáló újságíró követett-e bűncselekményt, hanem azt is, hogy 2006-ben valóban követhettek-e választási csalásokat.