Kezdünk ráérezni az istenek eledelére

Fejenként négy kiló csokit esznek meg évente átlagban a magyarok, ez alig fele a nyugat-európai országokban elszopogatott mennyiségnek. Az édességboltosok szerint a magyar süti a felelős az alacsony mennyiségért, a mi házi édességeinkben ugyanis jóval több a csoki, mint a nyugatiakban. A gyártók arra panaszkodnak, hogy a csoki régen luxuscikk volt, ami lassítja elterjedését. Egyre kelendőbb viszont az étcsoki. Ez pedig jó jel, abban ugyanis több a kakaó, vagyis egészségesebb.

"A magyar süti az oka. Abban ugyanis jóval több a csoki, mint külföldiben" - az [origo] által megkérdezett egyik fővárosi édességbolt vezetője ezzel magyarázta, hogy Magyarországon miért fogy jóval kevesebb csoki, mint a nyugat-európai országokban. Sánta Sándor, az Édességgyártók Szövetségének elnöke szerint viszont arról van szó, hogy csoki évtizedekkel ezelőtt még luxuscikk volt sokak számára, így a fejlettebb államokban hamarabb alakult ki az édességevés kultúrája.

A magyarok alig feleannyi csokit esznek, mint tőlünk nyugatabbra élők. Míg egy magyar évente fejenként 4 kiló csokit fogyaszt, addig Nyugat-Európában 7 kiló jut egy emberre - állítja az Édességgyártók Szövetsége. A csokoládé nagyhatalomnak számító Svájc még ezt is felülmúlja, ott 10 kilót majszolnak el fejenként.

A fogyasztás azonban Magyarországon is fokozatosan nő. Sánta szerint itthon is kezdik felismerni a csokoládénak a vörsösborhoz vagy a zöld teához hasonlítható jótékony életteni hatását, valamint többen engedhetik meg maguknak, hogy egyre többet költsenek a csokoládéra. Ráadásul a bővülő választék is generálja a keresletet.

"Ennem kell"

A csoki népszerűségét mutatja, hogy az [origo] által megkérdett édességboltban vásárlók meglepően készségesen, szégyenérzet nélkül vallottak fogyasztási szokásaikról. "Mindegy milyet, de minden nap kell ennem" - mondta a csokiboltban nézelődő nő. Egy 40 év körüli asszony viszont kizárólag a gyerekeinek vesz csokoládét, és csak olyat, amelynek magas a kakaótartalma.

A csoki útját egyengeti, hogy pár év késéssel ugyan, de minden divatos termék megjelenik Magyarországon - mondta Bogáthy Zoltán, a Culinaris delikátbolt-hálózat egyik tulajdonosa. Bogáthy szerint 10-12 éve világtrend az igényesebb, prémiumcsokik vásárlása.

Szezontól függ, milyen típusú csoki a kelendő. A téli hidegben inkább a fűszeres, sötétebb, tavasszal pedig a gyümölccsel töltött termékek fogynak - osztotta meg tapasztalatát a delikátbolt-hálózat vezetője. Bogáthy szerint a szeptembertől májusig tartó időszak a főszezon. Nyáron a jégkrémek, fagylaltok miatt esik vissza a kereslet.

Itthon továbbra is a tejcsokiból, a mogyorós, mandulás, marcipános csokiból fogy a legtöbb - mondta az Édességgyártók Szövetségének elnöke, aki szerint a nőket főként az epres, joghurtos töltelékes, a férfiakat pedig az alkoholos, kókuszos változatok hozzák lázba. Hiába kelendőbb a tejcsoki, az elmúlt 5 évben fokozatosan nő az étcsoki iránti igény. Sánta szerint ez azt bizonyítja, hogy egyre tudatosabb a vásárlók: az étcsokoládé több kakaót tartalmaz, tehát egészségesebb.

A csoki nem játék

A csokoládé alapanyaga a kakaóbab, amely a 12-18 méter magas, Theobroma cacao nevű fa termése. A theobroma szó jelentése "istenek eledele". A kakaófa főként Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsia egyes részein terem. A mai Mexikó területén a maja indiánok Kr. e. 600 körül használták a csokoládét: vallási szertartásokban, illetve gyógyszerként használták láz, köhögés és terhességi depresszió ellen.

A csokoládé 1700 körül vált a közember számára is elérhetővé. Az elmúlt években készült filmekben a csoki általában egyfajta ősi bölcsesség hordozójaként bukkant fel, amely a vallási fanatizmussal - Csokoládé - vagy a fogyasztói társadalom borzalmaival - Charlie és a csokigyár - is felvette a kesztyűt.

Milyen a csoki lelke?

"Minden a kakaón múlik" - boncolgatta a csokik lelkét a Culinaris vezetője, aki szerint bizonyos kakaótartalom alatt vitatható, hogy egyáltalán csokoládéról van-e szó. Az ENSZ Élelmezési Szervezetének szabványa szerint - amelyet átvett az élelmiszerekre vonatkozó hazai előírásokat tartalmazó Magyar Élelmiszerkönyv is - az a termék nevezhető csokoládénak, amely legalább 35 százaléknyi kakaót tartalmaz. Ennek legalább 14 százaléka kakaó, 18 százaléka pedig kakaóvaj. A termékek jelentős része viszont az egyik legfontosabb alkotórésznek tekintett kakaóvaj helyett növényi zsiradékból - főként pálmamag, de akár szója is lehet - készül. Ezeket hívják kakaós masszának vagy bevonó masszának.

"Nem arról van szó, hogy ezek rosszak lennének, de ha valaki megkóstolja az igazi csokoládét, érezni fogja a különbséget" - állította Bogáthy, aki kizárólag olyan csokoládé forgalmazásával foglalkozik, ami kakaóvajból készült. A kakaóvajból készült csoki könnyebben olvad, hamarabb lejár a szavatossága, de jóval ízletesebb, mint a növényi zsiradékból készített változat. Van ráadásul más jótékony hatása is: hiába drágább, az igazi, magas kakaótartalmú csoki kevésbé okoz elhízást.