Két gyanúsítottja van a milliárdos uniós csalásnak

Őrizetbe vettek csütörtökön két férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közel egymilliárd forintnyi európai uniós fejlesztési támogatást próbáltak kicsalni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. A budapesti Z. T. és H. K. azoknak a vállalkozásoknak a vezetői, amelyek valótlan tartalmú árajánlatokkal és pályázatokkal próbáltak uniós pénzekhez jutni. A vám- és pénzügyőrség kezdeményezte előzetes letartóztatásukat.

Őrizetbe vette az uniós pályázati csalás két gyanúsítottját a vám- és pénzügyőrség. A hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) feljelentése alapján rendelt el nyomozást, az Európai Közösség pénzügyi érdekei megsértésének kísérlete miatt. A a vám- és pénzügyőrség nyomozói csütörtökön vették őrizetbe Z. T. és H. K. budapesti lakosokat, akik megalapozottan gyanúsíthatók a bűncselekmény elkövetésével. Ha bűnösségük bebizonyosodik, akár öt év szabadságvesztésre is számíthatnak. Kezdeményezték az előzetes letartóztatásba vételüket is.

A két férfi azoknak a vállalkozásoknak a vezetője, amelyek a valótlan tartalmú árajánlatokat, illetve pályázatokat készítették, majd benyújtották a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-hez. A 140 mikro- és kisvállalkozást érintő csalási kísérlettel csaknem egymilliárd összértékű, uniós forrásokat tartalmazó fejlesztést célzott meg a cég, azonban a jelenlegi adatok alapján nem rendelkeztek at ehhez szükséges önerővel, és a nyomozók szerint feltehetően fiktív számlákkal igazolták volna a befektetések megvalósulását is. A nyomozás jelenleg is tart, a pénzügyőrök igyekleznek begyűjteni minden bizonyítékot és tisztázni a szereplők közreműködését.

A 140 mikro- és kisvállalkozásból álló "céghálózat" 970 millió forintos leleplezett csalási kísérletéről Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter számolt be szerdán. A miniszter szerint a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. a fejlesztési ügynökség munkatársainak az tűnt fel, hogy a 140 pályázat dokumentumait ugyanaz a pályázatíró cég készítette, és az önrészt igazoló dokumentumokat tanúként legtöbbször ugyanazok a személyek szignálták.

A "kaptármodellnek" keresztelt mechanizmus hátterében egy pályázatíró családi vállalkozás állt, amely EU-pályázatokhoz biztos pályázati pénzt ígért, valamint a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A pályázatok elsősorban a 60-70 százalékos önrészt igénylő Gazdasági Operatív Programra érkeztek, amelynél 1-10 millió forint támogatás igényelhető technológiai, főleg informatikai eszközök beszerzésére.

"Ugyanannak az informatikai eszközparknak a beszerzésére pályázott szinte valamennyi cég, ráadásul jelentősen túlárazták a tételeket, a kiskereskedelemben 768 ezer forintért kapható multifunkciós nyomtató például 2,5 millió forintos beszerzési áron szerepelt" - mondta Bajnai Gordon. Amikor a 140 cég közül 70-et ellenőrizni kívántak a gazdaságfejlesztési központ és a fejlesztési ügynökség munkatársai, akkor 38 mikro- és kisvállalkozás azonnal visszalépett a pályázattól, nyilván arra számítottak, hogy elkerülik az ellenőrzést - közölte a miniszter, aki szerint az ellenőrzésbe bevont cégek közül csak 14-et találtak meg.