Öngyilkosságtól féltik az eltűnő betegeket

Növekedhet az öngyilkosságok száma a pszichiátriai ellátás átszervezése miatt - állítja egy civil szervezet. A témát kutató orvos szerint ilyen közvetlen összefüggés nincs, de a pszichiátriai kezelésbe bevont ágyak számának, illetve a járobeteg ellátás finanszírozásának csökkenése minőségromlást okozhat, ami pedig már megmutatkozhat a halállal végződő öngyilkosságok számában. Az egészségügyi minisztérium azt ígéri, nem hagynak magára senkit, a rendszerből kikerülő pszichiátriai betegek azonban többnyire hajléktalanná válnak, tehát végképp eltűnnek a többség szeme elől.

A pszichiátriai ellátás átalakítása miatt a Korlátozottan Cselekvőképes Személyek Hozzátartozóinak Érdekvédelmi Szövetsége (KESZ) szerint az következő években ismét megnőhet az öngyilkosságok száma Magyarországon. Az ágyszámleépítések és a járóbetegkezelés finanszírozásban történt pénzügyi elvonások miatt ugyanis pszichiátriai kezelésre szoruló betegek kerülhetnek ki az ellátórendszerből.

Az egészségügyi reform keretében végrehajtott átcsoportosítás következtében a korábbi 4100 ágy helyett januártól csak 3200-at használhatnak fel erre a célra, a pszichiátriai ellátásba bevont ágyak száma így az uniós átlag alá csökkent. A leépítések mellett a pszichiátriai járóbeteg-ellátásra közel 50 százalékkal költenek kevesebbet, mint eddig.

A KESZ szerint tizenkét éve - a Horn-kormány idején - bevezetett Bokros-csomag leépítéseit követően egyszer már megtorpant, majd két évig növekedett az öngyilkosságok száma. A KESZ ismét hasonló helyzetet vár. A szervezet a leépítések mellett aggasztónak tartja azt is, hogy tavaly 5 százalékkal kevesebb antipszichotikumot használtak, mint 2006-ban.

Egyelőre kiszámíthatatlan

Rihmer Zoltán pszichiáter, a bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet volt osztályvezető főorvosa - aki több évtizede foglalkozik a depresszió és az öngyilkosság témakörével - elmondta, hogy a pszichiátriai ellátás minőségének romlása hosszútávon biztosan növeli a befejezett öngyilkosságok számát. Nem igaz ugyanakkor Rihmer szerint, hogy ez reformidőszakokhoz lenne köthető: "A Bokros csomag idején a pszichiátriai ellátás nem romlott" - közölte.

Az évről-évre markánsan csökkenő öngyilkossági halálozást mutató országokban is észlelhető néha kisebb hullámzás, illetve emelkedés - mondta. "Egy 10 milliós populációban, ahol évente 2500-3000 öngyilkosság fordul elő, az egyik évről a másikra észlelt 81-főt kitevő növekedés nem tekinthető szignifikánsnak, tehát véletlen ingadozás következménye is lehet. Az öngyilkossági halálozásban Magyarországon 1987 óta észlelt folyamatos csökkenés az esetek döntő többségében 200-300 fővel való csökkenést jelent évről-évre" - mondta Rihmer.

Az OPNI volt osztályvezetője a Bokros-csomag után néhány évvel bekövetkezett enyhe növekedést nem tekinti a romló pszichiátriai ellátás következményének, a 2007-tavaszán a pszichiátriában történt közel 25 százalékos ágyszám-leépítés kapcsán azonban megjegyezte, "a következmények beláthatatlanok lehetnek, hiszen a pszichiátriai ellátás fejlődése mindenütt a világon az öngyilkosságok csökkenéséhez vezetett, és az összefüggés fordítva is érvényes." További problémát jelent, hogy a pszichiátriai betegek jelentős része hosszas győködés után megy kezelésre, így a rendszer megbontása hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb beteg jusson el orvoshoz.

A Debreceni Egyetemi Orvos- és Egészségtudományi Centrum Pszichiátriai Tanszékének vezetője, Degrell István ugyanakkor elmondta, hogy az öngyilkosság előfordulását számos tényező befolyásolja. "Éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy az átalakítások élettani következményeit mérni lehessen" - közölte, és hozzátette: ha öngyilkosság veszélye fennáll, és a beteg nem kapja meg a megfelelő pszichiátriai ellátást, a halálozás veszélye emelkedik. Hasonló véleményen van Boncz István, a Szegedi Egyetem Általános Orvostudományi Kar Pszichiátriai Osztályának munkatársa is, aki szerint ma még nehéz megjósolni a lehetséges alternatívákat.

Nem csak az ágyak hiányoznak

Németh Attila, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökségének tagja ugyanakkor azt mondta, hogy az intézet átalakítás és az összevonás önmagában még nem okozna minőségromlást. Az Egyesült Államokban és több nyugati országban is voltak hasonló átszervezések. "A probléma az ágyszám leépítésekkel egybekötött járóbeteg-kezelésre fordított keret csökkentése" - magyarázta Németh. Az elmúlt időszakban nem építettek új szociális otthonokat, és a meglévőket sem fejlesztették, ahová a már csak ápolást igénylő krónikus pszichiátriai betegek elhelyezhetők lennének - állította. Az otthonépítés pedig létszükség lenne, hiszen a nemzetközi tapasztalatok szerint ezek az intézmények a - család és barátok nélkül maradó - pszichés beteg egyetlen lehetősége. Az otthonokban a gyógyszeres kezelés mellett a szocializáció és a rehabilitáció is sokat segíthet. A kezelés alatt álló és elsősorban otthonokban élő betegek pedig sem magukra, sem a társadalomra nem jelentenek veszélyt.

100 ezer főre jutó öngyilkosságok száma Magyarországon (1990-2005, KSH)

Az OPNI volt osztályvezető főorvosa - aki jelenleg a Semmelweis Egyetem Orvosi Karának pszichiáter professzora - az elmúlt évtizedekben több tucat orvosi tanulmányt publikált itthon és külföldön ebben a témában, és a nemzetközi szakirodalom adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a befejezett öngyilkosságot elkövetők több mint 90 százaléka aktív pszichiátriai betegségben szenved a cselekmény idején. Ezen betegeknek csak csekély hányada részesül kezelésben. A szakirodalom alapján megállapítható, hogy az öngyilkosok 60-65 százaléka súlyosan depressziós beteg, míg 10-15 százalékuk skizofréniában szenved. Az elsődleges feladat tehát a betegség felismerése és megfelelő - mégpedig az esetek többségében - tartós gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés alkalmazása.

Az öngyilkosság szempontjából elsősorban azok a szkizofrén betegek veszélyeztettek, akiknél a betegség négy éven belül kezdődött - mondta Németh. Leginkább a gyógyszert nem szedőknél fordul elő. A nem kezelt depressziósoknál körülbelül 15 százalék, a skizofrének között 5-10 százalékos az önkezűség. Ezért tartják aggasztónak, hogy tavaly 5 százalékkal csökkent a gyógyszerek forgalma Magyarországon. Az egészségügyi tárca szerint a betegek "bespájzoltak" az antipszichotikumokból. "Egy mentális és napi szinten kezelésre, törődésre szoruló pszichiátriai beteg nem halmozza föl magának a gyógyszerét" - magyarázta Németh, aki arra is figyelmeztetett, hogy a gyógyszert elhagyók 90 százaléka egy-két éven belül visszaesik.

A depressziós betegek öngyilkossági késztetése a depresszió gyógyulásával elmúlik. "A nemzetközi adatok szerint a második generációs antidepresszívumok az esetek döntő többségében néhány héten belül gyógyítják a depressziót és megszüntetik az öngyilkossági veszélyt" - mondta az OPNI volt vezetője. Az USA-ban és Hollandiában az elmúlt két évben a 20 évesnél fiatalabb depressziós betegeknél 22 százalékkal csökkent a gyógyszer alkalmazása. Ennek következtében az USA-ban 14, Hollandiában még ennél is nagyobb mértékben nőtt a halállal végződő öngyilkosságok száma ezen korosztályban, míg az idősebbeknél, ahol folyamatosan nőtt az antidepresszánsok alkalmazása, tovább csökkent az öngyilkosságok aránya.

Hajléktalanokká válnak

Az ellátásból kiszoruló, gyógyszeres kezelést nem kapó pszichiátriai betegek a legtöbb esetben hajléktalanokká válnak - állítja Molnár István, a KESZ elnöke. "Az aktív ellátásban részesülők közül sokaknak nincs családja, a barátok pedig hamar elkopnak." A szövetség vezetője szerint a hajléktalanok közel 30 százaléka szorulna pszichiátiriai kezelésre.

Jánosik Judit, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa szerint a hajléktalanok mentális és pszichés problémái létükből fakadnak. "Nem végeztünk konkrét, a hajléktalanok pszichiátriai állapotát felmérő kutatásokat" - mondták a szolgálat munkatársai, akik csak saját személyes tapasztalatukra támaszkodhatnak. A pszichiáter szerint az utcán élőknél halmozott problémákkal találkoznak, és sokszor párosul a mentális zavar az alkoholizmussal, vagy a kiszolgáltatottság érzésével. "Nem hiszem, hogy bárkit is kiraktak volna az utcára, az OPNI bezárásával több budapesti kórház pszichiátriai osztálya bővült idén" - mondta Jánosik. Az egészségügyi tárca azt ígéri, senkit sem fognak magára hagyni.