Rálépne Kína tyúkszemére az ellenzék

Az ellenzéki pártok törvénybe foglalnák, hogy Magyarország kiáll a tibetiek jogai és a kínai tartomány autonómiája mellett. Bár a szövegezésében egy MSZP-s képviselő is részt vett, mégsem írta alá az előterjesztést, hogy ne kerüljön ellentmondásba a kérdést kerülgető magyar külpolitikával. Egy Kína-kutató szerint Magyarországnak van vesztenivalója, ha a tibetiek védelmében Kínával szemben hallatja a hangját.

Törvényjavaslatot nyújtott be négy ellenzéki képviselő Tibet ügyében. E szerint Magyarország támogatja a tibeti szellemi vezető, a dalai láma és Kína közti párbeszédet "Tibet új státuszának meghatározására, amely politikailag biztosítani tudja Tibet autonómiáját a vallási, társadalmi és kulturális életben egyaránt". A szövegben szerepel az is, hogy Magyarország "fontosnak tartja, hogy Kína tegyen meg mindent az emberi jogok érvényesülése érdekében". A kényes tibeti kérdésről szóló javaslatot Balog Zoltán (Fidesz), Semjén Zsolt (KDNP), Fodor Gábor (SZDSZ) és Pettkó András (MDF) jegyzi.

A kínai tartomány elvileg autonómát élvez, szellemi vezetője, a dalai láma viszont száműzetésben él. A szabadságjogok érvényesítéséért tavasszal tiltakozó mozgalom bontakozott ki Tibetben, amely zavargásokhoz vezetett - a kínai hatóságok a nemzetközi tiltakozás ellenére tüntetők százait vették őrizetbe és ítélték el.

Második próbálkozás

Tibettel kapcsolatban nem először kerül javaslat a parlament elé: néhány hónapja az MSZP ellenállásán megbukott egy a mostanival gyakorlatilag azonos, sok vitát kiváltó tervezet, amely akkor még határozati javaslat formájában került az országgyűlés elé.

Végül az MSZP-nek sikerült megakadályoznia az elfogadását. Elérte, hogy kétharmados többséget igényeljen a javaslat. Az ellenzéki képviselők most törvénytervezet formájában nyújtották be újra a szöveget, ennek elfogadásához elég a képviselők felének szavazata. "Hogy véletlenül se lehessen elutasítani" - magyarázta Balog Zoltán (Fidesz), az egyik benyújtó. Ha a javaslatot aláíró négy ellenzéki politikus frakciói igennel voksolnak, a Tibet-törvény biztosan átmegy.

A régebbi szöveget nem is aktualizálták a benyújtók: az indoklásban benne maradt a szövegrész, mely szerint "az év során Pekingben megrendezendő olimpia ismét konkréttá és aktuálissá teszi határozati javaslatunk elfogadását". Az [origo] által megkérdezett, a javaslatot aláíró képviselők szerint a kérdés ma is aktuális, még akkor is, ha a törvény elfogadása csak 2009 elején várható.

"Az emberi jogok nem kompromisszum tárgya" - válaszolta Balog Zoltán arra kérdésünkre, hogy végiggondolták-e, hogyan reagálhat Kína a törvényre. Pettkó András (MDF) szerint a törvény "nem valami ellen, hanem valamiért" született. Több benyújtó szeretné, hogy az MSZP is a javaslat mellé álljon. Pettkó azt mondta, várják a módosító indítványokat, hogy ötpárti támogatást kaphasson a törvény. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke pedig azt mondta, reméli, hogy a kormánypárt megváltoztatja az álláspontját, és a javaslat mellé áll.

Bár a kormány a diplomáciai feszültségektől félve nem támogatta korábban a Tibetet elítélő parlamenti kezdeményezéseket, az MSZP-ből is volt olyan képviselő, aki a javaslatok mellé állt. Donáth László még a javaslat szövegezésében is részt vett, de a néhány napja benyújtott törvényjavaslatot már nem írta alá. Ennek okáról azt mondta: a személyes álláspontja változatlan, de nem kíván állást foglalni az ország külpolitikájával szemben, vagyis csak olyasmit támogat, ami egybeesik "a miniszterelnök, az MSZP-frakcióvezető és a külügyminiszter álláspontjával".

Több hónapos vita

A sok vitát kiváltó előterjesztést tavasszal az MSZP ellenében vette napirendre az országgyűlés, és általános vitája le is zajlott. A részletes vitát ezután nem tűzték napirendre, mert Szili Katalin házelnök június elején Kínába utazott, és a javaslat diplomáciai feszültségeket okozhatott volna. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is azt kérte a pártoktól, ne folytassák a vitát a Kínát elítélő határozatról.

A Fidesz május végén és június elején ismét kezdeményezte a napirendre vételt, és mivel ez másodszorra sem sikerült - csak két voks hiányzott ehhez -, a Fidesz-frakció pénzbüntetéssel sújtotta igazolatlanul hiányzó képviselőit. Az Országgyűlés szeptember közepén végül napirendre vette, és részletes vitára bocsátotta az indítványt. Az MSZP mindkét esetben nemmel szavazott. A javaslatot végül leszavazta a a parlament, és még a feles többség sem jött össze az ellenzéknek.

Ha elfogadják a törvényt, az biztosan rontani fogja az elmúlt években jól fejlődő magyar-kínai kapcsolatokat - mondta az [origo]-nak Jordán Gyula Kína-kutató, az ELTE docense. Kínának Tibet az egyik érzékeny pontja, a kérdés megbolygatására általában paranoiásan reagál. "Ha valaki ezt feszegeti, megfagy a légkör. Kína hajlamos rá, hogy az ilyesmire retorziókkal reagáljon" - magyarázta.

Jordán Gyula szerint előfordulhat, hogy a kínaiak készülő egyezségeket, gazdasági megállapodásokat visszamondhatnak, vagy megtagadják az aláírásukat. Jó esetben csak erőteljes tiltakozásra lehet számítani Kína részéről. A törvényt lehet, hogy megsínylik a gazdasági kapcsolatok, ugyanakkor hosszú távon várhatóan nem romlik a viszony. "A gazdaság logikája az ilyesmin azért előbb-utóbb túllép" - mondta.

Szoros kapcsolatok

Magyarország és Kína kapcsolatai évről évre szorosabbak. 2007-ben az előző évhez képest 33 százalékkal, 4,6 milliárd dollárról 6,1 milliárd dollárra nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom. A gazdasági kapcsolatokra épülő jó viszony ápolására évek óta nagy súlyt helyez a Gyurcsány-kormány, külön miniszterelnöki megbízott foglalkozik a kínai-magyar kapcsolatokkal. Magyarország ambíciója, hogy hídfőállást jelentsen a kínai vállalkozások számára Európa felé - fogalmazott egyszer Bajnai Gordon akkori területfejlesztési miniszter.

Tavaly magyar kulturális évadot is rendeztek Pekingben, amelyre több vezető politikus is elutazott, köztük a miniszterelnök. Az elmúlt években megnyílt a Bank of China budapesti fiókja, Budapest külvárosában egy kínai-magyar iskola, és közvetlen légijárat jött létre a két ország fővárosa között.