Az igazságtalan priusz ellen lépett az Alkotmánybíróság

Hátrányos megkülönböztetés érheti a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján akár azokat is, akiket gyanúsítottak valamivel, de később nem ítélte el őket a bíróság - derül ki az Alkotmánybíróság keddi határozatából. A bűnügyi adatokat indokolatlanul hosszan, nem egységes elvek alapján őrzik. Pórul járhat már az is, aki valamilyen kisebb súlyú kihágást követ el, és a legkisebb büntetésben, megrovásban részesítették - kifogásolta az AB.

Ok nélkül hosszabbítja meg az elítéltek és gyanúsítottak büntetését, hogy a bűnügyi nyilvántartásban évekkel a kiszabott ítélet büntetése után is megbélyegezi őket a büntetett előélet - mondta ki az Alkotmánybíróság (AB) keddi határozata. A testület szerint alkotmányos jogokat sért, hogy a büntetőeljárásba vont emberek adatait esetleges és aránytalan szempontok alapján meghatározott ideig őrzik, és túl sok igénylőnek adják ki.

Az AB ezért 2009. júniusi hatállyal megsemmisítette a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvény számos passzusát, továbbá több másik, a nyilvántartáshoz kapcsolódó törvény és rendelet egyes részeit is alkotmányellenesnek minősítette. A bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény, amelyet az AB előtt 18 különböző beadványban támadtak meg, már 9 éve érvényben volt.

Túl hosszú nyilvántartási idők

A hatályos törvény szerint:
Ha eddig valakinek az adatai bekerültek a bűnügyi nyilvántartásba, azokat az adatokat a bírósági ítélet, de még az esetleges büntetés letöltése után is hosszú évekig őrizték a hatóságok. A nyilvántartásba nem nehéz bekerülni: a törvény szerint nem a bűntettről való megbizonyosodás, hanem már az alapos gyanú felmerülése esetén is felveszik a gyanúsított adatait, súlyos bűncselekmény gyanúja esetén az ujjlenyomatát, fényképét is. Ezeket az adatokat az eljárás jogerős befejezéséig meg kell őrizni, de ha már valamilyen kis kihágásban elmarasztalják a gyanúsítottat, akkor további évekre is az adatbázisban marad. Az adatokat még akkor is meg kell őrizni 3 évig, ha a gyanúba kevert személy ellen az ügyész a vádemelést elhalasztja. Ha pedig valakit szabadságvesztésre ítélnek valamiért, az ő adatai a szabadulás után 15 évig is lekérhetőek a jogszabályok alapján.

Az AB döntése szerint:
A nyilvántartási idők indokolatlanul hosszúak, ezért nem felelnek meg a magyar Alkotmány információs önrendelkezésről szóló alapelvének. Az AB úgy ítélte meg, hogy az adatok megőrzésére megszabott időkeretek esetleges szempontokon alapulnak, és nem kellően differenciáltak az elkövetett bűncselekmény szempontjából. A jelenlegi elvekkel a bíróság szerint az adatbiztonságot veszélyeztető, megfelelő szabályok nélkül működő globális adatbázist lehet létrehozni, ami alkotmányellenes.

Túl sokan férhetnek hozzá

A hatályos törvény szerint:
A büntető nyilvántartásba vett emberek adatait számtalan szerv megismerheti; kikérheti őket a nyilvántartásból nem csak a rendőrség, de a települési önkormányzatok, városi közgyűlések, ügyvédi kamara, vagy bármilyen hatóság is, amely büntetlen előéletet előíró tevékenységet ellenőriz. Ezek a hatóságok ilyenkor nem csak abba nézhetnek bele, hogy az illető valóban büntetlen előéletű-e, hanem megismerhetik személyes adatait, hogy pontosan mit követett el, és hogy milyen ítéletet hoztak ellene. A nemzetközi megállapodások, így például az amerikai vízummentességhez kötött szerződés is ezeket az adatokat szolgáltatja ki külföldi országoknak, ahol azok kezelése már nincs is konkrét időhatárhoz kötve.

Az AB döntése szerint:
Az adatbázisból való adatigénylés szabályai alkotmányellenesek, mert az igénylőknek joga van bizonytalan érdekek alapján, a felhasználás céljától függetlenül is hatalmas adatmennyiséget megszerezni. A jelenlegi szabályozás szerint az adatáramlás sokszor követhetetlenné válhat.

Veszélyezteti a visszailleszkedést

A hatályos törvény szerint:
Az AB által szintén alkotmányellenesnek talált légiközlekedésről-, illetve a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységről szóló törvények megszabják, hogy aki a büntető nyilvántartásban szerepel, az nem dolgozhat ezeken a területeken. A törvény azt is kimondja, hogy aki a nyilvántartásban van, az a repülőterek zárt területére be sem léphet. A büntetett előéletű, a büntető nyilvántartásban szereplő személyek ráadásul rengeteg munkahelyre esélytelenül pályáznak más jogszabályok miatt.

Az AB döntése szerint:
A büntető nyilvántartásba vett személyt a mostani szabályok mellett még akkor is évekig kísérik a hátrányos következmények, ha csak megrovásban vagy kegyelemben részesítette a bíróság. Ez azért is számít soknak, mert a megrovás a büntető törvénykönyv szerint csak a hatóság rosszallását fejezi ki, amikor a legkisebb büntetés kiszabása is szükségtelen. Mégis - a megrovás a következő 3 évben bekerül az illető hatósági erkölcsi bizonyítványába. A kiszabott büntetés ilyen típusú meghosszabbítására az AB szerint nincs alkotmányos ok, ráadásul veszélyezteti a büntetett előéletű emberek rehabilitációját, társadalomba való visszailleszkedését. Ez sérti az alkotmányos büntetőjog követelményeit. A törvények közben hosszú időre, és indokolatlanul széles kör számára teszik lehetetlenné egyes foglalkozások gyakorlását, ami szintén alkotmányellenes.