Egyenként nézik át a rohadt gyümölcsös hordókat

Több százmilliós bírságra is számíthat a Szobi Szörp Zrt. erjedő és bogárral teli gyümülcssűrítményét megvásárló szabolcsi konzervgyár - mondta az [origo]-nak Helik Ferenc helyettes főállatorvos. Az eddig átvizsgált termék 99 százaléka "sem jogilag, sem érzékszervileg" nincs rendben Helik szerint.

Több százmillió forintos bírságot fizethet várhatóan az a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei konzervgyár, amely nyilvános árverésen megvásárolta a Szobi Szörp Zrt. több száz tonna paradicsom- és gyümölcssűrítményét - mondta az [origo]-nak Helik Ferenc Pest megyei helyettes főállatorvos. Abban az esetben lesz ekkora a bírság, ha bebizonyosodik, hogy a lefoglalt termék egésze emberi fogyasztásra alkalmatlan. Az eddigi vizsgálat alapján erre nagy az esély.

Helik munkatársai szerdán kezdték meg a 300 tonnányi, 200 literes vas- és műanyag hordókban és kisebb részben zsákokban, kannákban tárolt sűrítmény vizsgálatát, amivel a tervek szerint a jövő hét második felére végeznek. A hordók egyenkénti átnézése "sziszifuszi munka" a főállatorvos helyettese szerint, ráadásul van 7-8 darab, több ezer literes tartály is, tele eddig ismeretlen folyadékkal. Az eddig átvizsgált termék 99 százaléka "sem jogilag, sem érzékszervileg" nincs rendben Helik szerint. "Magyarul nem találtunk jót, a zsákokban lévő sűrítményben például bogarak áznak" - tette hozzá.

Az élelmiszerbiztonsági bírság alapja a termék vásárlási ára, amiről Helik annyit árut el, hogy az több tízmillió forint. "Ehhez jön egy bizonyos szorzó és a súlyosbító körülmények". A bírság pontos összegét a vizsgálat lezárulta után, a hónap közepén állapítják meg.

Arra a kérdésre, hogy miért a rossz minőségű árut nemrég megvásárló cég kap büntetést az eladó helyett, Helik azt válaszolta: "A büntetést a termék tulajdonosa kapja. Persze azt is ki kell még deríteni, hogy használható, vagy használhatatlan áruként vásárolták meg. Az mindenestre logikusnak tűnik, hogy ha valaki vesz valamit több tízmillióért, azt megnézi előtte."

Lakossági bejelentés nyomán talált rá a hatóság Szobon az erjedő, több száz tonna paradicsom- és gyümölcssűrítményre. A vizsgálat megkezdése után megjelent a telephelyen egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei konzervgyár képviselője, aki közölte, hogy a vizsgált termékekből árverésen vásárolt meg és szállított a telephelyére 25 kamion, 440 tonna paradicsom- és szilvasűrítményt.

"A feldolgozásra és fogyasztásra alkalmatlan termékek a fogyasztókhoz nem jutottak el" - nyilatkozta csütörtökön Helik Ferenc.

A nagyobb élelmiszerbotrányok

Rossz minőségű termék forgalomba hozatalával vádolták meg júniusban az utóbbi évek egyik legnagyobb élelmiszerbotrányának főszereplőit, a M.E.G.A. Trade cégcsoport két vezetőjét. Közel két éve indult a nyomozás ellenük, miután a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás emberei tetten érték a cég alkalmazottait, amint éppen élelmiszereket címkéztek át.

A nyomozás során hatvanöt tanút hallgattak ki, több házkutatást és helyszíni szemlét tartottak és összesen több mint hetven szakvélemény készült, elsősorban lekvárfélékkel és müzliszeletekkel kapcsolatban. Végül több mint 41 tonna lejárt szavatosságú élelmiszert semmisítettek meg, ennek több millió forintos költségét a M.E.G.A. Trade fedezte. A kizárólag külföldi, európai uniós tagállamokból származó termékek egy részét nagyáruházláncok üzleteiből kellett begyűjteni.

A talán leghíresebb hazai élélmiszerhamisítási történet a paprika-ügy, amelyben május közepén fordulat állt be. A Csongrád Megyei Bíróság ugyanis megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte a tavaly szeptemberben meghozott elsőfokú ítéletet. A bíró új eljárás lefolytatását kezdeményezte, mert szerinte az ügy nincs kellően felderítve. A bíróság korábban nem jogerős ítéletében bűnösnek találta az érintett cég két vezetőjét és ezért pénzbírsággal sújtotta őket. A vád szerint részben szennyezett paprikát forgalmaztak, másrészt megtévesztették a fogyasztókat, mert "Szegedi Paprika" feliratot tüntették föl, amikor termékük 2004-ben például 57 százalékban külföldről behozott alapanyagot tartalmazott.

Az úgynevezett guar-gumi botrány egész Európán végigsöpört tavaly nyáron, miután egy svájci vállalat bejelentette: tudtán kívül több európai országba szállított rákkeltő dioxinnal szennyezett élelmiszeripari adalékot, úgynevezett guar-gumit. Az Európai Bizottság szerint Indiából két cégen keresztül 9 tagállamba kerülhetett szennyezett guar-gumi, ami nagy mennyiségben daganatos megbetegedések mellett születési rendellenességet, szexuális zavart is okozhat. Több nagy cég saját maga is vizsgálta áruját, végül néhány tejterméket kellett kivonni a forgalomból.

A magyar ügyeskedők leginkább romlott húst próbálnak eladni vevőiknek, az elmúlt években a legtöbb alkalommal húskészítményeket foglalt le a hatóság. 2006 márciusában pár nap alatt, csak a főváros térségében hat társaság is lebukott. Három budapesti hűtőházban 63 tonna emberi fogyasztásra alkalmatlan árut foglaltak le, ismeretlen eredetű húsokat és évek óta ehetetlen pizzát. "Alig bírták a szagot a helyszínen lévők" - mondta akkor az [origo]-nak a főállatorvos. Budaőrsön 70 tonna lejárt szavatosságú, feldolgozásra váró húst foglaltak le, de Pomázon és Nagyigmándon is találtak kétes eredetű húst.

Arra is volt példa, hogy engedély nélküli komplett babapiskóta-üzemet lepleztek le az ellenőrök 2007. januárjában, amely az Auchan áruházaiba szállította a piskótát. A váchartyáni üzem lebukásakor a hatóság emberei nem találtak kész árut, mert azokat már kiszállították a hipermarketekbe, így értesíteni kellett azok vezetőit is.