Serényen döntöttek saját pénzükről a pártok

Egy nap alatt, ötpárti egyetértéssel lezavart egy törvénymódosítást az Országgyűlés hétfőn. Ha nem tették volna, 300 millió forinttól estek volna el a pártok saját alapítványai. Amikor nem a saját pénzükről van szó, akkor nem kapkodnak a pártok: van olyan kérdés, amit 16 éve nem tudnak megoldani.

Ritkán látott egyetértésben és gyorsasággal oldották meg saját alapítványaik finanszírozását a parlamenti pártok az Országgyűlés hétfői ülésnapján. Az alkotmányügyi bizottság hétfőn délben megtárgyalta, majd a testület önálló indítványaként benyújtotta az Országgyűlésnek a pártalapítványokról szóló törvény módosítását. A plenáris ülésen negyed háromkor - 366 igen szavazattal, a független Tóth András tartózkodása mellett - a képviselők úgy döntöttek, hogy a tervezetet a házszabálytól eltérve, sürgősséggel tárgyalják, és már hétfő este szavaztak is róla - csaknem egyhangúlag elfogadták.

A javaslat minősített többséget igénylő részét 367-en támogatták, ketten voltak ellene (Tóth mellett az SZDSZ-es Pető Iván), a feles többséget igénylő passzusokra 368-an voksoltak igennel. A képviselők döntöttek a törvény sürgős kihirdetéséről is.

A kapkodás oka, hogy az Alkotmánybíróság idén májusban - szeptember 30-i hatállyal - megsemmisítette a pártalapítványokról szóló törvény több rendelkezését is, vagyis ezek a szervezetek nem kaphatnának az utolsó negyedévre állami támogatást. Az öt parlamenti párt alapítványai összesen 1,2 milliárd forintot kapnak 2008-ban, vagyis körülbelül 300 milliótól esnének el, ha a képviselők nem módosítanák a törvényt hónap végéig.

Egyenlők és egyenlőbbek

Az Ab alkotmányellenesnek találta, hogy a jogszabály eredeti változata szerint csak azoknak a pártoknak az alapítványai kaphattak állami pénzt, amelyek két cikluson át a parlament tagjai voltak. A testület döntése szerint azonban minden, Magyarországon bejegyzett párt alapítványa jogosult lett volna évi 67 millió forintra, de mindegyik csak ennyire, hiszen az Ab megsemmisítette a mandátumarányos kiegészítő támogatás számítására vonatkozó szabályokat is. Emiatt az MSZP alapítványa közel 100 milliót, a Fideszé 86 milliót veszíthetne az utolsó negyedévben.

A parlamenti pártok alapítványainak támogatása 2008-ban:

MSZP	Táncsics Mihály Alapítvány	519 millió Ft
Fidesz-MPSZ	Szövetség a Polgári Magyarországért	403 millió Ft
KDNP	Barankovics Alapítvány	126 millió Ft
SZDSZ	Szabó Miklós Szabadelvű Alapítvány	116 millió Ft
MDF	Antall József Alapítvány	95 millió Ft

A módosítás nyomán minden, költségvetési támogatásra jogosult (egy százaléknál több szavazatot szerzett) párt alapítványa is jogosult a támogatásra, vagyis állami pénzt kaphatnak a MIÉP és a Jobbik alapítványai is (a két párt közös listáira 2006-ban a választók 2,2 százaléka szavazott). A mandátumarányos támogatás helyett pedig az adott pártra leadott szavazatok arányában járna támogatás, amivel szintén a két parlamenten kívüli párt jár jól.

Rosszul jár viszont az SZDSZ: a mandátumarányos számítás helyett a szavazatok alapján számított támogatás miatt a szabad demokraták alapítványa kevesebbet kap. Ezért az SZDSZ-es Horn Gábor módosító indítvánt nyújtott be, ami garantálta volna, hogy a Szabó Miklós Szabadelvű Alapítvány megkapja azt az összeget, amit a 2008-as költségvetés előír. Horn ezt azzal indokolja, hogy az alapítvány számított a pénzre, annak terhére már pályázatokat írt ki. A javaslatot a parlament 17 igen, 349 nem szavazattal és 2 tartózkodással elvetette.

Burkolt pártfinanszírozás

Az alkotmánybírók kifogásolták azt is, hogy bár a törvény szerint az alapítványoknak utalt pénzt csak kutatásra, publikációra és tudományos tevékenységre költhetik, a pártalapítványok állami támogatása valójában magukat a pártokat gazdagította. Az Ab szeptemberig adott határidőt az Országgyűlésnek, hogy alkosson új szabályokat, amelyek garantálják, hogy a pártalapítványoknak osztott közpénzt nem bújtatott pártfinanszírozásra használják.

A bújtatott pártfinanszírozás kiszűrése érdekében az alapítványoknak a módosítás értelmében az éves pénzügyi beszámolóik mellett részletes jelentést is kell készíteniük a tevékenységükről. Ebben részletesen be kell mutatniuk, milyen támogatásokat kaptak és azokat mire költötték. A jelentést meg kell jelentetniük a Hivatalos Értesítőben, illetve bárkinek a rendelkezésére kell bocsátaniuk, aki azt kéri. A beszámolót megvizsgálja az Állami Számvevőszék is, amely visszafizetteti a támogatást, ha úgy találja, hogy azt pártfinanszírozásra használták.

Más ügyekben nem kapkodnak

Az Alkotmánybíróság az elmúlt években több tucat alkalommal utasította az Országgyűlést arra, hogy javítsa ki az alkotmányba ütköző törvényeket. A parlament ezt több esetben meg is tette, például tavaly decemberben egyhangúlag megszavazta a népszavazási törvény pontosítását. Erről az Ab májusban mondta ki, hogy nem szabályozza megfelelően, egy eredményes referendum meddig köti meg a törvényhozás kezét. A parlament végül három évben határozta meg ezt az időt.

Akad azonban több olyan eset is, amelyben a parlament nem teljesíti kötelezettségét: 16 éve nem lépett érdemben például a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló szabályozás megalkotásával. Egy másik mulasztás, hogy a 2007. június 30-án lejárt határidőig, és azóta sem sikerült megoldani a választókerületek kiegyenlítését, így a legnagyobb lélekszámú választókerületekben ma is több mint kétszer annyi választásra jogosult él, mint a legkisebbekben. 1997 óta húzódik azoknak az állampolgárok kárpótlása is, akiknek vagyonát a II. világháború után kisajátították a győztes hatalmak.