Ötödjére sikerült adatvédelmi biztost választani

Vágólapra másolva!
Négy sikertelen kísérlet után hétfőn sikerült adatvédelmi biztost választania a parlamentnek. Jóri András ügyvédet mind az öt frakció támogatta, a képviselők döntő többsége igennel szavazott. Jobb későn, mint soha - mondta a szavazás után Sólyom László, akinek így már csak egy posztra, a Legfelsőbb Bíróság elnökének személyére kell javaslatot tennie.
Vágólapra másolva!

Adatvédelmi biztossá választotta az Országgyűlés Jóri András ügyvédet. Sólyom László köztársasági jelöltjét a parlament hétfői plenáris ülésén - titkos szavazással - képviselő 306 támogatta, 40-en szavaztak ellene, 16 szavazat érvénytelen volt. Hétfőn délelőtt mind az öt parlamenti párt frakciója úgy döntött támogatja az államfő jelöltjét.

Jóri András megválasztását követően újságíróknak azt mondta: kedden bemegy a hivatalba, és már az első héten igyekszik a szükséges szerkezeti, szervezeti átalakításokat végrehajtani. Célja, hogy a hivatal teljesebb válaszokat adjon az információs társadalom kihívásaira, és hangsúlyosabbak legyenek a hivatalból végzett vizsgálatok. Újságírói kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a megfigyelési ügynek lehetnek személyes adatkezelési vonatkozásai, és amennyiben ezzel kapcsolatban érkezik panaszbeadvány, akkor azt kivizsgálják.

Korábban az Országgyűlés négy alkalommal szavazta le Sólyom adatvédelmi biztos-jelöltjeit. A szükséges parlamenti kétharmados többséget tavaly decemberben Péterfalvi Attila, idén februárban Zombor Ferenc, áprilisban Tóth Gábor Attila, május végén pedig az újból jelölt Péterfalvi Attila nem kapta meg. A köztársasági elnök ennek ellenére ragaszkodott hozzá, hogy továbbra sem egyeztetett a pártokkal a jelölt személyéről.

Jóri András a negyedik olyan ombudsman, aki nem a pártok alkuja folytán, hanem kizárólag szakmai és emberi minőség alapján nyerte el ezt a tisztséget - mondta Sólyom László köztársasági elnök hétfőn a parlamentben, miután az Országgyűlés megválasztotta jelöltjét."Jobb később, mint soha", végre teljes az ombudsmani kar - jegyezte meg az államfő, aki hozzátette: a korábbi jelöltek pontosan ennyire jók és megfelelők voltak, mint most Jóri András.

Jóri Andrást a múlt héten egyhangúlag támogatta az Országgyűlés emberi jogi, illetve alkotmányügyi bizottsága is. A két testület ülésén a jelölt többek közt arról beszélt, hogy az adatvédelmi jog az 1970-es években alakult ki, amikor elsősorban néhány nagy állami adatkezelő átláthatósága volt fontos. Azóta azonban sokat fejlődött a technológia, amit a jognak is követnie kell.

A jelölt szerint a sok panaszos ügy mellett az adatvédelmi biztosnak a megelőzésre is figyelmet kell fordítania. Így például nagyobb mennyiségű fontos adat kezelése esetén szükség van előzetes ellenőrzésre, illetve hivatalának rendszeresen kellene tematikus vizsgálatokat indítania. Jóris szerint ma már nem annyira a politikai, mint inkább a gazdasági érdekek ellen kell védeni a személyes adatokat.

Jóri 1972-ben született Szegeden. 1997-ben végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán, jogi szakvizsgáját 2000-ben tette le. Folyamatban van doktori eljárása a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi karán, 2004-ben szerezte meg a PhD abszolutóriumot a jogi informatikai doktori programban. Az ELTÉ-n 1999-ben rendszerinformatikus felsőfokú szakképesítést szerzett.

2001 óta ügyvédként praktizál, szakterülete az adatvédelmi jog, informatikai jog, gazdasági és társasági jog. Korábban, 1997 és 2000 között az adatvédelmi biztos mellett dolgozott, adatvédelmi szakértőként. 2004 óta szerkeszti az Infokommunikáció és jog című kiadványt. 2005-ben jelent meg adatvédelmi kézikönyve, emellett több adatvédelemmel, tartalomszabályozással és elektronikus információszabadsággal összefüggő könyvfejezet, cikk szerzője.