Kiherélte a HM a honvédelmi kisokost

Milliókat fizetett a 18 oldalas katonai stratégiáért a Honvédelmi Minisztérium, hogy aztán az eredeti szövegből kihúzza a kritikus megjegyzéseket és a konkrétumok többségét is. A HM lefekteti az alapokat, kiderül például, hogy "a Magyar Honvédség legfontosabb és legértékesebb erőforrása az ember". A dokumentumot még a parlament honvédelmi bizottságának tagjai közül sem ismeri mindenki. A szerzők szerint az atomháború utáni takarítást végző és a speciális alakulatokat kell fejleszteni.

A kritikus részeket és a konkrétumok többségét kihúzta a Honvédelmi Minisztérium (HM) abból a tervezetből, amelyet egy civilekből álló munkacsoport készített a tárca megbízásából, hogy segítségével lefektessék Magyarország katonai stratégiájának alapjait.

Hamarosan a kormány elé kerülhet az ország katonai stratégiája - mondta múlt héten Szekeres Imre honvédelmi miniszter, aki még tavaly adott megbízást a dokumentum kidolgozására. Az elkészült anyaggal több komoly probléma is van.

Az [origo] birtokába került, 18 oldalas eredeti változatban szerepel, hogy a szerzők milyen irányba képzelik el a honvédség fejlesztését. Az eddigieknél nagyobb szerepet szántak azoknak a különleges erőknek, amelyek képesek a gerilla- és terroristamerényletek elhárítására. A szakértői anyag szerint ezek a csapatok magas készenléti fokkal, jó felszereléssel és hatékony alkalmazási képességekkel rendelkeznek. A magyar hadsereg specialitása lehet még a tömegpusztító fegyverek hatásait felszámoló mentesítő erők, valamint a vízellátást biztosító technikai csapatok kiképzése is.

Az ember a legfontosabb a HM szerint

Ehhez képest a Honvédelmi Minisztérium magazinjának honlapján elérhető, a tárca által előterjesztett dokumentumban alig vannak konkrétumok. Kihúzták belőle például a finanszírozási problémákkal kapcsolatos kritikus megjegyzéseket, pedig az eredeti szöveg kijelentette: "Hosszabb, kb. tízéves távlatban pedig a Honvédség működőképessége is veszélybe kerül, ha nem sikerül pótolni a kieső, használhatatlanná váló eszközöket és beszerezni azokat, amelyek a 21. század katonai kihívásaira adandó válaszhoz elengedhetetlenek". Hiányzik az anyagból az a felsorolás is, amely a fejlesztésre alkalmasnak tartott haderőnemeket gyűjti össze.

A szöveg hemzseg az olyan megfogalmazásoktól, hogy "a Magyar Honvédség legfontosabb és legértékesebb erőforrása az ember"; "A nemzetközi válságkezelő műveletekben való részvétel várhatóan hosszú távon is a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező, kiemelt jelentőségű feladat marad"; "A globális biztonságot befolyásoló tényezők közül a Magyar Köztársaság biztonságára potenciális fenyegetést jelent a terrorizmus".

Az eredeti koncepcióban sok ötletet részletesen kifejtenek. A szerzők szerint a hadseregnek szerepet kell vállalni a határokon átnyúló ökológiai károk felszámolásában, a határon túli missziók esetében pedig a magyar katonáknak ügyelniük kell a helyi természeti értékek megóvására. A kormány elé kerülő változat a környezetvédelem kérdését mindössze egy bekezdésben foglalja össze, nem is pontosan érthető, hogy milyen szerepet szánnak a hadseregnek ebben.

A HM kérdéseinkre azt válaszolta, hogy a stratégia 10-15 éves távlatban gondolkodik, így lehetetlen a konkrétumok megfogalmazása. A dokumentum még nem végleges, tartalma sok tekintetben változhat - fogalmaz levelében a minisztérium. A sajtóosztály szerint az eredeti anyagot azért is át kellett írni, mert azt civilek fogalmazták, így az nem felelt meg a kormányzati dokumentum kritériumainak.

A stratégia egyik érdekessége, hogy nagyrészt még azok sem tudnak róla, akiknek ez lenne a dolguk. Lázár János, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának fideszes elnöke az [origo] megkeresésére nem reagált, munkatársa visszahívást ígért, amit eddig nem tettek meg. Keleti György, a bizottság MSZP-s alelnöke azt mondta: nem ismeri a dokumentumot. Az egykori honvédelmi miniszter, miután megkérdezte munkatársunkat, hol érhető el a tervezet, szintén visszahívást ígért, de ő sem jelentkezett. Tóth Károly, a bizottság MSZP-s tagja pedig azzal hárította el megkeresésünket, hogy nem kíván nyilatkozni, mivel nem jártas a témában.

20 millióért vagy ingyen

A tanulmányt egy 12-13 fős civilekből álló munkacsoport - amelynek tagja volt például Deák Péter nyugállományú ezredes, a hadtudomány doktora, illetve Szenes Zoltán egykori vezérkari főnök - dolgozta ki. A csoportot vezető Gyarmati István - aki a Horn-kormány idején a honvédelmi tárca helyettes államtitkára volt 1996-99 között - az [origo]-nak azt mondta: Szekeres felkéréssel választotta ki a csapat tagjait. Szerinte jelenleg az országban ennyien alkalmasak erre a feladatra.

Gyarmati először azt közölte telefonon az [origo]-val, hogy a munkáért nem kaptak pénzt, ingyen vállalták a megbízást, csak a koncepció alapján elkészülő, úgynevezett fehér könyv összeállításárára - ami gyakorlatilag a koncepció tudományos népszerűsítő formája - kaptak 5 millió forintot. Később Gyarmati visszahívta munkatársunkat, akkor azt mondta: a munkárt összesen 20 millió forintot kaptak a tárcától. A Demokratikus Átalakításért Intézet - amelynek Gyarmati az igazgatója - a koncepció kidolgozáért kapott a két szerződés alapján 5-5 milliót, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja, valamint az Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány pedig szintén kétszer 5 milliót kapott a fehér könyv elkészítésére.

Ezzel szemben a HM válaszában azt írta: az Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány a feladatért bruttó 5 millió forintot kapott.

Nem rossz ötlet

Katonai stratégiája több NATO-tagállamtól eltérően jelenleg nincs az országnak. Gyarmati állítja: a katonai stratégia hiánya az oka, hogy az elmúlt évtizedekben olyan katonapolitikai döntésket hoztak a kormányok, amikre nem volt szükség, amikre viszont szükség lett volna, azokat nem lépték meg. Az egykori helyettes-államtitkár szerint hibás lépés volt például a Gripen harci gépek megvásárlása. A mulasztások között pedig azt említette, hogy nem tettünk lépéseket a hálózat alapú hadviselés kiépítésére. Utóbbi azt jelenti, hogy a katonák által látottakat, a műholdról érkező képeket, illetve minden más információt számítógépbe visznek, amelyek egy ütközet során még az alsóbb szintű parancsnokok számára is elérhetőek.

Stratégia nélkül is megoldható a katonai tervezés, de több szempont miatt is jó, ha egy országnak van elfogadott koncepciója - mondta Simicskó István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának KDNP-s elnöke. Egyrészről kiszámíthatóságot jelent a katonák számára is, másrészt egy minisztercsere esetén jóval kisebb az esélye annak, hogy a tárca új irányítója a katonai és politikai lobbi érdekeinek legyen kiszolgáltatva. A politikus szerint a stratégia előnye az is, hogy nemzetközi katonai misszió esetén, ne esetleges legyen, hogy Magyarország milyen alakulatokat ajánl fel.