Nem veri nagy dobra a fenyegető hiányt a BKV

A tervezettnél is nagyobb, közel húszmilliárdos vesztesége lehet idén a BKV-nak egy állítólagos előterjesztés szerint, de a pontos számokat még az illetékes bizottság és a főpolgármester-helyettes sem ismeri. A cég előző vezérigazgatója nullszaldót ígért 2008-ra, ami a főpolgármester-helyettes szerint ambíciózus terv, a BKV felügyelőbizottságának vezetője szerint pedig irreális volt.

Minden korábbi ígéret ellenére valószínűtlen, hogy 2008-ban csökkenjen a BKV Zrt. vesztesége, sőt, a hiány feltehetően megközelíti majd a húszmilliárd forintot. Az MTI szerint két hete a cég igazgatótanácsa elé került egy tervezet, amelyet ugyan egyelőre nem fogadtak el, de a 2008-as üzleti tervet módosította volna, 14,3-ról 19,1 milliárdra növelve a várható veszteséget.

"Az üzleti terv módosításával kapcsolatban a BKV Zrt. Igazgatósága határozatot nem hozott, ezért abból további következtetés nem vonható le" - közölte az [origo] érdeklődésére a cég sajtóosztálya, amely több levélváltás után sem árulta el, hivatalosan mennyire becsülik az idei veszteséget. A BKV felügyelő-bizottságának elnöke, Székely Gábor az [origo]-nak megerősítette, hogy létezik az előterjesztés, de megjegyezte: az abban szereplő számokra nem emlékszik pontosan. Ugyanakkor kijelentette azt is: "Lehet azon vitatkozni, hogy 17 vagy 19 milliárd, de ez a veszteség benne van a cégben".

Az [origo] többször is kereste a céget, de még arra sem kaptunk lehetőséget, hogy egy, a pénzügyekben illetékes vezetőnek feltegyük kérdéseinket. A növekvő hiányról nem tud a fővárosi közgyűlés gazdasági bizottsága, és állítása szerint annak szocialista elnöke, Somlyódi Csaba sem, pedig ennek a testületnek kell jóváhagynia a tervet. Nem látta a pontos számokat Ikvai-Szabó Imre, gazdálkodásért felelős SZDSZ-es főpolgármester-helyettes sem. Szerinte a BKV-nak legkésőbb október elején kell előállnia a valós számokkal.

Láthatatlan spórolás

A BKV vesztesége 2006-ban 11 milliárd, 2007-ben 16,8 milliárd forint volt, Kocsis István, nemrég hivatalba lépett vezérigazgató pedig pályázatában úgy számolt, 2008-ra 15 milliárd lesz a veszteség - ezt módosíthatják most 19,1 milliárdra, ha az előterjesztésben szereplő szám valóban annyi, amennyit az MTI közölt. Ez alapján a veszteség annak ellenére nem csökken, hogy Antall Attila korábbi vezérigazgató tavaly márciusban, ötvenpontos cselekvési tervének bejelentésekor azt mondta, 2008-ra megszünteti a cég veszteségét. A cég illetékesei többször is azt állították, hogy 11 milliárd forintot spóroltak meg 2007-ben.

"Igen ambiciózus terv volt, maradjunk annyiban" - mondta Ikvai-Szabó, amikor a BKV nullszaldós elképzeléseiről kérdeztük. A BKV még óvatosabban fogalmazott: "A Társaság az elmúlt években jelentős költségcsökkentést hajtott végre, ez azonban nem jelenti azt, hogy a közeljövőben ne lenne továbbra is kiemelt cél a gazdálkodási tevékenysége során jelentkező veszteségek csökkentése" - írták, amikor azt kérdeztük, a növekvő veszteség azt jelenti-e, hogy a menedzsment által emlegetett 11 milliárdos megtakarítás teljesül-e.

Székely Gábor szerint egyértelmű, hogy a 11 milliárd eltúlzott. Azt mondta, ő korábban sem látta bizonyítottnak a spórolást, és korábban Dancs Gábor, augusztusban lemondott közlekedési tanácsnok is arra hívta fel a figyelmet, hogy független audit nem erősítette meg a megtakarítást. Kocsis szerint elődje nem is tehetett túl sokat: "A veszteséges gazdálkodás kialakulásának nem egyedi, hanem alapvetően strukturális okai vannak, amelyek az elmúlt 10 év számtalan próbálkozása ellenére is fennmaradtak" - írta pályázatában, amelyben úgy számolt, a jelenlegi helyzet fennmaradása esetén 2008-ban 82 milliárd forint lenne a BKV adósságállománya, 2010-ben pedig meghaladná a 95 milliárdot.

Növekvő kiadások, elmaradó bevételek

Idén márciusban a BKV és a főváros vezetése még arról beszélt, hogy a cég 2008-ban - a megtakarítások után - 6-8 milliárdos mínuszban lesz. Ezt próbálták meg a paraméterkönyv átírásával, vagyis járatritkítással csökkenteni, de hosszú viták - és két sztrájk - után az új paraméterkönyv a korábbinál kevesebb, egymilliárdos megtakarítást tartalmaz. Ennek ráadásul csak egy töredéke érezhető 2008-ban, hiszen a menetrend szeptemberben lépett életbe, miközben a felmerülő költségeket már idén ki kell fizetni.

Bár jegybevétel valóban nőtt, az emelkedő költségeket nem tudta ellensúlyozni - magyarázta a felügyelőbizottság elnöke. A BKV 2007-es beszámolója szerint a cég 2006-ban 7,9 milliárd forintot, 2007-ben 7,7 milliárdot költött gázolajra, ezen tehát tudott spórolni. A vontatási áram azonban 2007-ben 6,3 milliárd forintba került, ami majdnem kétmilliárddal több, mint az előző évben. Az energiaárak azóta tovább emelkedtek, a nyersolaj világpiaci ára például idén nyáron egymás után döntött rekordokat, a villamosenergia-piac liberalizációja pedig legalább 20 százalékos áremelkedést okozott.

Növeli a veszteséget a Baross kocsiszín értékesítésének elhalasztása is. Az ingatlanért a BKV egymilliárd forintot remél, de a szakszervezetek követelésére csak szeptember végén írják ki a pályázatot, vagyis ebből a forrásból csak jövőre származhat bevétel. Ugyancsak az szakszervezetek akadályozták meg a további létszámleépítéseket, így ez sem csökkenti a költségeket. Elmaradnak a várttól az úgynevezett egyéb bevételek is, amelyek közt a legnagyobb tétel a reklámbevétel. A BKV a rendelkezésére álló reklámfelület legnagyobb részét 2009 végéig a Peron Reklám Kft. használatába adta.

A hiba a rendszerben van

A veszteség a jelenlegi rendszerben kódolva van a BKV működésébe, hiszen a bevételei és a kiadásai közti szakadékot senki nem hajlandó kitölteni. Az állam ad ugyan 17 milliárd forintot - az állam által előírt - a diák- és nyugdíjas kedvezmények ellenértékeként, illetve 32 milliárdot működési támogatásként, de ez még mindig kevés. A tulajdonos főváros nem ad pénzt működésre, és az agglomerációs településeknek is csak egy kisebb része hajlandó beszállni, ők tavaly 461 millióval járultak hozzá a költségekhez.

Bár 2002-ben egyszer már konszolidálták a BKV-t, a veszteséges működés következtében azóta újra hatalmas adósságállományt halmozott fel. Ez pedig gúzsba köti a céget, hiszen csak az adósságok kamatterhei mintegy hatmilliárd forintra rúgnak 2008-ban, amit a BKV-nak kell kigazdálkodnia. A hatalmas adósságállomány miatt egyre nehezebb és drágább újabb hitelt felvenni, hiszen a bankok számára egyre kockázatosabb adós a BKV.

Közben a cég eszközei (például a járművek és a sínek) folyamatosan elhasználódnak: 2007-ben 14,8 milliárd forintot írtak le értékcsökkenésként, miközben a főváros idén csak 9,7 milliárd forint tőkepótló támogatást ad. Az elszámolt amortizáció nem ad valós képet a helyzetről, hiszen a nagyon öreg eszközök nem szerepelnek az elszámolásban, azokat könyv szerint már régen nullára írták. Kocsis István pályázatában úgy számolt, évi 30 milliárd forint beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy ezen a téren érezhető elmozdulás következzen be.