Hozzányúlna az adókhoz az MSZP

Az [origo] információi szerint az MSZP változtatna a társasági adón, az SZJA-sávokon és a társadalom biztosítási járulékok rendszerén. Az erről szóló frakcióülésen a többség felsorakozott a miniszterelnök mögött. A frakció egyik tagja szerint "a főnök ezt megnyerte".

Átalakítaná az adók, és a munkához kötődő járulékok rendszerét az MSZP - ennek mikéntjét ismertette Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök a frakció keddi informális ülésén. Az [origo]-nak a frakció egyik, a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő, a párt terveinek alakulását közelről figyelő tagja azt mondta: az MSZP változtatna a társasági adó mértékén, a személyi jövedelemadó eddigi sávjain, és munkához kötődő tb-járulékok rendszerén is. Az MTI értesülései szerint a személyi jövedelemadó 18 százalékos sávhatárát már jövőre 2 millió forintra emelnék, a jelenlegi 1,7 millió forintról.

Bár konkrét számokat nem árult el, forrásunk úgy fogalmazott: a vállalkozások számára kedvezőbbek lesznek az adóterhek. A tervezett átalakításokhoz a forrást a Gyurcsány-kormány a feketegazdaság elleni fellépésből akarja előteremteni úgy, hogy új megállapodásokra is hajlandóak a "tisztességes üzleti szférával". "Szűk a mezsgye, de járható, és a tisztességes munkáltatók érteni fogják, mit akarunk" - mondta az [origo]-nak a frakcióülés egyik, névtelenséget kérő résztvevője.

Többen vitára számítottak az adórendszer és a szociális ellátórendszer átalakítása kapcsán, mert ezekben a kérdésekben megosztott volt a frakció. Az ülés egyik résztvevője azonban azt mondta, ésszerű magyarázatok hangzottak el az ülésen, és ezt a képviselők értékelték, így kifejezetten jó volt a hangulat. "A főnök ezt megnyerte" - fogalmazott.

Másfél évre terveznek

Az adórendszer átalakítására vonatkozó konkrét elképzeléseket a kormány szerdán hozza nyilvánosságra a Népszabadságban - erre hivatkozva a keddi zárt frakcióülés után Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője semmilyen részletet nem árult el, csak annyit mondott, hogy meghatározták a kormányzati adópolitika mozgásterét, céljait és eszközeit. "Nem készítünk új kormányprogramot, nem változtak alapvető céljaink". Továbbra is azt gondoljuk, hogy az ország legfontosabb célja a versenyképesség javítása úgy, hogy ez ne menjen a társadalmi egyensúly rovására, és ne rekesszen ki az előrehaladásból nagy létszámú társadalmi csoportokat - mondta Lendvai.

"Világossá akarjuk tenni, hogy a kormánynak konkrét és határozott tervei vannak nemcsak az őszi félévre, hanem a következő másfél évre" - fogalmazott Lendvai. A kormány szerdán készíti el azt a középtávú programot, amelyben szerepelnek a kormányzati lépések, ezek határideje és a törvényjavaslatok is. A héten, illetve a jövő héten összesen négy regionális frakcióülés lesz, szeptember 8-án pedig a hivatalos évadkezdő frakcióülésre gyűlnek össze.

"Nyolc ember kell"

"Ma az adóügyekről lesz szó" - mondta az újságíróknak az MSZP-frakció ülése előtt Szűcs Erika, szociális és munkaügyi miniszter, amikor arról kérdezték, született-e már döntés a szociális ellátások átalakításáról. Az adóügyekben illetékes Veres János pénzügyminiszter nem nyilatkozott, a lépcsőket hármasával szedve menekült a kérdések elől.

Az ülés előtt Keller László államtitkár azt mondta, a képviselők nagy várakozásokkal érkeztek, és mindenkinek nagyon sok mondanivalója lesz. Komoly szakmai és politikai vitára számított Kondorosi Ferenc kormánybiztos is, aki szerint az ülés konszenzusteremtő lesz, a frakció végül támogatni fogja Gyurcsány Ferencet.

A költségvetési bizottság egyik, neve elhallgatását kérő tagja szerint a frakció többsége bizakodó: "nekünk csak nyolc ember kell" - mondta, utalva arra, hogy az SZDSZ koalícióból történő kilépése óta az MSZP kisebbségben kormányoz, tehát elképzelései megvalósításához kedvező erőviszonyokra van szüksége a parlamentben. Nyolc, az SZDSZ-ből vagy az ellenzéki pártokból átszvazó, esetleg távol maradó képviselő elég a többség biztosításához. A képviselő hozzátette ugyanakkor, hogy nincs olyan ember, akinek ne lennének aggályai, főként a költségvetési törvény elfogadásával kapcsolatban.

Mások sokkal pesszimistábban fogalmaztak. A Gyurcsánnyal korábban már több konfliktust vállaló Karsai József képviselő szerint például, ha lesz is kedden valamilyen bejelentés, annak "nagy alapja biztos nincs", mert nincs miből adót csökkenteni. Karsai azt mondta, véleményével nincs egyedül, és egy másik, az [origo] -nak név nélkül nyilatkozó képviselő is úgy vélte: "már úgyis késő".

Lesz program

Szerdától lesz nyilvános a kormány szándékai szerint a gazdaság élénkítését szolgáló program, amely lényegében a ciklus hátralévő idejére vonatkozó MSZP-s elképzelésekről szól majd. Ez az a dokumentum, amit az SZDSZ cselekvési tervnek nevezett, és bemutatását kérte a kisebbségi kormánytól. A programról Gyurcsány kedden azt mondta: kormánya folytatja azt az irányt, amit 2007 ősze óta követ. A gazdaságélénkítő javaslat, amely szerdán a Népszabadság fizetett mellékleteként jelenik meg, "lényegesen több lesz, mint pusztán adóprogram" - mondta Gyurcsány.

Gyurcsány szerint az adócsökkentést, az adóegyszerűsítést, az adóalapok szélesítését, és az adóbeszedés szigorítását egyszerre kell megvalósítani. "Nem elég csak adóról beszélni, mellé kell tenni a szociális rendszer átalakítását, az oktatás megújítását is" - jelentette ki. A miniszterelnök szerint a program elkészítésekor sokak véleményét figyelembe vették, köztük nem csak az SZDSZ-ét, hanem más pártokéit is.

Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint a hátralévő két év programjában olyan témák szerepelnek majd, amelyek már a dobogókői egyeztetésen is felmerültek - ilyen az adók, a segély helyett munkát program, az oktatás, vagy a versenyképesség javításának témája. A kormány és az MSZP vezetésének júniusi dobogókői tanácskozásain Gyurcsány Ferenc többek között arról beszélt, hogy át kell alakítani a szociális támogatások rendszerét az állástalanok segítése érdekében, illetve hogy egyszerűbb adórendszerre, kevesebb adókedvezményre van szükség Magyarországon. A kormányfő, szocialista pártelnök szerint a gazdasági növekedést úgy lehet ösztönözni, hogy egyszerre több ponton kezdeményeznek változtatásokat: az adó- és járulékrendszer megújítását, a szociális rendszer átalakítását, valamint a képzésben és a szakképzésben elindított programok folytatását, ha kell, módosítását.