Négy gyanúsított az SZDSZ-es küldöttbotrányban

Négy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei SZDSZ-küldöttet gyanúsított meg a Budapesti Rendőrfőkapitányság (BRFK) magánokirat-hamisítással a párt tavalyi küldöttgyűlésén történt szabálytalanságok miatt. A BRFK szóvivője szerint további gyanúsítások is várhatók.

Három embert gyanúsított meg a Budapesti Rendőrfőkapitányság (BRFK) magánokirat-hamisítással a tavaly márciusi SZDSZ-küldöttgyűlésen történt szabálytalanságok miatt, de további gyanúsítások is várhatók a közeljövőben - mondta az [origo]-nak szerdán Tafferner Éva, a BRFK szóvivője. Alig pár órával később a BRFK bejelentette, hogy négyre nőtt a gyanúsítottak száma. Mindegyikük a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei küldötte. Az ügyben eddig több mint harminc személyt hallgattak ki tanúként.

Év elején derült ki, hogy az SZDSZ tavalyi elnökválasztásán álküldöttek, illetve szavazati joggal nem rendelkező emberek is voksolhattak. Eredetileg úgy tűnt, hogy négy-öt, jelen nem lévő borsodi küldött helyett mások szavaztak. Az SZDSZ-ben vizsgálat indult Jüttner Csaba szabolcsi elnök vezetésével, és a vizsgálatról készült jelentés szerint Borsod megyéből négy álküldött érkezett. A további vizsgálat négy szabolcsi álküldöttet is talált, de az elnökválasztás [origo] által megtekintett jegyzőkönyvei szerint elképzelhető, hogy ennél sokkal többen szavaztak jogtalanul.

A küldöttgyűlésen választották az SZDSZ elnökévé Kóka Jánost. (Azóta már nem Kóka a párt elnöke, aki a nyár elején rendezett tisztújításon alulmaradt Fodor Gáborral szemben.) Az álküldöttek pedig befolyásolhatták az elnökválasztás eredményét is. Az első fordulóban ugyanis ugyanannyi szavazatot kapott Kóka és kihívója, Fodor Gábor, ezért második szavazási kört kellett tartani és Kóka csak ekkor tudott többséget szerezni. Azt a rendőrség nem vizsgálta, hogy a három küldött szavazatai befolyásolták-e az elnökválasztás eredményét.

Magánokirat-hamisítást a büntető törvénykönyv (Btk.) szerint az követ el, aki "jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ". A magánokirat-hamisítás vétségnek számít és legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés jár érte.

Gyulyás József, az SZDSZ ügyvivője a Magyar Hírlapnak azt mondta: kérni fogja az ügyvivői testülettől, hogy a meggyanúsítottakat szólítsák fel párttagságuk felfüggesztésére.