Magas kadmiumszintet mértek az áradó Tiszában

A megengedettnél nagyobb, de az egészségügyi határértéknél alacsonyabb a kadmium szintje a Tiszában. A romániai Borsabányánál átszakadt gát miatt nehézfémeket tartalmazó zagy kerülhet a folyóba, de a szakemberek szerint a most kimutatott kadmium még nem a tározóból származik. Az árvíz miatt felhígulhat a szennyezés.

A Romániában történt nehézfém-szennyezés után megkezdődött a Tisza vizének ellenőrzése a folyó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határszelvényében: az első vizsgálat a kadmium szintjének a megengedettnél nagyobb, de az egészségügyi határértéknél alacsonyabb emelkedését mutatta ki - közölte az MTI-vel Szentesi Péter, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetője.

A cinkcsoportba tartozó, ezüstfehér színű, puha, nyújtható fémből, amelynek vízben oldható vegyületei mérgezőek, a megengedettnél "picivel magasabb" mennyiség volt a Tisza vizében az első laboratóriumi eredmények szerint. Az igazgató ugyanakkor hangsúlyozta: a vízben talált kadmium mennyisége az egészségügyi határérték alatti volt, így veszélyt nem jelent. A felügyelőség a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium rendelkezése alapján vasárnap óta ellenőrzi a Tisza vízminőségét, rendszeres mintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal.

A tárca azután döntött a folyamatos ellenőrzésről, hogy a romániai Borsabányánál egy gátszakadás után a Csiszla-patakba nehézfémeket tartalmazó zagy került, amely a Visó folyón keresztül elérheti a Tiszát. A szabolcsi környezetvédelmi felügyelőség vezetője szerint a Tiszán vonuló árhullám sebességének kiszámíthatatlansága miatt egyelőre nem lehet tudni, hogy a szennyezés mikor éri el a folyó magyarországi szakaszát. Az első laboratóriumi vizsgálat során talált, magasabb szintet elérő kadmium nagy valószínűséggel nem a hét végi borsabányai gátszakadás után került a folyóba.

A Tiszából hétfőn többször vesznek mintát, s a várhatóan változó értékek jelezhetik majd a szennyeződés megérkezését a magyarországi folyószakaszra. Szentesi úgy vélte: a tiszai árhullám jelentősen felhígíthatja a nehézfém-szennyeződést, és ezáltal remélhetőleg nem, vagy csak kismértékben keletkezik környezeti kár.

A Tiszán 2000 februárjában ciánszennyeződés okozott a becslések szerint mintegy kétmilliárd forintos kárt az élővilágban, akkor földcsuszamlás miatt egy román-ausztrál vállalat derítőjéből jutott ciánvegyület a Lápos, majd a Szamos folyón át a vízbe. Ugyancsak 2000-ben, márciusban szintén romániai eredetű nehézfém-szennyeződés vonult le a Tiszán, akkor is árhullám közepette, így csak kisebb károk keletkeztek.