Amikor a franciakrémes kinéz a kukából

Ön mindig mindent megeszik vagy azért előfordul, hogy pár szelet kenyeret, néhány szem megpuhult paradicsomot a kukába hajít? Az [origo] beleturkált egy kicsit a szemétbe, és talált ennivalót. A szemét feldolgozásával foglalkozó cég szerint a fővárosiak évente 21-28 ezer tonna élelmiszert dobhatnak ki. Egy környezetvédő szerint a pazarlás főként a nagyvárosokra jellemző, a bevásárlóközpontok itt gerjesztik a felesleges fogyasztást. A briteknél kampány kezdődött ennek megállítására, nálunk viszont még komolyabb kutatás sem indult a témában.

Egy félig megrágott, kávézaccal beborított almát emel ki elsőre a kukából az a hajléktalan férfi, akivel az [origo] riportere egy konténernyi szemetet nézett át némi fogyasztható élelmiszer után kutatva. A férfi az alma láttán elfintorodott, odébb dobta, majd hozzátette: "az ilyesmit nem eszem meg, nem akarok gyomorrontást kapni". A hajléktalan szerint a belvárosi kukákban mindig lehet olyan felbontatlan ételre bukkanni, amelyhez nem nyúlt senki. "Találtam már becsomagolt szendvicset, amihez paprika is volt szelve, de nem erős, azt nem szeretem" - magyarázta a férfi, aki arra a franciakrémesre volt a legbüszkébb, amit szerinte valaki a cukrászdából hazafelé menet vágott ki a kukába.

Miközben a globális élelmiszerár-robbanás még a jómódú háztartások költségvetését is megviseli, nyugaton még mindig óriási mennyiségben kerülnek a szemétbe a fogyasztható ételek. Ez derül ki például abból a július elején ismertetett brit kormányjelentésből is, ami szerint Nagy-Britanniában évente, átlagosan 4,1 millió tonna ehető ételt dobnak ki. A pazarlás értéke eléri a 10 milliárd fontot, vagyis közel 3 ezer milliárd forintot. Ez háztartásonként, évente 420 fontot - 121 ezer forintot - jelent. Magyarországon hasonló felmérés nem készült, így erre vonatkozóan még becsléseket sem tudott közölni a környezetvédelmi és a földművelésügyi minisztérium.

A pesti szemét 4 százaléka étel

Becsléssel egyedül a főváros hulladékát ártalmatlanító Fővárosi Közterületfenntartó (FKF) Rt. próbálkozott meg. Király Gábor, az FKF laboratórium vezetője szerint a fővárosiak évente 700 ezer tonna szemetet termelnek. Ennek 25-30 százaléka a biológiailag lebomló hulladék, ebbe viszont beletartozik a levágott faág, a lenyírt fű és a krumpli héj is. Király szerint mindezt leszámítva, a szemétnek 3-4 százaléka - vagyis 21-28 ezer tonna - lehet az élelmiszer. A laboratóriumvezető szerint az elmúlt 5-6 évben ugrott meg az ennivaló aránya a hulladékban. Lefóliázott felvágott, amelyből egy-két szelet hiányzik, penészes kenyér, sajt - Király szerint a vizsgálatok során többnyire ezek kerülnek elő a szemétkupacokból.

Mivel a fővárosban termelt szeméthez képest valóban elenyésző arányról van szó, szabad szemmel csak keresgélés után bukkantunk ennivalóra abban a pusztazámori hulladéklerakóban, ahol a Budapesten keletkező szemétnek csaknem 40 százalékát helyezik el. A telephelyen található 20-25 méter magas dombok - amelyek tortaszerűen épülnek fel szemétrétegekből, és az arra pakolt földtakaróból - oldalában azonban pár méterenként elővillant egy rothadó, félig megevett kilós sonka, egy becsomagolt szendvics, egy egész uborka. Mile Gábor, a létesítmény főmérnöke szerint az élelmiszer jelentőségét mutatja az is, hogy a rákospalotai hulladékégető - oda viszik a pesti szemét 60 százalékát - éves leállását a dinnyeszezonra időzítik, a gyümölcs ugyanis annyira elvizesíti az égetőt, hogy mindenképpen ki kell tisztítani.

Épül a szemétpiramis Pusztazámoron

Egyet fizet, kettőt kap

A pazarlás főként a nagyvárosokban jelentős, a kisvárosokban, a falvakban, ahol az emberek maguk állítják elő az élelmet, jobban megbecsülik az ennivalót - mondta az [origo]-nak Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség (HuMusz) munkatársa. A környezetvédő szerint a városokban, főként Budapesten a bevásárlóközpontok gerjesztik a felesleges fogyasztást. A szavatosság lejárta előtti leárazások, a "egyet fizet, kettőt kap" akciók mind arra ösztönzik a vásárlókat, hogy megvegyenek olyan termékeket is, amire nincs szükségük. A HuMusz munkatársa szerint gyakran a szemétben végzik azok az olcsó előrecsomagolt élelmiszerek - főként sajtok, húskészítmények -, amelyekről a felbontás után derül ki, hogy rossz minőségűek.

Előfordul az is, hogy a boltban romlik meg az áru. Az [origo] által felkeresett egyik belvárosi élelmiszerbolt raktárában egy hatalmas hűtőtartályban gyűjtötték a lejárt szavatosságú termékeket, amelyet az üzletvezető szerint hetente ürítenek. A környezetvédő azt mondja, irreális azt várni az élelmiszerláncoktól, hogy változtassanak a stratégiájukon. A helyzeten tudatos vásárlással lehetne javítani, ehhez viszont az kéne, hogy az emberek ne dőljenek be a reklámoknak - mondta a környezetvédő. Nagy-Britanniában viszont pazarlás elleni kampányt jelentett be július elején Gordon Brown miniszterelnök, amelynek részeként, többek között megtiltanák az áruházláncoknak a "kettőt fizet, hármat kap" akciókat. Valamint arra buzdítják a szupermarketeket, éttermeket, iskolákat és a háztartásokat, hogy próbálják visszafogni a felesleges fogyasztást.

A hazai pazarláshoz hozzájárulnak a különböző partiszervező cégek is, amelyek a rendezvények után a felesleget általában kidobják. Semsei Rudolf, a Budapest Party Service ügyvezető igazgatója szerint ennek oka, hogy lehetetlen előre felbecsülni, mekkora mennyiségre lesz igény, hányan jönnek el egy rendezvényre. Ráadásul a közegészségügyi előírások szerint 3 órán belül el kell fogyasztani a felmelegített étlelt, így hiába állapodik meg egy rendezvényszervező cég a szeretetszolgálatokkal, a maradékból csak a hideg, illetve a nem romlandó ételeket - például pékárukat - tudják eljuttatni a rászorulóknak, a többit kénytelenek kidobni.